Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-09-25 / 38. szám
14 , SZEKSZÁRDI vMrnap MAGYARSÄG 2011. szeptember 25.- Felséges érzés ez a mai, nagyon vártam - mondta. - Magyar állampolgárnak születtem 1943-ban, az akkoriban ismét Magyarországhoz tartozó Délvidéken, Csúrogon. Alighogy megszülettem, ’44 őszén Tito partizánjai kivégezték az apámat, ’45-ben pedig kihajtottak a szülőfalumból, s a kollektív bűnösség elve alapján egyéves koromtól Délvidéken háborús bűnösnek nyilvánítottak. A magyar állampolgárság igazán nagy elégtétel, s remélem, hogy a Vajdaságban a háborús bűnök alól is rehabilitálnak hamarosan, s a további életemet talán másképp élhetem. Magy ar vagyok, mindig is az voltam, a magyarokért álltam ki mindig és magyarként is halok meg - tette hozzá.- 2004-ben előre éreztem, hogy az akkor regnáló magyar hatalom nem képes nekünk megadni az állampolgárságot. Nem is adták meg De az nem a mi szégyenünk, külföldi magyaroké, hanem az akkori magyarországi vezetőké, akik a külhoni magyarok ellen kampányokak, és azzal ijesztgették az embereket, hogy' idejövünk, elvesszük másoktól a nyugdíjat. Pedig mi nem akarunk Magyarországra jönni, a Vajdaságban születtünk, és ott is akarunk maradni. De magyarok vagyunk, és az, hogy még papíron is magyarok leszünk, pluszérzéssel tölti el az embert Két fiam van, 4 unokám. A kisebbik fiamék már fölvették a magy ar állampolgárságot az idősebb fiam ezután fogja. Mindketten azért mert magyarok! Férje hozzáteszi: Meg kéne kérdezni az itteni magyaroktól: miért csinálták ezt velünk? (Teleki Júlia lesz a Léleképítő vendége október 3-án a Garay-gimnázi- um dísztermében - a szerk). AJÁNDÉK EZ A NAP A Dél-Erdélyből, Lúgosról érkezett nyugdíjas Bencző Mária Piroska Facsá- don született, magyar telepes családban. Aktív korában tanárnő volt, sokszor két tannyelvű, román-magyar osztályban kellett dolgoznia.- Nehéz szavakat találni, óriási ajándék számunkra az állampolgárság, hiszen üknagyapánktól kezdve magyar volt az egész család - mondta lapunknak. - Nem esett jól a népszavazás Bencző Mária Piroska A települések táblái alatt a szüreti felvonuláson eredménye, kisemmizve éreztük magunkat, de reménykedtünk, hogy egyszer csak eljön az idő, amikor megkapjuk. Az egyik lányom, Boglárka itt van most velem. Miután én felvettem az állampolgárságot, következik a másik gyermekem és a családjuk is. MAGYAR FÖLDBEN SZERETNÉK NYUGODNI cipészként állandó kapcsolatban állt a helybeliekkel, de sosem hagyta el szerb szó az ajkát - emlékszik vissza. - Mekkora szomorúság volt, amikor 1944- ben bejöttek a szerbek és 44 magyart megöltek, akiknek a sírját sose találták meg! - sóhajtja. - Édesanyám nagybátyját 15 évesen elvitték partizánnak, a fronton az első vonalban kellett harcolnia, pedig ő is magyar volt, nem is Új ismerősök: Rátkai Sándor címet cserél Incze Károlynéval A legmesszebbről, a 23 ezer kilométernyire Ausztrália partjaitól délre fekvő Tas- mán-szigetekrőL Leganóból hozta haza a szíve Rátkai Sándort. Boldog mosollyal jön-megy, beszélget, címet cserél a sok magyarral, de mikor beszélgetésre kérjük, pár mondat után könnyek jelennek meg a szemüvege mögött Nagyapja még 28 éves se vök, amikor az első világháborúban magyar szakaszvezetőként elesett az orosz fronton. Édesapja, édesanyja is magyar állampolgárként éltek a jelenlegi határtól légvonalban tíz kilométernyire lévő bácskai Pacséron, nem is gondolva, hogy ez másképp is lehet egyszer.- Gyerekkoromban a falu lakosságának egyharmada szerb volt, édesapám beszélt szerbül. Ma már csak két unokatestvérem él a szülőfalumban, mind magyarok vagyunk, de ők a legnagyobbak, mert megmaradtak ott, ahova Isten tette őket. Rátkai Sándor élete során több országban is dolgozott, egzotikus tájakat is bejárt, szekszárdi feleségével mégis haza akarnak költözni Magyarországra. Miért olyan fontos számára a magyar állampolgárság? Megint csak könnyeivel küszködik.- Amikor a 70«s években házasságot akartam kötni egy szekszárdi magyar hölggyel, az akkori kommunista rendszer felsorolhatatlanul sok igazolást kért a magy arságomról, és mindenhol nagyon megalázóan, lekezelően beszéltek velem, mintha bűnöző lennék. 59 év törekvés után végre nemcsak magamban érezhetem, hogy magyar vagyok, hanem másnak is meg tudom mutatni, hogy tagja vagyok ennek a nemzetnek. Szeretnék majd édesapám sírja mellett, magy ar földben nyugodni, hogy akik ott vannak, tudják, az a föld nem az övék. MAGYARUL IMÁDKOZOM Székely viseletben, árvalányhajas kalapban büszke tartású, barna szemű fiatalember az útitársam a templomi esküre tartó menetben. Veres István 1978-ban Baráton született egy négygyermekes családban, asztalos szakmájában 2000 óta Magyarországon dolgozik. 2008 óta Szekszárdon él helybeli feleségével, akivel itt tervezik a jövőjüket, de minden szavából a szülőföldje iránti mérhetetlen szeretet sugárzik.- Azért szeretnék magyar állampolgár lenni, mert magyar vagyok. Magyar az anyanyelvem, magyarul énekelek, magyarul imádkozom és Székelyföld, az otthonom csak 1920 után került a román államhoz, előtte több mint ezer éven át magyar föld volt. >Veres István
