Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-02-06 / 5. szám
2011. február 6. SZEKSZÁRDI IMÁIK HÉTRŐL HÉTRE Ülésezett a városi közgyűlés Lapzártánk után, február 4-én (pénteken) délelőtt tartotta ülését a városi közgyűlés. A tervezett napirendek között egyebek mellett az avar és kerti hulladékok nyílt téri égetéséről, az útépítési érdé- | kehségi hozzájárulásról, a zajvédelemről szóló rendelet megalkotása, az önkormányzati érdekegyeztető tanáccsal kötendő megállapodás, a Palánki úti körforgatom kialakítására vonatkozó pályázat benyújtása, a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzattal történő megálla- | podás, a Gyermeklánc Óvoda tornaszobájának bővítése szerepek. A tárgyalt témákról a későbbiekben számolunk be. Mozgósítják a tartalékokat Folytatás az 1. oldalról Dr. Szócska Miklós a Semmelweis-terv- ről szólva leszögezte, hogy a kórházak működőképessége érdekében mozgósítják a tartalékokat, amelyeket akár a bérekbe is beépítenek. Mindezt - egyebek között - a betegek és a munkaerő megtartása érdekében teszik. Újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy a tavaly év végén rendelkezésre álló 27,5 milliárd forint konszolidációs forrásból a Tolna megyei kórház 530 millió forintot kapott. Néhány örömteli, illetve tragikus adatot sorolt az államtitkár a prevenció részeként működő és jelentős összegeket igénylő szűrővizsgálatokról, illetve az átszűrtségrőL Míg minden megyében 50 százalék alatt van az emlőszűrésen részt vett érintettek aránya, ez Tolnában igen dicséretes, azaz 69 százalék. Viszont tragikusnak minősítette a méhnyakszűrés arányát, ami csak 4,4 százalék.- Amikor mi minden erőnkkel intézmények fenntartásán gondolkodunk, akkor azon is tűnődnünk kell, hogy mitől és miért kerülnek oda be a betegek. Tehát amikor a Semmelweis- tervről beszélünk, akkor azt is meg kell fontolni, miként lehet a hatékonyságba beruházni. V. H M. Évnyitó fórumot tart a klímakor A Szekszárdi Klímakor a tavalyi évhez hasonlóan megtartja évnyitó fórumát, amelynek vendége lesz Antal Z. László, a Klímabarát Települések Szövetségének elnöke is. A rendezvényen beszámolunk a 2010-es évi tevékenységünkről és az addigra elnökségi ülésen elfogadott 2011. évi cselekvési tervrőL Az eszmecsere 2011. március 2-án 15.00 órai kezdettel lesz a polgár- mesteri hivatal konferenciatermében. Szekszárdi Klímakor Díjat kaptak a civil szervezetek Folytatás az 1. oldalról Az Év Tolna Megyei Civil Szervezete elismerésre idén is pályázni lehetett, ezt 59 civil szervezet tette meg. A pályamunkákat egy olyan bizottság bírálja el amelynek tagjai az előző években átvehették az elismerést. Az Év Tolna Megyei Civil Szervezete díjat idén a Bátáért Egyesület kapta. A szervezet tíz éve működik. Tagjai összefogják a település lakóit és az elszármazottakat, rendezvényeket szerveznek, kiadványokat jelentemek meg Megnyitották a Fekete Gólya Házat a kiállítás egy 21. századi természettudományos játszóházzal segíti a környezeti nevelést, a település fejlődéséhez is hozzájárul A díjat Viliminé dr. Kápolnás Mária, az egyesület elnöke vette át dr. Puskás Imrétől a megyei közgyűlés elnökétől Mivel rengeteg pályázat érkezett, a bizottság három különdíjat is kiosztott. Az Év Tolna Megyei Civil Szervezete különdíjat érdemelte ki a dombóvári Fekete István Kulturális Egyesület, Mecénási tevékenységéért a szekszárdi Elektrolit Kft. ügyvezetőjét, Sebestyén Gyulát tüntették ki Bazsonyi Arany-díjjal amely 1996 óta ápolja és népszerűsíti az író munkáságát. Különdíjat kapott az öt éve működő Sani I.uludyi Közhasznú Érdekvédelmi Egyesület. Olyan programokat szerveznek, ahol cigány és hátrányos helyzetű gyermekek alternatív nevelése valósul meg. Megnyitották Szekszárd első igazi roma közösségi házát, a Cinka Panna Tanodát Az Év Tolna Megyei Civil Szervezete pályázat különdíjasa továbbá a Bátaszéki Vállalkozók Ipartestülete. Évek óta vágyuk vök egy olyan tér kialakítása, amely helyet ad a civil közösségeknek is. Ez megvalósult, ugyanis nemrég megnyitották az Iparos Házat. A civil szervezetek sikeres működéséhez elengedhetetlen, hogy legyenek önzetlen támogatóik. A pályázók javaslatot tehettek az év mecénására. Kiemelkedő támogatójuk Sebestyén Gyula, az Elektrolit Kft. ügyvezetője, akinek a civilek a Bazsonyi Arany mecénás díjjal köszönték meg a támogatást. wj Épületfelújítás és energiahatékonyság Az energiaárak változása - amint azt néhány évtizeddel ezelőtt előre lehetett látni - a mindennapok energiafelhasználásában komoly megfontolásokat követel. A statisztikai adatok szerint az energiafelhasználás mintegy 40%-a az épületek hőigényét szolgálja ki. A környezeti ártalmak létrehozásában tehát az épületek is jelentős szerepet játszanak. Ez késztette a Szekszárdi Klímakört arra, hogy energiagazdálkodási munka- csoportot is létrehozzon, és programokat indítson az energiafelhasználásunk csökkentésére. Ahhoz, hogy energetikailag gazdaságos, a szükséges mértékhez közeli üzemeltetési feltételeket teremtsünk, az épületek energetikai alkalmasságát kell megvizsgálni. Az épületenergetikában az épületek szerkezeteinek fizikai tulajdonságait kell úgy módosítani, hogy a lehető legalacsonyabb hőveszteséget szenvedje az épületünk. Ezen beavatkozást a meglévő épületeknél egyrészt az utólagos hőszigetelés, nyílászárócsere eszközével tudjuk elérni. Nagyon sokan tervezik a meglévő épületük hőszigeteltségének javítását. Azonban azt tapasztalom, hogy legtöbb helyen a beavatkozást nem előzi meg megfelelő szakmai előkészítés, így a befektetett forintok nem érik el a kívánt célt, vagy csak alig észrevehető módon. Az épületenergetika elég bonyolult folyamat ahhoz, hogy előkészítetlenül kezdjünk el egy épületfelújítást. Az eredményét a legutóbb vizsgált épületnél tapasztaltak igazolják. A befektetett milliók arra lettek elegendők, hogy az adott épület felújítás után a „G Átlagost megközelítő” kategóriát érte el A vizsgálat során igazolódott az, hogy a tervezett felújítás elején indokolt energetikai előkészítés elmaradása a kivitelezésben rossz irányokat eredményezett, az épület energiafelhasználása ezért nem csökkent a lehetséges mértékben. Az épületek megfelelését az érvényben lévő szakmai szabályok szerint végzett energiatanúsítvány kiállításával lehet igazolni. Az energiatanúsítvány kiállítását jogszabály írja elő: minden felújításra kerülő épületnél minden új építésű épület esetén a használatbavételt megelőzően az építtető köteles elvégeztetni. Ugyancsak kötelező tartós bérbeadással hasznosított (1 évnél hosszabb időre bérbe adott) épület energiatanúsítása. Nem köztudott, de az értékesítésre kerülő épületekre is vonatkozik az energiatanúsítási kötelezettség. Mire jó egy energiatanúsítvány? Ezen kérdés megválaszolását a minősítőrendszer adja meg. A háztartási eszközök (hűtőszekrény, mosógép, stb.) forgalmazásában bevezetett energiakategóriákkal azonos módon az épületek minősítése az alábbi lehet: ,A+* Fokozottan energiatakarékos <55% „A" Energiatakarékos 56-75% „B” Követelménynél jobb 76-95% „C" Követelménynek megfelelő 96-100% „D” Követelményt megközelítő 101-120% „E” Átlagosnál jobb 121-150% „F” Átlagos 151-190% „G" Átlagost megközelítő 191-250% „H” Gyenge 251-340% „P Rossz >341% A minősítés egyúttal azt is megmutatja, hogy az adott épület a szerkezeti kialakításából eredően a lehetséges energiaszinthez képest milyen mértékű energia felhasználásával szolgálja a komfortigényeket. A gépkocsiknál ezt a képességet „mennyi a fogyasztása 100-on?” kérdésre adott válaszként ismerjük. Sajnos, a tapasztalat szerint az épületek legnagyobb része az „F” kategória alatti értékkel rendelkezik! Természetesen értékmérő a megléte, hiszen egy „A+”; „A” vagy „B” kategóriás épület energiafelhasználásának költsége jelentősen kevesebb mint például egy „F”; „G” vagy „H” minősítésű épületé, s ezt a fenti számadatokból is leszűrhetjük. Az energiatanúsítvány ugyanakkor azt is tartalmazza, hogy az adott épületben milyen indokolt beavatkozásokra van szükség és azok milyen mértékű változást eredményeznek. Ezért célszerű a vizsgálatot egy épület felújítását megelőzően, illetve az építési tervek birtokában tanúsíttatni, ezáltal megkönnyítve a kivitelezés megfelelőségének ellenőrzését. Az energiatanúsítvány költsége elenyésző ahhoz képest, amit elmaradása esetén többletként visel az épület tulajdonosa. Meglévő épületnél a felméréssel, audittal együtt mintegy 30 ezer forinttól, új épületnél a kiviteli tervek birtokában az épület méretétől függően alakul. Az energiatanúsítvány előírását a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet fogalmazta meg. Ágner László épületenergetikai szakértő
