Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)

2011-01-09 / 1. szám

2011. január 9. MOZAIK- SZEKSZÁRDI 1 P"j ' »«mp all} Újabb információk az Escher-hagyatékról Záró szakaszban a szekszárdi fotóművészről tartott előadás-sorozat A budai várban található Orszá­gos Széchényi Könyvtár fénykép­tárának munkatársa, Csillag Ka­talin művészettörténész volt de­cemberi vendége a városunk ne­ves szülötte, Escher Károly fotó­művész hagyatéka kapcsán létre­hívott előadás-sorozatnak. Az eseménynek legutóbb az Illyés Gyu­la Megyei Könyvtár adott otthont. Csil­lag Katalin elmondása szerint Escher fo­tóinak egy csekély részét - kiállítás gya­nánt - 2000-ben mutatták be először nagyközönség előtt, amikor a budapes­ti Várszínházban 14 darab hervatag ne­gatívot raktak ki. Escher Károly 66 éve­sen, 1956-ban az összes negatívját (80 ezer darab) eladta az Országos Széché­nyi Könyvtárnak, melyhez még 20 szá­zaléknyi anyagot adott át ajándékba. A negatívok 50 éven keresztül kutatás nél­kül maradtak, melynek következtében 2007-ben csupán 35 ezer darab ép fotót tudtak összeszedni, a többi kisebb-na- gyobb mértékben megsemmisült. Mint arra Csillag Katalin felhívta a figyelmet, a fotóművész gyönyörűen írt, minden főnevet nagybetűvel jegyzett fel. Na­gyon nagy gondot okoz a filmanyag res­taurálásánál, megmentésénél, hogy a nitrátos (nitrocellulózos) film, amellyel dolgozott, a bomlásnak induk) negatí­voknál lekvárszerűen jelentkezik a papí­ron, mivel hosszú távon nem stabil anyag - tette hozzá a kutatónő. Először 1980-ban merült fel, hogy gondoskodni kellene a hagyatékról. 1990-ben aztán megkongatták az első „vészharangot”. 2000-től a Magyar Távirati Iroda több­milliós filmállományánál jelentkeztek komoly problémák, ezért ekkor - szin­te „az utolsó órában”, de - végre meg­kezdődhetett a filmes anyagok konzer­válásának folyamata. Két év alatt a 35 ezerből 6000 kocka archiválásával vé­geztek a kutatók, ezek zömében roll- filmekről „átmentett” képek - mondta Csillag Katalin. Idén, születésének 120. évfordulóján, október 22-től egyébként jubileumi kiállítással tisztelegtek Escher Károly munkássága előtt az Országos Széchényi Könyvtárban. A József Attila Művelődési Centrumban 126 képet ál­lítottak ki, mely a Széchényi-könyvtár mozgatható anyagával együtt, március­tól vándorkiállítás formájában Szek- szárdra is eljuthat Escher fotóin, melye­ket ez alkalommal láthattunk, elénk tá­rult a helyzet, melyben József Attila és Szeleczky Zita-búzariport a ‘30-as évekből Thomas Mann találkozik. Láthattuk az óbudai hármas ikreket 1936-ból, a 30-as, 40-es évek ünnepelt sztárját, Szeleczky Zitát saját házavatóján, 1941-ből, sjávor Pált, amint kiskutyáit fotózza 1942-ben. Megszemlélhettük, ahogy Latabár Kál­mán medencébe ugrást imitál kisfiával Kiss Manyit a Vígszínház előtt állva, Muráti Lilit a tetőteraszon, ahogy szok­nyáját felfújja a szél s Bajor Gizit is a ka- méliás hölgy szerepében. Megfigyelhet­tük, milyen volt az élet a Il.világháború utáni első tavaszi napsütésnél az And- rássy úton, vagy a fővárosi harcok után, az első játszóterek megnyitásánál Mint arra Csillag Katalin rávilágított, a fotó­művész képanyagából kiviláglik, meny­nyire odafigyelt a ‘30-as évek művésze­ti stílusirányzataira: ez - mint mondta -, magas fokú ízlésvilágra enged következ­tetni. A következő, egyben záró előadás január 26-án esedékes. Gyimóthy Levente Óbudai hármas ikrek (1940) A Szőlő-Szem Mozgalom ajánlása a téli időszakra Télidőben is vigyáznunk kell a múlt évben nehezen megtermelt, és már hordóinkban, pincéinkben, tanyáinkban lévő értékeinkre. Ilyen tájt egyre kevesebbszer megyünk ki a tanyába, mert hideg van, s nincs is igazán mit csinálnunk a kertekben. A takarásokat, ülteté­seket, borfejtéseket már elvégeztük, s csak hébe-hóba rándulunk ki a területre, lehetőleg még világosban való hazaérkezéssel szá­molva. Pedig ilyenkor is bőven lehet mit tenni. Néhány példa: ellenőrizni kell hogy a terület jelzése, a helyrajzi szám, értesí­tési cím vagy telefonszám látható-e még? Jó helyen van-e? Nem esett-e le a tábla, nem kopott-e meg a festék. Ha nincs, vagy pótolni, javítani kell rajta, akkor azt tegyük meg. Számtalan elő­nye van a jelölésnek: a közművesek, a mentők, tűzoltók, rendőrök könnyeb­ben odatalálnak, ráadásul előírás is. El­végezhetjük a tágabb környezetünk gondozását is: levághatjuk, gallyazhat­juk a lelógó, látást akadályozó, autót karcoló, tükröt törő ágakat, sűrű vesz- szőjű növényeket. A már pihenőbe he­lyezett letakarított és télire kint hagyott műszaki cikkek, kerti kisgépek egyedi azonosítóit, gyári számait jegyezzük fel mert ha betörés történik, akkor ké­sőbb ezek alapján könnyebbé válik azok felkutatása és azonosítása. Ha nincs egyedi azonosító, akkor például karcoljunk bele monogramot vagy egyéb jelölést! Mindig készüljünk fel a hóesésre. Ugyan nehezen lehet megközelíteni a tanyákat, de a nyomokat is betakarja a hó, s azt hisszük, hogy a madár se járt a környéken. Pedig tudják ezt a tolva­jok, a betörők is, és ki is használhatják. Aki kimegy a hegybe, a szomszé­dok portáját is tekintse meg, nem jár- tak-e ott nemkívánatos látogatók. Ha minden rendben van, fűtsenek be a tanyába, hadd füstöljön a kémény, lás­sák, hogy kint vannak. Felhívjuk mindenki figyelmét, hogy készülődjenek, s fogjanak össze a „szárnyatlan tolvajok” elriasztására. Szervezzenek járőrszolgálatokat, fi­gyelőket, járják be a szomszédokat, je­lentkezzenek a mozgalom tagjai sorába! Közös összefogással szerve­zett tevékenységgel eredményesen tudunk védekezni a betörők ellen. Legyen nálunk mindig lámpa, ha van mobilunk, azt se hagyjuk otthon, s legyen feltöltve, hogy tudjunk telefo­nálni, ha kell s ne tétovázzunk a rend­őrség, mentők, tűzoltók hívásával! Gyanú vagy tettenérés esetén a hely­színt ne járjuk össze. Ha észleltünk va­lami rendelleneset, a meglévő nyomo­kat lehetőleg őrizzük meg, ne mozdít­sunk meg semmit. Ha kihűlt emberre akadunk, vigyük meleg helyre, takar­juk jól be, és lassan melegítsük fel Ne dörzsöljük hóval ha eszméletlen, pró­báljuk meg magához téríteni, s hív­junk segítséget. Figyeljünk az elhul­lott kutyákra! Rossz szándékot jelez­het az előforduk) mérgezés és annak sorozata! Tudjunk egymásról s egy­másért tegyünk! Borda Károly, a Szőlő-Szem Mozgalom koordinátora

Next

/
Oldalképek
Tartalom