Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)

2011-01-30 / 4. szám

2011. január 30. KULTÚRA SZEKSZÁRDI ASARNAP A kultúra lovagja: Módos Ernő borász A magyar kultúra napján, január 22-én, a budapesti Grand Hotel Royalban megtartott ünnepsé­gen a „Kultúra Lovagjává” ütötte Módos Ernő szekszárdi borászt a „Falvak Kultúrájáért" Alapít­vány kuratóriumi elnöke, Nick Fe­renc. Az elismerésben az ország­ból összesen 36 művelődésszer­vező, hagyományápoló és művé­szetpártoló személy részesült. Sas Erzsébet A Szekszárdi Vasárnap olvasóinak nem kell bemutatni Módos Ernőt. Számtalan interjú készült vele, mint az 1988-ban alakult Alisca Borrend Nagy­mesterével, az Országos Borszakértői Bizottság elnökével, amely tisztségre dr. Torgyán József nevezte ki. Ezt a tisztséget 6 évig töltötte be, és a bi­zottságnak jelenleg is tagja. írtunk ró­la, mint városunk egy ik legjobb borá­száról, itthon és külföldön elért szak­mai sikereiről. Borbírálóként városi, megyei, országos borversenyeken be­töltött szerepéről (ez utóbbit 20 éve űzi). Kiemelkedő, művészetet és spor­tot pártoló tevékenységéről Sportsze- retetéről, hiszen évek óta szervezi - mint a sportág elnöke - a SporTolna Triatlonfesztivált. A Rotary Club által 2011. január 15-én kapott kitüntetésé­ről a Paul Harris-díjról amely a legma­gasabb kitüntetés a Rotaryn belül, s melyet a klubban végzett aktív szerve­ző tevékenységéért kapott. (a klubnak alapító tagja). Módos Ernő sok helyi szerzőnek segített könyve­ik megjelenésében, zene­karokat, kórusokat, külön­böző művészeti és sport­közösségeket támogatott és támogat. Vallja, hogy hi­ába jó szakember valaki, ha elefántcsonttornyából nem lát ki, nem látja és nem ismeri el a többi hiva­tás fontosságát, a kultúra sokszínűségét, egy-egy kö­zösség értékformáló erejét, s nem segít azok kiteljese­désében. Ezt a szemléletet pedagógus édesapjától örökölte. A borászatban pedig dr. Diófási Lajostól tanulta § meg, hogy a szakmát nem | csak művelni kell de taníta- 2 ni is. Akár alapfokon kezde- 3 ni, mert nagy boldogság és p elismerés, amikor egy-egy 2 kisebb településen tartott előadása után ott látja a csillogást a sző­lősgazdák szemében, mert sikerült va­lami fontosra rádöbbenteni őket, ami a jó bor készítését szolgálja majd. A be­szélgetésünket követő napon Tamási­ba ment, s mint mondta, ezeket az elő­adásokat kicsit missziónak is tartja.- A bor egy kultúrát hordozó ter­mék, nem csak egyszerű gazdasági te­vékenység - mondja Módos Ernő. - Értékközvetítés az utókor számára, amit sajnos akkor fognak megtapasz­talni, amikor már a jelenleg idős bo­rász generáció nem tudja kinek átad­ni tapasztalatát. A fiatatok közül keve­sen vállalják azt a nagy mennyiségű adminisztratív akadályt, amit a borter­melők elé állítanak, s amelytől kevés­bé lesz számukra vonzó ez a hivatás. S mindez sajnos a táj, a környezetvéde­lem szempontjából is tragikus, mert mi lesz, ha a mai szőlőterületek parla­gon maradnak? Ugyanakkor örül, hogy több borász kollégájának család­jában éppen a lányok „léptek be” a bo­rász szakmába, és továbbviszik az apai örökséget. Reméli, hogy ha már lánya és fia nem, de öt leányunokája közül párnak talán majd ő is átadhatja a bo­rászattal kapcsolatos tapasztalatait. Módos. Ernő elismertségét, sikerét, munkabírását, állandó megújulását, segítő és ösztönző egyéniségét egy­részt örökölte, másrészt sokat tanult és dolgozott érte, harmadrészt pedig egy nagyszerű asszonynak, feleségé­nek köszönheti. Miközben beszélgetünk, a „Kultúra Lovagja” lebonyolít pár telefont. Töb­ben gratulálnak a kitüntetéséhez - amit nagy' szerénységgel nyugtáz szervez, s az üzletébe betérő borász társaival készül a február 19-i borbál­ra. Ennek részleteit a „legfiatalabb” borrendi tag, a pünkösdi fesztiválon felavatott Hepp Ádám meghívásának eleget téve, egy kellemes esten szer­veznek meg. Az üzletben Szekszárd város leg­jobb borászainak ízlésesen elrende­zett palackjai között Módos Ernő „el­felejtkezik” lovagi rangjáról, és per­cenként szóló telefonján keresztül ta­nácsokat osztogat, szervez, rendez... s közben még interjút is ad. Tolna megye művészetéért tevékenykednek Helyi alkotókat tüntettek ki a magyar kultúra napján A plakett idei birtokosai: Dicső Zsolt, Sas Erzsébet, Kubanek Miklós, a Tücsök Zenés Színpadot képviselő Béresné Kollár Éva és Decsi Kiss Jánosné Az I. Béla gimnázium diákjai Tolna megyei toliforgatók soraiból idéztek jat Hagyomány a korábbi díjazottak fel­lépése is a díjátadást övező műsor kere­tében. Ez alkatommal a tavaly kitünte­tett Bartina Néptáncegyesület szólistái szórakoztatták a nagyérdeműt; a tán­cosokat Nyemcsok Pál készítette feL Az írott kultúra bemutatásában pedig az I. Béla gimnázium diákjai nyújtottak segédkezet - remek műsorukat Kis Pál István állította össze az egykor Tolna megyéhez kötődött, illetve jelenleg is itt alkotó toliforgatók műveiből Az idő múlása szomorúvá is tesz: a 2009-ben elhunyt Husek Rezső bú­csúztatása után ezúttal a díjat a közel­múltban átvett Videcz Ferencnek már csak emlékét köszönthették a megje­lentek. Kosztolányi Péter A magyar kultúra napján, január 22-én adták át „A Tolna megyei művészetért” plakettet a zeneiskola dísztermében. A Mözsi Szabó István grafikájának felhasz­nálásával Barsi Péter műhelyében készült díjat évente öten kapják meg a megye művészei művészetpártolói közül Az ünnepélyes keretek között átadás­ra kerülő plakettet idén Dicső Zsolt köl­tő, Decsi Kiss Jánosné gyöngyfűző népi iparművész, Kubanek Miklós újságíró, rendezvényszervező, Sas Erzsébet új­ságíró és a Tücsök Zenés Színpadot kép­viselő Béresné Kollár Éva vehette át. Az elismerést 2000-ben alapította három civil szervezet, a Bárka Művészeti Sza­lon, a Keresztény Értelmiségiek Szövet­sége és a Kézjegy Tolnai Toliforgatók Klubja. Azóta minden esztendőben öt megyénkbeli kitüntetett veheti át a dí­

Next

/
Oldalképek
Tartalom