Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-10-30 / 43. szám
12 » SZEKSZÁRDI füSARNAP LISZT-EV 2011. október 30. Halálában Valaki hiányzik a székből. Pontosabban jelen van, a szavaiból sugárzó fénynyel. Mészöly Miklóshoz szól, az írótárshoz, a mesterhez. Mégis minden szekszárdi szívéhez közel áll ez a Képeslap 1965-ből: „angyalok lakása/ Szekszárd - a városom s a városod”. Akárcsak a címét Liszt Ferenctől kölcsönzött ördögi Szekszárdi mise Baka Istvántól, amelyből monodrámát állított össze Gacsályi József nyolc, köztük több Liszthez köthető, Baka-vers és zenei betétek beillesztésével. Orbán György adta elő október 19-én a Magyarországi Német Színházban. A mű mind a hat karakterét remekül megformálta, miközben a pódiumon pusztán egy szék volt a társa. A nyitány után erőteljes, nyugtalanító akkordok. Pedig a szöveg szerint megcsillan a remény Séner János, nyugalmazott pénztámok számára. A szekszárdi dalárda egykori karnagyának, aki közel egy napon született Liszt Ferenccel, élete vége felé, 85 éves korára talán sikerül megszereznie a hőn áhított partitúrát, a Szekszárdi miséét, té- vedhetetlenül Séner Szent érzet című kórusművének dallamtöredékeivel de összehasonlíthatatlanul különb megformálásban. Azonban már Szürke felhők közelítenek. A csekélyebb talen- tumú kisember kétségtelenül nem többre, csupán a zeneköltő óriás művészetének „szolgálatára” hívatott. Liszt Ferenc 200. születésnapjának köszöntésére újra felhangzott a romantika egyik legjelentősebb zeneszerzőjének Szekszárdi miséje a Szent Mihály arkangyal, közkeletű nevén újvárosi templomban. A bicentenáriumi események zárásaként az 1984-ben „kiemelt hangversenykórus” címet elnyert és azóta is változatlanul magas színvonaton működő Szekszárdi Madrigálkórus az eredetileg férfikarra írt művet Koloss István vegyes kari átiratában adta elő a Liszt Ferenc-díjas Jobbágy Valér vezényletével. Liszt nem csak a XIX. századi romantikus zeneirodalom legsokoldalúbb irányítóegyénisége volt, de páratlan zongoraművészként a koncertezésben is számos újdonságot vezetett be - tudtuk meg Csötönyi László műsorvető bevezető szavaiból A madrigálkórus Kodály Zoltán Vörösmarty Mihály Liszt Ferenchez írt 14 strófás versére 19364>an Liszt halálának félévszázados jubileumára népzenei dallamok felhasználásával komponált kórusművének előadásával kezdte Liszt Ferenc köszöntését. Ezután egyházi témájú művek következtek. Hiszen a mélyen vallásos Liszt érdeklődése az 1850-es évektől az egyházzene felé fordult. Elsőként az Ave Máriát hallhattuk, majd a leghoszteljesülhet a kisember nagyralátó álma Orbán György előadóművész Megfogalmazódik benne a Szekszárdi mise bemutatásának gondolata. Míg mindez átfut Séner elméjén, ünnepélyes, gyászos hangú dallam szól, a felismerés öröme és szomorúsága. Özvegy Schrődemé levele nyomán Séner Budapestre utazik Ady Endre vonatán: „nem tarthat már nagyon soká az út/hamarosan megérkezem”. A fővárosban újabb kudarc érte. A földre hányt értéktelen kották között, miként sejtette, nem találta meg, amit keresett. Ahogy a csalódást követően a sötét bérházból újra az utcára lépett, vakító fehér fény fogadta. Hamarosan más dimenzióba kerük, a ballon captif kosarában felemelkedett a levegőbe, hogy az égből csodálja meg a föld újdonsült szépségeit, a felújított Budapestet és a világkiállítást Pálóczy, a zsurnaliszta pontos és alapos idegenvezetésével Valójában szédülést érzett, és emlékek tolultak fel benne az angyali Te- rézről, akit nem vittek magukkal apjával menekülvén Pestről ’48-ban, és a beteljesületlen szerelemről Szerelmes vers hangzik el: a szerelem szentségéről Azután már Mefiszto táncol A hatalmas vihar, fergeteg, Mefiszto kerin- gője a léghajót sem kíméli. Séner eszméletvesztését mégsem a földhöz csa- pódás, hanem egy a tetőről leesett cserép okozta. Csodás látomásokat vizionál az álom földöntúli szférába lép. Birtokába kerül a Szekszárdi mise partitúrája. Útban Szekszárd felé, a hajón az akkor már tíz éve hatott isteni Liszt Ferenc hívatja magához, és az álom beteljesülhet: megkéri, hogy vele és a már egytől egyig hatottakból álló jénai kórussal, ha ez a körülmény nem zavarja, adja elő a Szekszárdi misét az újvárosi templomban. Séner már húsz éve kész a halálra. Előtte azonban még szeretné megtudni a mestertől: egyedül csekélyebb tehetsége volt-e az akadálya annak, hogy nem tudott érvényesülni, vagy az is, hogy ő Liszttel szemben, bár szintén asszimiláns, már hatvan éve mindenekelőtt magyar. Ez a szerencse, mert „olyan magy arrá, mint akkor, ma nem lehetnék", és felbukkan Az apokalipszis szakácskönyvéből a megtépázott Örökség. A világszerte ünnepelt zeneköltő, ugyanakkor mindenütt hirdette magyarságát, valójában itthon mégis műiden módon igyekeztek megakadályozni, hogy tényleg az lehessen. Itt a német és a francia Liszt kellett, de külhonban sem talált otthonra, mindenütt díszvendégként ünnepelték. Egy misztikus időpontot, az éjfélt tűzi ki a mester a találkozóra. Liszt Ferenc éjszakája a Hal téri házban, egy látomás hangzik el az alvó Magyarországról Séner Jánost furcsa körülmények között érte a halál az újvárosi templom oltára és padsorai között, arcán átszellemült boldogság körülötte profán szerzemények kottái. Felcsendül a Szekszárdi mise férfikarának éneke, és szól a Gyászmenet Liszt Ferenc: Funéraillese nyomán. Kovács Etelka Újra szólt a Szekszárdi mise A madrigálkórus az újvárosi templomban adta elő Lisztnek a templom felavatására írt művét szabban, 1862- 1873-ig írt művének, a nagyszabású Krisztus-oratóriumnak a 2. részét. Aztán felcsendült a mű, amelyet ugyan az újvárosi templom felavatására írt Augusz Antal jó barátja, az európai hírű zeneköltő, mégsem hangzott el Szekszárdon Liszt életében. A Szekszárdi misét városunkban csak 1978-ban, Augusz halálának 100. évfordulóján adták elő a Liszt Társaság kezdeményezésére. Az ünnepi műsor záró darabjaként a Krisztus-oratórium Tu es Petrus tétele szólalt meg elemi erővel: „Te Péter vagy, és erre a sziklára fogom építeni Egyházamat” - mondja az oratórium szövege. Az egyházalapítás tettének nagyszerűsége, ereje Liszt zenéjében is kifejeződik. A madrigálkórus felemelő műsora után a plébános beszélt a templom megépítéséről, ami Hrabovszky Péterné Kassay Anna hagyatékából valósulhatott meg. Az alapítvány ügyeit Augusz vezette, ezért valószínű, hogy Liszt észrevételeit is meghallgatták, aki vállalta egy mise komponálását a templom avatására. A plébános örömét fejézte ki, hogy a madrigálkórus magas színvonalú előadásában 2010 után immár másodszor hallhattuk ezt lélekemelő művet. Reméli, hogy ezzel hagyományt teremtettek, és évről évre újra hallhatjuk majd a Szekszárdi misét a Szent Mihály arkangyal templomban. Ezen a jeles évfordulón lehetővé tette a plébános, hogy a közönség megtekintse a templom alapítólevelét és művészi tervrajzait. K. E.
