Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)

2011-10-16 / 41. szám

2011. október 16. ÉRDEKLI? BEMUTATJUK! SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Könyvet írt a kutyapszichológiáról Dr. Jakab Ferenc: „Vannak, akik maguk elé helyezik kis házikedvencüket’ A nyomdai gépmester, Nemes Miklós ultramaratonista javasla­tára dr. Jakab Ferenc állatorvos­sal beszélgettünk - nyilvánvalóan- a házikedvencekről, tartásukról, igényeikről, ragaszkodásukról. Kü­lön fejezetet szántunk a most megjelent második - bővített - ki­adású Kutyapszichológia című könyvének.- Eredetileg is szekszárdi?- Nem, Csíkszeredái származású va­gyok. A romániai forradalom után, 1990-ben jöttem át Magyarországra, röviddel utána feleségem is követett. Először egy Pécs melletti faluban, a szekszárdi állattenyésztő vállalat emb­rióátültetéssel foglalkozó kirendeltsé­génél kaptam állást. Miután megismer­tek, áthívtak ide a központba. Ám a cég megszűntével állásom is elveszett, | ezért magánrendelőt nyitottam.- Rendelőjétől 20-30 méterre le- ä parkolva megláttam a bejárat előtt S fegyelmezetten ülő német juhászt. Meglepődtem, arra gondoltam, fel­hívom, s megkérem, jöjjön ki elém. Ám pár lépés után hangosan ne­vettem.- Azt elhiszem... Sokan járnak ha­sonlóan. Sőt, miután kitettem az ajtó elé az életnagyságú és élethű kutyust, a látványtól bő hétig egy-egy pillanatra még magam is megtorpantam.- Említette a feleségét. Következzen ő és a család.-Judit egy szekszárdi bankfiók igaz­gatóhelyettese. Ferenc fiunk másod­éves hallgató a Pécsi Tudományegye­tem fizika-informatika szakán. Ugye, arra gondolt, miért nem állatorvosnak készül? Eszünkbe nem jutott, hogy bár­mire erőltessük. Úgy gondolom jónak, hogy amit a gyerek a saját döntéseként felvállal, azt szívesebben és jobban csi­nálja végig, mint a szülők által megha­tározottat.- Meg nincs is hiány állatorvosból- Valóban, elég sokan vagyunk. De ez relatív. Az állatorvosok száma attól vált magassá, hogy az állatlétszám na­gyon lecsökkent...- Kizárólag társállatokkal foglal­kozik. Milyen az arányuk?- Úgy hetven százalék lehet a kutya, amelyet arányaiban a macska követ, majd az egyéb állatok - hörcsög, tek­nős. .. - zárják a sort. A kutyák azért elő­zik meg jelentősen a macskákat, mert az utóbbiak szabadabb állatok, s csak kis részük él annyira emberközelben, hogy a környezet minden apró rezdü­lésre fölfigyeljen.- Az emberek mennyire veszik ko­molyan - elsősorban a kutyáknál - a társságot?- Embere válogatja. Vannak, akik na­gyon szeretik a kis barátaikat, kötőd­nek hozzájuk, maximálisan megadnak nekik mindent. Sőt, vannak, akik ma­guk elé helyezik az állatot: sok szegény ember inkább vállalja az éhezést, vagy beéri a legolcsóbb koszttal, de a kutyá­jának, macskájának igyekszik mindent megadni. De vannak hanyagabbak is. Ám hangsúlyozom, hogy a mai világ­ban jellemző, hogy az emberek egy­mástól kicsit elidegenednek, mert csa­lódnak a másikban, vagy azt hiszik, hogy csalódtak, ezért van nagyobb szükségük az állatok társaságára.- Miért választotta az állatorvosi hivatást?- Mert mindig szerettem az állato­kat, ahogyan a szabad munkavégzést is. Ebből következően két lehetőség le­begett előttem: az erdészmérnöki, illet­ve az állatorvosi hivatás.- A kötetlen munkaidő a többséget túlmunkára sarkallja.- Valószínűleg igen, de aki izgő-moz­gó, s ráadásul választott szakmáját sze­reti, annak ez a módi nagyon is megfe­lel. Pontosabban csak ez felel meg.- Gyerekkorában voltak állatai?- Hogyne, egy két kutyám mindig volt, például német juhászom, de más állatokat is tartottam.- A Kutyapszichológia című vas­kos könyve borítójára mégsem né­metjuhász, hanem boxer került.- Minden kutyát szeretek, mind­egyikben mást és mást.- Miért látta szükségesnek a könyv megírását?- Ez 2000-ben volt, amikor még elég szegényes volt az ilyen jellegű szakiro­dalom. A könyvem érdekességének tar­tom, hogy a kutyaetológiát összekap­csoltam a humán-pszichológiai fel­hangokkal is... Bizonyos szempontból vannak közös dolgaik az embereknek és a kutyáknak. Másképpen: bizonyos tekintetben sokban hasonlítunk egy­másra, főként szociális aspektusból. Például a szociális és társas élet, az együttműködés természetessége, a kö­zösség szabályainak követése. Mind­ezek meglehetősen emlékeztetnek az emberi hozzáálláshoz, vagyis a felso­roltak jól működnek az ember és a ku­tya között, ugyanúgy, mint az ember­ember, illetve a kutya-kutya között. Ép­pen ezért ezt a területet érdemes, sőt szükséges volt a második, bővített ki­adásban ebben az irányban is alapo­sabban kibontani.- Ez azt is jelenti, hogy a kutyatu­lajdonosok e könyvből tanulhat­nak, akár tovább képezhetik ma­gukat?- Igen. Elsajátíthatók belőle a kutya belső késztetései, azaz mit miért csi­nál Ha ezeket megértjük, sokkal köny- nyebben tudjuk kezelni a problémá­kat is. Másképpen: ha magától értető­dően viszonyulunk hozzájuk, keve­sebb konfliktus adódik.- Ezt érthetem úgy is, ha átrágom magamat e könyvön, jobbanjárok, mintha beíratnám a kis társamat egy kutyaiskolába?- Bizonyos tekintetben jobban jár. Bár a kutyaiskolának is megvan a maga szerepe. Hasonlítsuk kicsit a dolgot a gyerekneveléshez. Ha foglalkozom a sa­ját gyermekemmel jól nevelem, ha rá- érzek a viselkedésére, akkor könnyeb­ben megértem. (Bár ez itt egy kicsit sántít éppen a verbalitás, illetve annak hiánya miatt.) De figyelemmel és mun­kával a kutya is megérthető. Ehhez az iskolában a gyereknek - no és az ebnek is - már csak a tanár nevelésére és a ta­nitottak elsajátítására van szüksége. Ám egyik sem helyettesíti a másikat, az is­kolának, a szülőnek, illetve a családnak is megadatott a maga sajátos szerepe. S ha már a gyerekeknél tartunk, felhívom a figyelmet, hogy a kölyökkutyáknál nagyon, de nagyon fontos a következe­tesség, mert ellenkező esetben alapo­san el lehet a rontani őket.- Látom, hogy könyve előszavát a tiszteletre méltó akadémikus, dr. Csányi Vilmos etológusprofesz- szor írta, egyebek között azt, hogy szakmailag kiváló, élvezetes olvas­mány... az eredmény minden oldal­ról szakszerű.- Már azt is óriási dolognak tartot­tam, hogy a professzor úr vállalkozott a bevezető megírására. A tartalma, a megállapításai megtiszteltek. Egyéb­ként a könyv megírása számomra első­sorban nem munkát jelentett, hanem élvezetet, hiszen ez a téma mindig na­gyon érdekelt. írás közben egyre lelke­sebbé váltam, mert pontosan tudtam, hogy hasznossá válik a rengeteg infor­mációt tartalmazó kötet, a benne fog­lalt szakirodalom kivonatolása.- Altatott már el véglegesen állatot?- Sajnos, előfordult. Természetesen gyógyíthatatlan betegségben vagy vég- elgyengülésben szenvedőt. Amikor az állatnak már megváltás, hogy ily mó­don szabadítsuk meg a szenvedéstől De olyan kutyát, macskát soha, ame­lyik még élhetne. Amúgy törvény ren­delkezik arról, milyen esetekben sza­bad elaltatni egy állatot.- Úgy tudom, a hagyományos ál­latgyógyászat mellett homeopátiá­val is foglalkozik, sőt oktatja is egy budajtesti kurzuson.- Miután több, homeopátiával fog­lalkozó szakkönyvet elolvastam, szim­patikussá vált számomra logikussága és a tudományos gondolkozással va­ló részbeni összeegyeztethetősége okán. Az oktatást illetően a Magyar Állatorvosi Kamara által akkreditált homeopátiás állatorvosképzés kere­tében folyik a kétéves posztgraduá­lis képzés.- Elmondja röviden a homeopátia lényegét?- Persze. Specifikus ingerterápiát je­lent. Nem kémiai anyagokkal, gyógy­szerekkel dolgozik, hanem olyan sze­rekkel, amelyek a természetben fellel­hető anyagokból készülnek, s bizo­nyos ingert adnak a szervezetnek arra, hogy ő maga a saját öngyógyító me­chanizmusait hatékonyabban tudja működtetni.- Végezetül várom a javaslatát a következő riportalanyra.- Szeretném, ha Endrődi Ferenc vál­lalkozóval beszélgetnének a cége szer­teágazó - többek között fényterápiával is foglalkozó - tevékenységéről V Horváth Mária

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom