Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)

2011-08-07 / 31. szám

12 »■ SZEKSZÁRDI MS4RNÜP LISZT FERENCRE EMLÉKEZÜNK 2011. augusztus 7. Dr. Hadnagy Albert: Liszt szekszárdi kapcsolatairól 18. „Ebben a dolgozatban a Tolna Me­gyei Levéltárban őrzött Augusz család levéltárának irataiból 28 levél és más dokumentum Lisztre vonat­kozó anyaga került feldolgozásra. Az anyag felkutatása, reprezentatív ösz- szeállítása a Szekszárdi Állami Levél­tár nagyérdemű, elhunyt igazgatójá­nak hézagpótló, nagy szaktudást, hi- vatásszeretetet igénylő munkája volt. 1967-ben bekövetkezett halála megfosztotta attól, hogy a rendelke­zésére álló gazdag anyagból Liszt és Szekszárd, azaz Liszt és báró Augusz Antal kapcsolatát minden vonatko­zásában feldolgozza. Hátrahagyott dolgozata előkészítő munkaként író­dott, s mint ilyen, kiegészítésekre, át­dolgozásra szőrük. Ez a feladat a dol­gozat lektorára hárult. Dr. Prahács Margit a levéltári anyag kiválasztá­sának nagy és fáradtságos munká­ját megillető kollegiális kegyelettel vállalkozott arra, hogy dr. Had­nagy Albertnek a címben megha­tározott témakörét, s ezzel a téma­körrel összefüggő, másutt őrzött iratanyag, már megjelent Liszt-le­velek, a Liszt-irodalom és korabeli sajtótudósítások adataival kiegé­szítse és az egész dolgozatot a szükséges módosításokkal és jegy­zetekkel ellássa. Reméljük, hogy a tanulmány posztumusz megjelentetését ilyen módon elősegítve dr. Hadnagy Al­bert kívánságának is eleget tet­tünk: felhívtuk a figyelmet a báró Augusz család levéltárában rejtőző nagy értékekre.’’ A szerkesztő Végül még az 1876. évi látogatás­ról idézünk egy kis szekszárdi beszá­molót. Liszt Hohenlohe Máriának, Wittgenstein hercegné egyetlen leá­nyának így ír 1876. október 28-án: Csendben és nyugalomban telnek napjai. Augusz házát csak akkor hagyja el, ha reggel az új, gótikus stí­lusban épült templomba megy misé­re. A templom, Augusz irányításával 1864-1868 között épült. Három oltá­rát védőszentjei Mihály, Gábriel és Rafael arkangyalok szobrai díszítik. Liszttől azt is megtudjuk, hogy e szobrokat a régi mesterek stílusá­ban fából faragva és színezve, Schönfeld, bécsi szobrász készítette. Liszt a Zeneakadémia 1877-78-as tanévében november 21-től március 31-ig tartózkodott Budapesten. Ez volt az az utolsó év, amikor Augusz még élvezhette nagy barátja társasá­A fenti sorokat dr. Puskás Attila, a Tanulmányok Tolna megye történe­téből című könyvsorozatszerkesztő­je írta, a sorozat II. kötetében megje­lent tanulmány előszavaként. A Liszt-emlékévjegyében dr. Hadnagy Albert munkáját az egykori főlevéltáros lánya, dr. Gutái Miklós- né hozzájárulásávalfolytatásokban közöljük, tisztelegve ezzel a kiváló szakember és a híres zeneszerző em­léke előtt is. (Folytatás az előző számból) Liszt hat év távlatából maga igazolja, hogy az 1870. évi hosszú szekszárdi látogatása érlelte meg állandó ma­gyarországi működésének gondola­tát. Ez az itt tartózkodás hozta felszín­re az erre vonatkozó közóhaj meg­nyilatkozását, amelynek kezdettől fogva Augusz Antal volt a Spiritus Rectora. Erre utalnak Augusz sorai is, melyeket Ábrányi Kornélnak írt 1869- október 19-én, - mikor már bi­zonyosnak látszott, hogy Liszt hosszabb időre jön Szekszárdra. „Ezen négy hónap alatt tsak viradhatunk valamire művésze­tünk érdekében a hon­atyák segedelmével”. Liszt szekszárdi látoga­tásának három hónap­jában, 1870. október 13-án, a vendéglátó há­zigazda újabb levél­ben, már egész világo­san határozott formá­ban fogalmazza meg előbbi reménykedé­sét: „Ha majd Liszt Pes­ten lesz, a külföld itt fogja felkeresni őt, a' most élő művészek fő­nökét, irányítóját - és ezen fényes központ hazánkban és főváro­sunkban fog székel­ni...” Liszt Ferenc. Eredetije a Zeneművészeti Főiskola Liszt Múzeumában gát. 1878. február 10-én így ír fiának Antalnak: „Most volt a francis. Guardián és a legidősb Barát nálam - Vasárnapra hívtak Installátionális ebédre Trefort ujjan választott Con- fraternosságát ünneplendjük - és a' 32 év óta Collégái is meghívattak - Liszt, Karátsonyi, és én de anno 1846”. Liszt március 25-én még ugyancsak Augusz kíséretében jelenik meg a Nemzeti Zenedében, Than Mór róla festett nagy portréjának ünnepélye* leleplezésén. Pár nap múlva elbúcsúz nak, de a levelezésük - mint ahogj annyi éven keresztül - tovább is állan dó kapcsolatot biztosít közöttük 1878 augusztus végén Augusz legfia talabb gyermeke, Imre értesíti Lisztet hogy apja nagy beteg. „Tehát betegség gyötör 6 hét óta!.. - ezekkel a szavakkal vezeti be Lisz Augusznak írt utolsó levelét - „s ne kém mindig a te fáradhatatlan, gon dós, jóságos barátságodról tanús kodol. Az Isten jutalmazzon meg ét te”! Ezután áttér a kettőjük között of gyakran megtárgyalt témára, a Zene akadémia legújabb ügyeire: az intéze új épületére, az ebben felállítandó v orgonára stb., amikről Augusz - úg látszik - még utoljára értesítette Lísí tét. A levélhez pár sor melléklet imr számára: „Kedves Imre, köszönöm sorokat, melyek annyira elszomorí ják apjának hű öreg barátját”. Bár Augusz Antal 1878. szeptember 9-é: elhunyt. Liszt régi barátja elvesztése miai érzett fájdalmát ezekben az Ábrán; Kornélhoz intézett sorokban jutta ta kifejezésre: „Augusz elvesztése legfájdalmasabban érint. Az észté gomi mise első előadása óta - töb mint 20 éve - lélekben egyek ve tunk. S ugyancsak ő volt az, aki elh tározásomban, hogy magamat Bi dapestre kötelezzem, különöse megerősített”. LISZT I IMUZ HANGVEBSENYE S2epárd«n IHHtil Oelolirr IHilikáil. (leli lí tinikor a' ■ r g ) r fc i t i i a ; ; I r r r « k r i, lli li|ili jt'ifvi'k válthatók a' s/.ríízánli kir. Pósla-liiialallian. Beikor 3 fi. Zarlszók I. 0. kar/.al ] fi. |i!íó. Az első szekszárdi Liszt-hangverseny plakátja mm UH SZEGZÁRDI HANGVERSENYÉRŐL éanaiTvéifT. !. Ábránál Norma Weil. 2. Mfgkrrrs kmngörr. Webertól. 3. fd\özk(t). (Alt Mariig 4. Htrakirálr. { Erikéig í 5. Magy ar Tiltó L ö. (laloji)* 1 hronutiifuc. .Hrhnlerítöti Heulet «411 IS órakor »• mnirhóxl Meghívó a Liszt-hangversenyre _____ , i - -_* — | •£* - «■* r$ Tov-»a> ; Augusz Anna naplójának utolsó sorai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom