Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)

2011-08-14 / 32. szám

2011. augusztus 14. SZEKSZÁRDI VASÁRNAP JÓ TUDNI Az iskolakezdési támogatásról Családtámogatás uniós forrásból Új pályázati kiírás jelent meg családok támogatására, kisközösségi kezdeményezések megvalósítására. A cél az, hogy a család fontosságát, a társadatomban betöltött szerepét hangsúlyozza. A konstrukció keretében olyan ún. „családi erőforrás központok” létrehozását terve­zik, amelyek a teljes közösség részvételével működ­nek, és ezzel hozzájárulnak helyben is a családbarát szemlélet megerősödéséhez, amely gyermekvállalásra ösztönöz, vonzóvá teszi, pozitív mintákat ad a fiatalok számára a családalapításhoz. Elsősorban civil szervezetek pályázhatnak. A támo­gatás keretösszege 1,85 milliárd forint, mely a Közép­magyarországi régió kivételével az egész ország terü­letén felhasználható. A sikeresen pályázók működési támogatásnak nem minősülő, vissza nem térítendő támogatásban részesülnek. Az egyes pályázatonként igényelhető összeg legalább 10 000 000 Ft, de legfel­jebb 50 000 000 Ft lehet. A pályázatokat 2011. augusztus 9 tői 2011. szep­tember 15-ig lehet benyújtani. A kiírással kapcsolatos dokumentumok a www.ujszechenyiterv.gov.hu hon­lapról tölthetőek le, további felvilágosítás az ujszechenyiterv@nfu.gov.hu e-mail címen, illetve a 06- 40/638638 telefonszámon kapható. 2011-ben iskolakezdési támogatás címen a munkál­tató gyermekenként évente a minimálbér 30 száza­lékáig, azaz 23 400 forintig adhat kedvezőbb adó­zású béren kívüli juttatást. Az iskolakezdési támogatás tankönyv, tanesz­köz, ruházat vásárlására nyújtható az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában, vagy a munkáltató nevére szóló számla alapján. Az szemé­lyi jövedelemadó-törvény rendelkezései szerint a béren kívüli juttatások értékének, így az iskolakez­dési támogatás összegének 1,19-szorosa után a munkáltatónak kell a 16 százalék személyi jövede­lemadót megfizetnie. E juttatásokkal összefüggés­ben más közteher-fizetési kötelezettsége nem ke­letkezik sem a munkáltatónak, sem a munkaválla­lónak. Az iskolakezdési támogatást a tanévkezdést megelőző és az azt követő 60 napig biztosíthatja a munkáltató a munkavállalójának. Több feltételnek kell együtt teljesülnie a kedvez­ményes adókulcs érvényesítéséhez. Első feltétel­ként a gyermeknek közoktatásban (általános vagy középiskolai oktatásban) kell tanévet kezdenie 2011 szeptemberében. Ezután a szülők jogosultsá­gát kell vizsgálni, ugyanis az iskolakezdési támoga­tást a családi pótlékra jogosult szülő vagy a vele egy háztartásban élő házastársa veheti igénybe. A családi pótlékra jogosult szülővel élő házastárs viszont akkor is igénybe veheti, ha nem ő a vér sze­rinti szülő. Ha a gyermek után már nem folyósítha­tó családi pótlék (pl a kora miatt), akkor nem ad­ható kedvező adózással iskolakezdési támogatás. Nem kell iskolalátogatási igazolást kérni az isko­lakezdési támogatás kiadásához, elegendő a mun­kavállaló nyilatkozata a jogosultságról A munkálta­tónak nem kötelessége a nyilatkozat tartalmát el­lenőrizni, a valótlan nyilatkozat jogkövetkezmé­nyei a munkavállalót terhelik. Amennyiben a munkáltató a béren kívüli jutta­tások kedvezményes adózású értékhatárán felül (a minimálbér 30 százaléka felett) fizet iskolakezdési támogatást, akkor a felettes rész 1,19-szorosa után a munkáltatónak a 16 százalék személyi jövedelem- adón felül 27 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége is keletkezik. Fontos hang­súlyozni, hogy adható juttatásról van szó, ezért a munkáltató döntheti el hogy él-e ezzel a lehető­séggel vagy sem! Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóság, Pécs Közlemény: az eltűnt MBT-cipőboltok nyomában A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Fogyasztó- védelmi Felügyelőségéhez beadvány érkezett, misze­rint az elmúlt időszakban az „MBT” gyógycipőket forgalmazó MBT Magyarország Kft üzletei „szinte nyomtalanul eltűntek”. Tekintettel arra, hogy a fo­gyasztók széles körét érinti az „MBT”-bolthálózat mű­ködése, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság tájé­koztatja a fogyasztókat, hogy a felmerülő jótállási és szavatossági igényeik érvényesítése kapcsán hová fordulhatnak. A bizalom elvesztése azért is lényeges, mivel az említett kft. 2009-ben - megosztva - első he­lyezést ért el a „Kiválóság az Ügyfélkiszolgálásban 2009” kategóriában. A PROBLÉMA OKOZÓJA AZ IMPORTŐRVÁLTÁS Ezúton tájékoztatjuk az MBT-cipő használóit, hogy az üzletek megszűnésének oka nem annak az elterjedt „rémhírnek” tudható be, amely a termék eseüeges egészségkárosító hatását feltételezi. A mára kialakult helyzet importőrváltás következménye. A korábban kizárólagos forgalmazóként működő MBT Magyar- ország Kft. együttműködése a svájci beszállítócéggel meghiúsult, ezért a kft. felhagyott a termékek forgal­mazásával A kft. helyébe lépő új importőr a lábbeli­ket forgalmazó üzletek által továbbított szavatossági igények érvényesítését elutasította. Arra hivatkozott, hogy nem jogutódja a korábbi importőr cégnek, így a szavatosság felelőssége a korábbi kizárólagos for­galmazó kft.-t terheli. 2011 első negyedévében több mint kétszáz ügy­fél kereste fel a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósá­got (a továbbiakban: NFH) azért, hogy' „MBT’-láb- belivel kapcsolatosan panaszt tegyen, vagy szakvé­lemény beszerzését kezdeményezze. Az ügyfelek valamennyien hat hónapon túl jelentették be hibás teljesítésre vonatkozó igényüket. Az NFH megköze­lítőleg százhúsz esetben adott ki az „MBT”-lábbelire vonatkozóan megalapozott szakvéleményt, mely megállapította, hogy a különböző keménységű talpanyagok összeeresztésénél az ún. PU-köztalp (szenzor) berepedezett, morzsolódott, amely talp­gyártási hibára vezethető vissza. Bár az NFH vagy7 más vizsgálóintézet által kiadott szakvélemény sem a fogyasztóra, sem pedig a forgal­mazóra nézve nem kötelező érvényű, elősegíthetik a polgári peres eljárást megelőző megegyezést a felek között. Fontos ugyanis hangsúlyozni, hogy a szava­tossági és jótállási igények megalapozottságáról és jo­gosságáról való, azaz az eladó és a fogyasztó közötti egyedi szerződéses jogvitában történő döntés bíró­sági - vagy békéltető testületi - hatáskörbe tartozik. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ezen igények kereskedők által történő intézésével összefüggő kér­désben rendelkezik hatáskörrel Ml A TEENDŐ? Mi a teendő, ha a probléma akkor jelentkezik, mikor az üzlet már nem működik, vagy a boltot üzemelte­tő vállalkozás szűnt meg? Amennyiben az üzlet szűnik meg, akkor az üze­meltető felelőssége ugyanúgy fennáll köteles a szer­ződésben vállalt kötelezettségének megfelelően or­vosolni a panaszt, kifogást egy másik üzletében. Abban az esetben, ha a vállalkozás szűnik meg, a megszűnés módja (jogutóddal illetve jogutód nél­kül) eltérően határozza meg a fogyasztó érdekérvé­nyesítési lehetőségeit. Jogutódlással történő megszűnés esetén a fo­gyasztó panaszának, illetve a szavatossági igényé­nek érvényesítése céljából fordulhat a jogutódnak minősülő vállalkozás(ok)hoz. Jogutód nélküli megszűnés esetén sajnálatos mó­don a fogyasztónak nincs lehetősége panasztételi, valamint igényérvényesítési jogát gyakorolni. Az MBT Magyarország Kft. jogutód nélkül szűnt meg, az MBT-cipőket jelenleg forgalmazó új impor­tőr nem jogutódja, így a kft. által korábban forgal­mazott termékekért szavatossági felelősség nem terheli. Az NFH felhívja a fogyasztók figyelmét, hogy az MBT-cipők kapcsán is fordítsanak rendkí­vüli figyelmet a vásárlás tényét igazoló nyugta meg­őrzésére, és a fentiek figyelembevételével járjanak el panaszügyintézésük során. További információk: dr. Fülöp Zsuzsanna szóvi­vő (06/30-47-56-293; zs.fulop@nfh.hu) Lesz-e hal újra a hátai holtágban? Július 6-án lakossági fórumot tartottak Bátán, a Polgármesteri Hivatalban a Duna-Dráva Nemzeti Park területén zajló tápanyagterhelés-csökkentési beruházás részleteiről a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a Dél-Dunántúli Környezetvédel­mi és Vízügyi Igazgatóság vezető szakemberei. A már folyó munkálatok lehetővé teszik a Duna vi­zének visszavezetését a gemenci és a béda-kara- pancsai élőhelyekre, a lápos vidék így megmene­kült a kiszáradástól. Huszárné Lukács Rozália, Bá- ta polgármestere kiemelte, hogy leginkább azért örül a beruházásnak, mert újra életre kelhet Báta vízi élete. Márk László, a Dél-dunántúli Környezet- védelmi és Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgató- helyettese kifejtette, hogy a beruházás eredmé­nyeképpen a holtágak az eddiginél több tápanya­got - nitrogént, foszfort - tudnak majd megkötni, ami nemcsak a vizes élőhelyek helyreállításához já­rul hozzá, hanem csökkenti a Fekete-tengerbe ju­tó tápanyagmennyiséget is. A beruházás egyik fon­tos eredménye lesz, hogy a terület vízjárása köze­líteni fog a természetes állapotához. A projekt ke­retében a Csertai-, a Grébec-, a Káposztás-, a Mo­hács közelében lévő Mocskos-Duna területén, va­lamint a Bátai-Holt-Duna egy-egy szakaszán kez­dődnek meg a munkák. Most a bátai híd alatti, erő­sen feliszapolódott szakaszon 950 m hosszban, mintegy 55 000 m5 anyag kotrása zajlik. Ezen a szakaszon megépítenek egy zsilipet is, aminek se­gítségével +300 és +470 cm-es bajai vízállások kö­zött szabályozni lehet a holtág felsőbb szakaszai­nak vízszintjét. A kikotort hordalékból vadmentő dombokat építenek, a létrejövő vízjárta terület el­sősorban pontyok, aranykárász, compó élőhelye lesz, a sekély parti részeken pedig kétéltű fajok szaporodhatnak el. így várhatóan fellendül majd a horgászat és az ökoturizmus, ezáltal a környezet- védelmi előnyökön túl a gazdaság fejlődésére is pozitív hatással lehet a beruházás. A munkálatokat a bátai szakaszon várhatóan augusztus második felében fejezik be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom