Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-09-25 / 38. szám
zeptember 25. HAGYOMÁNYŐRZÉS , SZEKSZÁRDI VASARN4P 9 rfelé elsőként a gyermekszínját- ,'ették birtokukba a Garay téri időt. Először egy kis falubéli :álkodást láthatott a közönség, a János Általános Iskola és AMI lágy létszámú, 36 fős Borbolya tszó csoportjának az országos ss Sándor gyermekszínjátszó ta- ón arany minősítést szerzett elő- t, Csizmazia Ferencné rendezé- l Ezután Zelk Zoltán meséjét lát- k a legokosabb nyúlról amit a Ba- ván Általános Iskola Iciri-piciri is művészeti csoportja vitt színre iné Pászti Lívia vezetésével Zá- nt az Iciri-piciri csoport adott elő rimm-mesét, a Holle anyót, amel- ronz minősítést szereztek az or- s találkozón. A BOROKAT IS ISMERI A XR-RÉKASI SZÍNÉSZHÁZASPÁR szüreti napok forgatagában egy henésre, vidámságra vágyott, az a »■-gimnázium dísztermében a • Enikő és Rékasi Károly Bűvölet műsorában megtalálta, nűvészházaspár már nem elő- irat sikert Szekszárdon, ezen az i is nagy lelkesedéssel fogadta a közönség. A műsorvezetőnek űnő Rékasi Károly a következő lolatokkal köszöntötte a jelenlé- t: „Miután Szekszárdon ma egy on nagy ünnep van, ezért kis lékkai nem jöhettem ide. Ehe- egy nagy ajándékot hoztam mek, mégpedig azt, hogy én ma énekelek. De hoztam valakit, aki kiválóan megteszi helyettem, ár Enikőt. Viszont, hogy humor •gyen a mai estben, arról jóma- i fogok gondoskodni, illúzióval, íi cirkusszal és sok - sok vidámmal. )étár Enikő - aki színésznőként, késként, táncosként egyformán dmalista - musicalek és világhírű >k kiváló előadásával Rékasi Károly bűvészeket, artistákat megszégyenít mutatványaival s mindketten, közvetlen egyéniségükkel varázsolták el a közönséget. Az előadás előtti beszélgetésünk a szüretről, ahhoz kapcsolódó élményeikről szólt. Détár Enikő: Édesapám Kerecsen- den irányította a termelőszövetkezetben a szőlőművelést, s amikor meglátogattam, mindig büszkén mutatta, „birodalmát”. Diákkoromban dolgoztam is a szőlőben, nagyon szerettem azt is, mint minden munkát, s jó érzés volt, hogy pénzt is kaptunk érte. A bort most kezdem megszeretni - talán eddig nem ittam jó minőségű borokat - s már érzem, hogy melyik az a bor, amelyik valóban jó minőségű. A kedvencem a vörös. Rékasi Károly: Jászberényi vagyok, ami nem egy híres szőlőtermelő vidék, ennek ellenére nekünk is volt szőlőnk. Nagyon nem szerettem benne dolgozni a homok miatt, egyedül a szüretet szerettem, mert ott lehetett viccelődni, játszani, jókat enni, felnőttként inni. A cuvée borok a kedvenceim - általában a testesebb vörösborokat szeretem de egy finom ropogós, illatos rozénak is nehezen tudok ellenállni. A Détár-Rékasi házaspár ezek után felsorolt több kiváló szekszárdi borászt, ezzel is bizonyítva, hogy jól ismerik városunk szlogenjét: „Szekszárd a bor és a művészetek városa.” LUDAS MATYI ÉS A BAB Vasárnap délelőtt az Alisca Brass Band koncertjével indultak a programok, majd a XIX. századot idéző vásári komédia várta a gyerekeket a Béla téren, ami Ludas Matyi históriája köré csavarva adott görbe tükröt a mai korról hogy a szülőknek is szerezzen egy kis vidámságot a BAB Társulat. A közönség szívesen bújt a lúdjától megfosztott Matyi szerepébe. Amikor a hatalmas Döbrögi uraság megjelent, rögtön kiderült, hogy ez a társulat nevével ellentétben nem is olyan kicsi hiszen bár kéttagú, de az uraság óriási bábja többször magasabb egy embernél Egy kislányt gyorsan „felcserré” képzett a mesélő, és már végezhette is vele együtt az egész közönség a pszi- chofitnesz-gyakorlatokat. Ő pedig újra 25 botütés + áfával „gyógyította” Döbrögit. Ebéd után három vándormuzsikus érkezett a Béla térre, hogy zenével és játékkal szórakoztassa a gyerekeket Egyikük varázslóvá vált, és minden mágikus tudományát felhasználva hangszert teremtett az összes gyerek kezébe, nem zongorát, de még csak nem is dorombol hanem a tenyerüket, s bebizonyosodott, hogy ők maguk is kiváló zenészek. Dal dalt követett, játék játékot. Annyian jelentkeztek egy-egy háziállat szerepére, hogy már alig lehetett olyant találni, amelyiket ne vette volna meg a gazda a vásárban fél pénzen. Felszállt a szekérre mind, „elfogyott a fél pénzem". Lett Vásárfia, és ezzel véget is ért a szekszárdi Holló Együttes műsora. Óriási alakok, egy férfi és egy nő közeledtek délután a Béla tér felé a vásári forgatagban. A BAB Társulat óriásbábjait és a mesélőt a téren már emberek csoportja vette körül és hallgatták a gyermekmesébe ágyazott, felnőtteknek szóló előadást arról hogy micsoda nehézségekkel kell megküzdenie az embernek, mire végre megszülethet Mivel kiskorúak is nézték a felnőtteknek szánt komédiái gyerekbarát módon pikáns jelenetek nélkül adta elő a BAB Társulat a Három kívánság című darabját. ► Détár Enikő és Rékasi Károly Képünk illusztráció
