Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-06-26 / 25. szám
14 , SZEKSZÁRDI IASARNAP MOZAIK 2011. június 26. Örökölte a meseírást Lázár Ervin lányával beszélgettünk Először járt Szekszárdon Lázár Zsófia, amikor édesapja, Lázár Ervin 75. születésnapja alkalmából író-olvasó találkozót tartott az Illyés Gyula Megyei Könyvtár gyermekkönyvtára meghívására. Izgalommal várták a kisiskolások a többkötetes írónőt. Záporoztak a kérdések, amelyekre válaszolva azt is elárulta, hogy igenis az írók mindenhonnan merítenek ötleteket. Ő például jegyzetfüzettel jár, hogy felírhassa a gyerekek szellemes mondásait.- Édesapja merített ötleteket saját gyermekeitől?- Édesapámmal, bár nagyon jó apuka volt, nem éltünk együtt, ezért a húgom meg az öcsém voltak azok, akik rengeteg ötletet adtak neki. Születtek mesecímek: a Berzsián és Dideki úgy, hogy a húgom énekelgette: „Csigabiga gyere ki, ég a háza Dideki ”. Egybe mondta, mert azt gondolta, hogy a Didekinek ég a háza. A Berzsián pedig onnan ered, hogy édesapámék nagyon szerették Berzsenyi Dánielt, és volt róla egy kép a falon. A húgom nem tudta kimondani, hogy Berzsenyi Dániel, összevonta, és így lett Berzsián. Mikkamakka nevét unokabátyámnak, Kristófnak köszönhetjük. Tudnillik nagyapám macskáját Miska macskának hívták, Kristóf még óvodáskorában nem tudta ezt kimondani, így lett Mikkamakka. Úgyhogy az apu rengeteg ilyen ötletet merített a gyerekeitől, főleg az öcsémtől és a húgomtól. Azt hiszem, hogy valami rejtett dolgokat azért tőlem is becsempészett, csakhogy mivel mi nem voltunk együtt olyan sokat, amit nem mondtam el neki gyerekkoromban, azt kénytelen vagyon én megírni helyette. O nemcsak a gyerekeitől, hanem az összes környező gyerektől merített ötleteket Az én barátnőm kisfia például ilyeneket mond, hogy Március Cézár Julius Cézár helyett, és egyéb vicces dolgokat. Ezeket mind felírogatom. Ami viszont közös, ahogy a Bogármese indul, az egy igaz történet. Természetesen megváltoztattam, tehát nem sétáltunk át a mesébe, de az igaz, hogy mindig borzasztóan gyorsan ment, én meg mindig lemaradtam mögötte, és valóban sokat jártunk gombászni, értett is a gombákhoz. Emlékszem, meghámozta az őzlábgombát és nyersen ettük az erdőben. Ez nagy on nagy élmény volt.- A meséket valamelyest a saját gyerekeinek írta az édesapja?- Én úgy gondolom, hogy nem csak a gyerekeinek írta, hanem mindenkinek. Az írás,nem egy célzatos dolog. Az igazi író számára maga az írás nem egy foglalkozás, hanem betegség. Az úgy van az emberben. Egy igazi író nem nagyon gondolkodik azon, hogy kinek írom, minek írom. Meg keÚ, hogy legyen benne az a naivitás, hogy’ ezt szeretni fogják, olvasni fogják. Lehet, hogy apuban volt ilyen, hogy persze a gyerekeinek, de én úgy gondolom, hogy mindenkinek. Nemcsak a gyerekeknek írta ezeket a meséket, hanem a felnőtteknek is. Tán ezért van, hogy a mai napig már nem tudom, hányadik generáció nő fel a meséin. Éppen azért mert olyan sokréte- gűek, mint a népmesék, és tele vannak mindig újabb és újabb rejtett kinccsel, amit az ember felfedez. Még én is, pedig én ismerem mindegyiket. - Édesapjának van része abban, hogy íróvá vált?- Ahogy mondtam, ez egy betegség. Most, hogy olvasom az édesapám naplóját, és én is írtam naplót, ő is ugyanolyan félmondatokat ír le, mint én, pedig nem is éltünk együtt. Ugyanazt álmodtuk. Például, hogy beszáll a liftbe, és a lift elindul Ez egy visszatérő álmunk volt. Aztán, amikor levest főztünk, mindig egy kisebb fazékban kezdtük el, és át kellett önteni egy nagyobbá, mert túl sok lett. Amikor rossz kedve volt, akkor lefeküdt délután aludni. Tehetetlenségi alvásnak hívta. Én is ugyanezt teszem, amikor nagyon rossz kedvem van, akkor lefekszem aludni. Nagyon érdekes még, hogy amikor megtanultam olvasni, akkor a Koldus és királyfi volt az első könyvem, amit elolvastam, és nem mentem egy napig iskolába, hogy a végére érjek. Aztán kiderült, hogy az apunak is ez volt az életében a legelső könyv, amit olvasott, és ő sem ment egy napig iskolába, hogy ki tudja olvasni. Ezek rejtélyek. Édesanyám irodalomtörténész, tehát a betű meg a szó szeretete az egész családban megvolt anyai ágról is. Anyai nagyapám amatőr színész volt. Rengeteg könyv között éltem, és a szép magyar beszéd alapvető volt. Valahogy így történt, örököltem, mint ahogy a szeme színét örökli az ember.- Meg a meseírást?- Nem nagyon akartam én meséket írni, pont apu miatt, hát hogy jövök én ahhoz, hogy meséket írjak. Az történt, hogy én már írtam egy mesét édesanyámnak karácsonyra, a Téli mesét. Nem gondoltam volna, hogy egyszer megjelenik, mégis megjelent. Akkoriban kért meg a barátnőm, aki könyvkiadó, és tudta, van már novel- láskötetem, hogy' írjak egy mesét a Varázsfuvolából. Sokkal nehezebb más történetéből írni, mint saját ötletből Beleástam magam abba, hogy milyen volt eredetileg, az összes fordítást átolvastam. Jé, hát ez nekem elég köny- nyen megy, én tudok mesét írni! Aztán jöttek az események. A Bogármese is úgymond „véletlenül” jött. Azután kiderült, hogy a gyerekek szeretik. A Bogármese II. egyik íróolvasó találkozóján szörnyen tetszett a gyerekeknek, hogy a szarvasbogár mobiltelefonon szól oda a Varázsvirágnak, jöjjön haza. Tetszik nekik, és így látom, hogy gyerekirodalomban is van keresnivalóm. Egy-két héten belül megjelenik a következő mesekönyvem, a Pim- pinella kigyókirálylány egy árva kis kígyó kalandjairól szól Ez a királylány egy aranyos kígyó, nem mérges. Ezután szeretnék még egy novelMsköte- tet írni, két-három új könyvem lesz a jövő évben. Kovács Etelka A designer drogok veszélyéről A szekszárdi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum és a RÉV Szenvedélybeteg Szolgálat ártalomcsökkentő kerekasztaknegbe- szélést hívott életre május utolsó hetében a városháza dísztermében. A kerekasztal célja többek között az ártalomcsökkentő szemlélet elfogadásának erősítése, valamint a városban működő, illegális szerhasználókkal kapcsolatba kerülő szervezetek együttműködésének elősegítése volt. A napirendi pontok egyik, ha nem legfontosabb elemének a DélMagyarország területén végzett designer drog kutatási eredményei bizonyultak. Lapunk e súlyos problémáról a fórum vendégelőadóját, dr. Tlstyán László szociológust (pécsi Fact Intézet) kérdezte. A szakértőtől megtudhattuk, a designer drogok olyan mesterséges, szintetikus vegyületek, amelyeket valamilyen egyéb célra hoztak létre, viszont az emberi fogyasztás során kábító hatásúak. E vegyületek egy része gyógyszernek indult más része pedig tisztítószemek, festékhígítónak. Később - árulta el dr. Tistyán - valaki felfedezte, hogy ezek fogyasztása kábító hatással bír a szervezetre. Ez a designer drogok nagyobbik része. A kisebbik rész - amely az elmúlt néhány évben terjedt el a piacon -, a már említett szintetikus anyagok olyan módosítása, amelynek az a célja, hogy a kábító hatás megtartása mellett az anyag ne kerülhessen a kábítószerügyi tiltólistára! Ezek mesterségesen létrehozott vegyületek, amelyeket szintén kábítószerként fogyasztanak. Pszichoaktív drogok is, hiszen tudatmódosító hatásuk van, ennek következtében a személyiségfejlődésen keresztül a társas kapcsolatokon át rengeteg dolgot befolyásolnak! A másik veszélyzóna a designer drogoknál a test egészségének tekintetében mutatkozik meg, mivel e szereknél problémaként merül fel hogy csupán rövid ideje használják kábítószerként így semmiféle tapasztalat, ismeret sincs arrra vonatkozóan, hogy melyik anyag milyen hatást vált ki egészségünkre - közölte dr. Tistyán László. A tudatmódosító hatás tehát természetesen megmarad, de a büntetőjog eszközeivel már nem tudnak fellépni ellenük. Tudni érdemes, hogy 1995 óta folyamatosan találnak a szakemberek olyan extasy tablettákat, amelyek hatóanyaga nem a listán szereplő MDMA (metilén- dioximetamfetamin), hanem az MBDB, • • • így forgalmazói ellen nem lehet eljárni sőt, elvileg a lefoglalt készleteket is vissza kell adni tulajdonosának! Gy. L Szülő-szakember találkozó a drogról Az Egészségért Alapítvány a kábítószer-ellenes világhét keretében június 28-án (kedden) 17 órakor szülő-szakember találkozót tart Szekszárdon, a Vöröskereszt Tolna megyei szervezetének székházában (Vörösmarty u.). Témák: 1. El tudjuk kerülni? 2. Felismerjük? 3. Mit tegyünk, ha már baj van?
