Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)

2011-01-30 / 4. szám

2011. január 30. SZEKSZÁRDI Egymásra talált a kórus és a karnagy SAS ERZSÉBET ROVATA Vendégem a Belvárosi Kávéházban egy férfi és egy nő. Kajsza Béla és Bódé Ágnes, mindketten a 10 éves Gagliarda Kamarakórus Egyesület tagjai. A kórus új karnagyával, dr. Szabó Szabolccsal „új fejezetet” nyitoUak a kórus életében, s a 2010. év végi karácsonyi koncertjük óriási sikere mutatja, a megújulás pozitív volt. Boldog születésnapot, s további sikereket, Gagliarda!- Az egyik legrégebbi tagja vagy a kórusnak, mesélnél az indulásról?- 2000 szeptemberében alakult a kórus Szekszárd város és környéké­nek zenét kedvelő fiataljaiból. Felesé­gemmel, Katával 8 éve kapcsolód­tunk be a kórus életébe. A kórus a ne­vét egy XVI. században divatos rene­szánsz táncról kapta, fellépéseink al­kalmával korabeli ruhában állunk a közönség elé. A kórus tagjai énekelni szerető emberek, akik több kórus­ban is énekeltek, első karnagyunk Anducska Adrienn szintén több kó­rusnak volt karnagya. Igazi öröm­éneklésre jöttünk össze, ám egy idő után igény merült fel a kórustagok­ban arra, hogy megmutassuk magun­kat.- Felsorolnál párat afellépéseitek­ből?- A Bárdos Lajos „Zenei Hetek" koncertjei, jótékonysági rendezvé­nyek, kiállítás-megnyitók, Balassa-na- pok, vannak önálló koncertjeink, me­lyek közül a minden év végi karácso­nyi koncertünk a legsikeresebb. A 2010. évire, amely egyben a jubileumi koncertünk volt, telt házzal, nagyon büszkék vagyunk. Vidéken is több he­lyen felléptünk, Tengelicen, Őcsényben, Sióagárdon, s örömmel mondhatom, hogy mindenhol nagy szeretettel fogadtak bennünket, s a koncert végén a siker nem maradt eL- Elismerések?- A minősítő hangversenyen, 2005-ben a zsűri fesztiválkórus foko­zattal értékelte munkánkat, 2006-ban Szekszárd város kiemelt művészeti együttese lettünk, 2008-ban elkészült az első CD, amely sikert hozott a szak­ma és a közönség részéről is.- 2010 júniusa nagy változást ho­zott a kórus életében...- Karnagyunk megvált a kórustól, s nagy szerencsénkre dr. Szabó Sza­bolcs, aki országosan elismert szakte­kintély, felkérésünkre elvállalta a kó­rus művészeti vezetését. Karnagyunk és Szekszárd város már régi „ismerő- íj sók", erről majd Ági bővebben meséL A váltás után zökkenőmentesen mű­ködhetett tovább a kórus. Egy férfi: Kajsza Béla- Mennyiben változott a kórus re­pertoárja az új vezetéssel?- A nyári szünet után, szeptember elején egy teljesen új repertoárral kezdtük el a próbákat.- S ezzel az új programmal lépte­tek a közönség elé 2010 karácso­nyán...- A kórus fennállása óta ilyen nagy­számú közönség előtt még nem éne­kelt, mint ezen a karácsonyi koncer­ten a Művészetek Házában. Talán nem is kell mondanom, hogy a kórus tagjainak mit jelentett a közönségnek ez az elismerése, s a felénk áradó sze­retet. Nagy örömünkre itt volt az elő­ző karnagyunk, Anducska Adrienn is, akivel kölcsönösen megköszöntük a közös munkát, a közel egy évtizedet.- A te családod egy igazi zenész család.- A feleségemmel a kórusban éne­kelek, s remélem a Kajsza-kvartettet már nem kell bemutatni a közönség­nek. Béla fiam trombitán, Péter kür­tön, Pál harsonán, jómagam szintén harsonán játszom. Hét unokánk van, s ahogy nőnek, úgy ismerkednek a ze­ne különböző területeivel Sióagár­don lakunk, benne élünk a falu kultu­rális életében, szinte minden meg­mozduláson ott vagyunk. Egy nő: Bodó Ágnes- Ági, te is a régi kórustagok kö­zé tartozol, így átélted a kórus szép, örömteli és nehéz pillanata­it is.- 2001 óta vagyok kórustag, szá­momra ők a második családom. Olyan emberek találkozása ez, aki­ket a zene szeretete hozott össze, ahol barátságok alakultak ki, amely által egy emberként, egy lélekkel küzdünk és nézünk szembe a kihívá­sokkal, s örülünk, ha sikerünk van. A nehéz pillanatok sajnos manapság minden művészeti egyesület életé­ben jelen vannak - leginkább gazda­ságilag -, viszont igyekszünk ezeken túllépni, az éneklés öröme, s a siker kárpótol bennünket a gondokért.- Béla jelezte, hogy te tudod a leg­jobban, hogy is került dr. Szabó Szabolcs karnagy a kórus élére.- Amikor a városházán dolgoz­tam, mint külföldi kapcsolatok refe­rense, akkor a „testvérvárosi ének­lő hét” szervezőjeként ismerked­tem meg a karnagy úrral. Már akkor tudtuk, hogy ő elismert szaktekin­tély, s ezt az ismeretséget felhasz­nálva kerestük meg, hogy elvállalná- e a kórusunk vezetését. Elvállalta, s ezzel nemcsak a kórus további létét mentette meg, de az újjászületését is megalapozta. A kórustagokra nagy hatással van többek között az is, hogy emberi és szakmai kiválósá­ga mellett akkora áldozatot hoz ér­tünk, hogy Pécsről busszal jár a próbákra, fellépésekre. Ezt mi, kó­rustagok csak úgy. tudjuk megkö­szönni, hogy az eddigieknél még intenzívebben, lelkesebben készü­lünk. Ha lehet azt mondani, jó és si­keres egymásra találás volt kórus és karnagy között.- Városszerte beszédtéma volt a karácsonyi koncertetek sikere.- Az új repertoárral valóban új ol­dalunkról mutatkoztunk be, ami már dr. Szabó Szabolcsnak köszön­hető, ugyanis a spirituálék, háttér­ben versek, s az előadásunkban be­mutatott több újdonság óriási sikert hozott. Olyan bensőséges hangula­tú volt a koncert, hogy a hallgatóság közül sokan sírtak, amit több hely­ről is visszahallottunk. Telt ház előtt énekeltünk, s azt gondolom, hogy minden kórustagnak, nemcsak az évforduló, hanem ez a siker is igazi karácsonyi ajándék volt.- Említetted, hogy barátságok születtek, a jó dolgok - minden el­lenkező híreszteléssel ellentétben- szárnyakon járnak, miszerint nem csak barátságok születtek.- A kórus két alapító tagja Koch Ádám és Tóth Mónika nem barátok lettek, hanem szerelmesek, a kórus énekelt az esküvőjükön, s hogy tel­jes legyen az örömünk, Emília kislá­nyaik éppen a kórus megalakulásá­nak 10. évfordulóján született meg.- Ez valóban szép történet. S ha már a családnál tartunk, akkor mesélnél a te családodról, sza­badidődről?- Első a kórus, mint már említet­tem. Ők a második családom. A pá­rommal és a gyerekekkel, akik szin­tén nagyon muzikálisak, koncertek­re, színházba járunk. Szinte minden kulturális programra, amely az időnkbe belefér, elmegyünk. Ami még közös találkozási pont, hogy Béla feleségével, Katával nagy hob­bink a portrérajzolás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom