Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)

2011-09-18 / 37. szám

MOZAIK 2011. szeptember 18.- SZEKSZÁRDI ns4mp Háry meséjétől a szekszárdi szarkofágig Élményszerű ismeretszerzés a múzeumban Immár negyedik alkalommal rendezett múzeumpedagógiai évnyitót a Wosinsky Mór Megyei Múzeum és a Múzeumi Oktatási és Képzési Köz­pont (MOKK) az eddigi legnagyobb számú, összesen 23, résztvevővel a megyei múzeum könyvtártermében szeptember 13-án. A nevelési, köz­oktatási és felsőoktatási intézmények pedagógusai, oktatói, a köz- gyűjtemények vezetői és munkatársai két új, várhatóan még ebben az évben megnyíló kiállítás ismertetését is meghallgathatták a tárlatok­hoz kapcsolódó múzeumpedagógiai programok bemutatása mellett. Dr. Gaál Zsuzsanna megyei múzeum- igazgató-helyettes köszöntője után az uniós pályázat programvezetőjeként tájékoztatta a résztvevőket a vármegye- háza várhatóan december 9-én lezáru­ló felújítását követően a földszinti tér­ben, 500 m2-en 19. századi tudástár és történelmi játszóház címmel megnyí­ló új kiállításról, amellyel csatlakozha­tunk az Európa Kulturális Fővárosa programhoz. A kiállítás első egysége egy múze­umpedagógiai foglalkoztatótér lesz az egykori gyámhivatal területén, amely eredeti funkciója szerint barokk kolos­tor volt. Mivel a kiállításban kiemelke­dő szerep jut Garay Jánosnak és hősé­nek, Háry Jánosnak, itt lehetőségük lesz majd a gyerekeknek a nagyotmon- dó meséjéről szóló történetek feldol­gozására. Beöltözhetnek Mária Lujzá­nak, Napóleonnak, Örzsének, így el­játszhatnak különféle jeleneteket. Itt helyeznek el egy információs pultot komoly adatbázissal a múzeum Tolna megyei kiállítóhelyeiről. A további terek a tolnai tájat mutat­ják be diorámák segítségével: elsőként az erdők világát, majd a tavakat és mo­csarakat. Minél élményszerűbbé sze­retnék tenni a kiállítást. Bizonyára a gyerekek kedvence lesz majd a vasút­modell, amit a 19. századi közlekedés kapcsán mutatnak be, és a látogatók üzemeltethetik. A vizes makett segít­ségével pedig a tolnai hajóvontatást is­merhetik meg. Egy számítógépes já­tékkal a Duna Tolna megyei szakaszán hajózhatnak, kormányozhatják a hajót. Minden teremben lesz egyTudod-e?- tábla. A kérdések a 19. századdal kap­csolatos már-már elfeledett ismeretek­ről szólnak majd. Á helyes választ nyo­mógombok segítségével kell megjelölni. Igyekeznek, hogy ez minél látványo­sabb, érdekesebb formában történjen. A múlt század világát megeleveníten­dő még egy nagyméretű diorámát ter­veznek, amely a 19. századi mezőgazda­ságot, a földművelés ma már feledésbe merült eszközeit mutatja be. A kiállításon megjelenő két kiemel­kedőt személyiség egyike Liszt Ferenc. A korábbi Liszt-emlékszobához képest új eleme lesz ennek a kiállításnak, hogy az Augusz-család birtokában fennma­radt zongorát nem csak restaurálták, de játszhatóvá is tették. így különböző rendezvények alkalmával meghallgat­ható lesz, miként szól egy, a 19. század­ban, a maitól eltérő technikával készült zongora. A másik kiemelkedő személyiség Garay János. A negyedik teremben a Háry-mese jelenik meg az egész teret betöltve háromdimenziós elemekből. A másik oldalon egy más jellegű ki­állítást rendeznek be. A Pollack-terem- ben nem csak a vármegyeháza terveit ismerhetjük meg, de a kiváló építész egyéb munkáit is. Emellett lesz egy idő­szaki kiállítótér, ahol bemutatkozhat­nak a Tolna megyei képzőművészek. Várhatóan nagy érdeklődés övezi majd a szarkofágtermet, ahol a Nemzeti Mú­zeumban látható, Szekszárdon még so­ha be nem mutatott ókeresztény szek­szárdi szarkofág hiteles másolatát he­lyezik eL A vármegyeháza régészeti fel­tárása során előkerült a gótikus kápol­na falmaradványa, amit az építész eb­be, a vármegyeháza bal oldalán találha­tó térbe illesztett. Itt a szekszárdi apát­ság építészettörténetéről tablós kiállí­tás lesz látható. Zárásként a kis moziteremben filmet tekinthetnek meg a látogatók a bencés apátságról Ezután Lovas Csilla irodalomtörté­nész mutatta be a Babits Mihály Em­lékház és az Irodalom Háza rendha­gyó irodalomóráit, amelyek során Ba­bits gy ermekkori versei vagy Mészöly meséi hozzák közel az irodalmat a kis­iskolásokhoz, a középiskolások szá­mára pedig a szülőföld motívumai te­szik otthonossá az irodalmat, amint megjelennek Babits, illetve Mészöly műveiben. Andrásné Marton Zsuzsa múzeumpedagógusra hárult a Wosin­sky Mór Megyei Múzeum 2011/12. évi múzeumpedagógiai programkí­nálatának részletes bemutatása mel­lett a nehéz gazdasági helyzet miatti díjemelés közlésének feladata. A me­gyei múzeum filiáléja, a simontornyai Vármúzeum óvodásoknak és diákok­nak szóló élményszerű programkíná­latát Máté Imréné, a vár múzeumpe­dagógusa ajánlotta a résztvevők fi­gyelmébe. E rendezvényen mutatta be Gyimes István, MOKK koordinátori referens az immár 11 kötetes Múzeumi iránytű sorozatot, amelynek utolsó mutat­ványköteteit a MOKK tevékenységét, ismertető előadása után ünnepélye­sen átadta a jelenlévőknek. Ezt a mun­kát valójában az interneten kell elol­vasni a www.mokk.hu oldalról letölt­ve. A Tolna megyei múzeum pedagó­giai munkáját az előadó példaértékű­nek nevezte. A program zárásaként a Démoni ra­gály. A pestis című időszaki kiállítás is­kolai oktatáshoz, különböző tanórák­hoz kötődő múzeumpedagógiai hasz­nosítását két aspektusból mutatta be Viliminé dr. Kápolnás Mária történész, illetve Lovas Csilla művészettörténész. Kovács Etelka Lovas Csilla a rendhagyó irodalomórákról beszélt Szüreti ízek Szőlős sütemény Szőlős csirkecomb HOZZÁVALÓK: • 1 kilogramm krumpli • 2 fej lilahagy ma • 1 fej fokhagyma • 1 fürt szőlő • 1 maréknyi dióbél • 1 púpos evőkanál mustár • 1 pohár száraz rozé bor • néhány ág friss kakukkfű • só és bors • 6 csirkecomb A krumplit megfőzzük, A lilahagy­mát negyedeljük. A diót, a szőlőt meg­tisztítjuk, a fokhagymát gerezdekre szedjük. Mindezt egy olajjal vagy mar­garinnal kikent tepsibe tesszük, majd ráöntjük a mustárral összekevert bort. Sóval borssal megszórjuk, elhelyezzük a tepsiben a kakukkfüvet. A zöldségágyra ráhelyezzük a meg­sózott, borsozott csirkecombokat, és zsírral megkenjük. A tepsit alufóliával letakarjuk, majd 50 percig sütjük. Ez­után levesszük a fóliát, és megpirítjuk a csirkecombokat. HOZZÁVALÓK: PISKÓTA: 6 tojás • 6 evőkanál cukor • 6 evőkanál liszt • késhegynyi szódabikarbóna KRÉM: • 70-90 deka szőlő • 2 csomag vaníliás pudingpor • 15 deka cukor • 1 liter tej • 1 deka vaj A piskótához a tojásokat kettévá­lasztjuk, a fehérjéket kemény habbá verjük a cukorral, hozzáadjuk egyesé­vel a tojások sárgáját, a szódaport, vé­gül fakanállal beleforgatjuk a lisztet. Közepes méretű kivajazott, lisztezett tepsibe simítjuk a masszát, majd 200 fokra előmelegített sütőbe tesszük, de pár perc múlva csökkentjük a hőt 160 fokra, és így sütjük készre (tűpróbáig). Tepsiben hagyjuk kihűlni a piskótát. Szőlőszemekkel egy sorban sűrűn ki­rakjuk a piskóta tetejét, majd a kihű- tött pudingos krémmel befedjük. Krém: Egy lábosban kevés tejjel simá­ra keverjük a pudingokat a cukorral majd felöntjük a többi tejjel, hozzáadjuk a vajat, és felfőzzük a szokott módon. Ki­hűtjük, és a szőlő tetejére simítjuk. Pár órára hűtőbe tesszük, majd vizes késsel nagyobb kockára vágva tálalható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom