Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-10-23 / 42. szám
10 » SZEKSZÁRDI VASÁRNAP MÜLTUNK 2011. október 23. Adalékok a szekszárdi apátsági templom 18. századi történetéből Az apátsági templom újjáalakításának tervezete 1794. Az I. Béla király alapította bencés apátság temploma túlélte a török időket, és átvészelte a pusztítással járó felszabadító háborút is. A Benedek-rend szerzetesei nem tértek vissza a mezővárosba, viszont az apát cím adományozása folytatódott. A mindenkori apát a cím viselése mellett élvezte az egykori apátsághoz tartozó birtokok javadalmait is a 18. század utolsó harmadáig A török elleni harcok után 1678-tól hivatalában lévő Péterffy Tamás esztergomi kanonok, szekszárdi apát ugyan romosán, de még használható állapotban találta az épületet. A helyébe lépő Mérey Mihályt (1793-1718) tekinthetjük a templom hódoltság utáni első helyreállítójának, valamint az apátsági birtokok visszaszerzőjének. Mérey Mihály összegyűjtötte a birtokokra vonatkozó korabeli okiratokat, és összeköttetéseit is igénybe véve érvényesítette a birtokjogait. A rendelkezésre álló kevés dokumentum alapján a Mérey-féle építkezések leírása nehézségbe ütközik. Bizonysággal állítható azonban, hogy az apát a templomot renováltat- ta, és a délkeleti sarkához egy négyszög alakú sekrestyét építtetett. Utóda, gróf Trautsohn János (1718-1757) apát az 1732-ből fennmaradt canonica visitatio, egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a templomon javításokat végeztetett el 1726-ban és 1732-ben is. A forrás szerint az apát nemcsak megőrizte a Mérey Mihály apát által beszerzett miseruhákat, hanem újabbakat is hozatott. A jegyzőkönyvből az is megtudható, hogy számos értékes tárgy tartozott a templomhoz: egy különleges drágakövekkel ékesített ezüst pásztorbot, püspöksüveg, fehér és vörös tunicella (papi öltözet), kesztyűk, cipők, kettős baldachin. Trautsohn apát nagyszabású építkezésben gondolkodott, többek között foglalkozott a régi apátsági kolostorhoz hasonló épület tervével, amellyel összeköttette volna a feltehetően Szent István-kori, akkor már összedűlőben lévő kis kápolnát. A tervei közül néhány megvalósult. A templom északi részéhez szintén eg)' sekrestyét emeltetett. Az apátnak tulajdonítható a templom mellékszentélyeinek sokszögűvé alakítása is. Mérey apát hajdani lakházát újabb résszel bővíttette ki. 1738-1740 között dúló pestisjárvány megtizedelte a város lakóit, amelynek elmúlására emlékeztető Szentháromság szobor felállítása szintén az apáthoz köthető. Az utolsó javadalmas apát, Rodt Ferenc (1757-1775) alatt a már plébánia- templomként működő templom jó karban lehetett. 1776-ból származó egyházvizsgálati jegyzőkönyvből az egykori templombelsőről tájékozódhatunk. A templomnak volt órája, orgonája, három harangja és három oltára „csinosan festett képpel”. A főoltáron a Megváltót festették meg a két oldalsó kápolnába Szent Józsefet, és Szent Lászlót ábrázoló festmények kerültek. A templomnak volt egy negyedik oltára is, amelyet még a század első felében készítettek a ferences barátok számára. 1777-ben Mária Terézia az apátsági javadalmakat átadta a magyar tudományos egyetemnek, és a továbbiakban közalapítványi uradalom keretében kezelték a birtokgazdálkodás ügyeit. Hamarosan az „apátsági” épületek eladására is sor került, amelyeket a vármegye vásárolt meg vármegyeháza céljára 1782-ben. Valószínűsíthetően az eladás kapcsán készült a templomról egy alaprajz és egy metszetrajz, amelyek a régészeti feltárásokat is segítették. Az alaprajz szerint a háromhajós régi apátsági templomot nagyfelületű nyeregtető fedte, amelyhez külön-külön tetőzettel csatlakozott a főoltár és a mellékkápolnák tetőzete. Nyugaton a torony sátortetőzete emelkedett a tetőzet fölé. Még jól látható az északi sekrestye a templom és a várfal között. A templomról készült metszetrajzon a szentélyeket, a hajót és a torony két alsó szintjét csúcsívbe futó boltozat fedte. Kozák Károly régész kutatómunkája igazolta, hogy a középkori gótikus boltozatok a török hódoltság után is még megvoltak. Az ablakok félköríves záródása már a barokk átépítésre utaltak. A torony második emeletén lévő négykarélyos ablak a gótikus átalakításból maradt meg, míg az első szintje egybeesett a karzatéval A tetejét gazdagon tagozott, szép formájú sisak borította. A torony és a hajó padlószintje azonos volt. A vármegyeháza terjeszkedését egyre inkább akadályozta a telkén álló kissé roskadozó templom. 1792-ben Ko- várszky Márton, majd Szluha György plébános is jelezte az uradalomnak az egykori apátsági templom rossz állapotát. Szluha plébános kezdeményezte a templom felújítását is. Az épületet már ekkor dúcokkal kellett megerősíteni, a boltozat egy része, valamint a tetőzet is megrokkant, és az eső becsor- gott a templom belsejébe. A közalapítványi uradalom, mint a templom kegyura megvizsgáltatta az épületet. A vizsgálatok megállapították, hogy a torony még jó, és ahhoz egy' új hajót, templomot kell építeni. Ez ellen a város és a vármegye is igen tiltakozott. A megnagyobbított templom túl közel került volna a vármegyeházához, ami egy tűz esetében végzetes lehetett volna, és a beszűkült tér a közlekedést is nehézkessé tette volna. A déli harangszó pedig igencsak zavarta a vármegyei urakat. Egy másik templom építésének az ötlete először az apátsági épületek eladásakor merült fel, és a vételár egy részét az új építésére szánták. Másodszor az új templom új helyének ügyében és a helytartótanácsi engedély' megszerzésében 1794 áprilisában kérték a város elöljárói a vármegye segítségét. A problémát végül is „megoldotta" a tűzvész. 1794. augusztus 7-én reggel 9 órakor a Bartinából induló tűz elpusztította a Felsővárost, 4 óra alatt mintegy 600 ház porig égett le. A lángok martaléka lett a főtéren a hétszáz éves, jelentős történelmi eseményeket őrző apátsági templom is. A gyorsan terjedő tűz megolvasztotta a torony harangjait is. Szluha György plébánosnak sikerült kimentenie az égő templomból az ohári szentséget, az egyházi edényeket, és a már tüzet fogott miseruhákat, valamint a Megváltónak, a templom védőszentjének képét. Szeptemberben már kijelölték az új templom helyét a Vár tér (Béla király tér) közepén. A Belvárosi Templom Taillier József tervei alapján 1802 és 1805 között épük fel részben az egykori apátsági tempkim tégláiból kőmaradványa- ibóL CsemaAnna Meghívó A Szekszárd Alsóvárosi Római Katolikus Közhasznú Egyesület meghívja Önt és családját BÍRÓ LÁSZLÓ PÜSPÖK ÚR MISÉJÉRE OKTÓBER 31-ÉN, HÉTFŐN 18 ÓRÁRA, A BELVÁROSI TEMPLOMBA. A misét valamennyi szekszárdi és alsóvárosi elhunyt hozzátartozónk lelki üdvéért ajánljuk.A hagyományos, hatottainkért felajánlott mise előtt találkozzunk az alsóvárosi temetőnél ahol püspök úr megáldja a Bakavári család által szépen felújított fehér kis fali kápolnát. Gyülekező: délután fél 5- 5 óra között, szemben a már megszé- pük keresztnél A szentmise után a Belvárosi Plébánián, a Közösségi házban folytatjuk összejövetelünket, ahol beszámolunk az egyesület 2011 - 2012. éti terveiről majd kötetlen beszélgetésre kerül sor saját bor, pogácsa... kóstolása közben. Ezúton köszönjük az egyesületnek a 2011. évre felajánlott 379 ezer 511 forint szja 1%-os támogatásokat, amit részben hagyományőrző rendezvényeink finanszírozására fordítunk, illetve az előző évekhez hasonlóan a Szent János és Pál kápolna felújítását támogatjuk. Egyesületünk minden hó utolsó hétfőjén 17 órától megbeszélést tart a Plébánián, ahol a további programjaink, teendőink szervezése folyik. Minden rendezvényünk nyilvános. Kérjük, hogy javaslataikkal ötleteikkel pártoló- és rendes tagságukkal segítsék munkánkat A szervezők nagyon nagy' szeretettel várnak, hívnak mindenkit. Kovács Józsefné elnök
