Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-06-26 / 25. szám
2011. június 26. HÉTRŐL HÉTRE SZEKSZÁRDI VASÁRNAP „Mindig is magyarok voltunk” Állampolgári eskü - egyszerűsített eljárással Szemerédi Krisztina kosárlabdázó (jobbról) két sportvezetővel, Hepp Péterrel és dr. Sólyom Bódoggal (Folytatás az 1. oldalról) A hét ünnepelt: Árok Miklós és felesége: Árok Erzsébet, valamint lányuk: Árok Réka, (Szerbiában, Kanizsán élnek) a két Tripolszky testvér, Mária és Kata - akik legelsőként adták be a kérelmüket, (Zentán élnek), Lajos Dániel, (Horvátországban él) és Szemerédi Krisztina. (Zentán született, de évek óta Magyarországon él). Az ünnepség megható és méltó kezdete volt Müller Beáta éneke, aki a „Magyarország az én hazám” kezdetű dallal sokak szemébe csalt könnyeket. „íme, hát megleltem hazámat / a földet, ahol nevemet / hibátlanul írják fölébem / ha eltemet, ki eltemet...” Ezzel a József Attila-idézettel adta át a szót Parrag Ferencny dr. Haag Éva alpolgármesternek, aki előtt a Himnusz meghallgatása után az ünnepeltek letették az állampolgársági esküt. Ezután átadta a köztársasági elnök által aláírt honosítási okiratot, és a vál- lukra kötötte a magyar nemzeti színű szalagot. A hölgyek virágot, a férfiak Szekszárd város borát kapták ajándékba, és dr. Haag Éva meleg hangú köszöntő szavait: ,A Magyar Köztársaság régi adósságát törlesztette azzal, hogy egyszerűsített eljárással megkaphassák a magyar állampolgárságot. Kétségtelen, hogy önök magyarok, magyarnak születtek, magyarul álmodnak, s mától kezdve hivatalos okirataikban is szerepel a magyar állampolgárságuk. Nem az a lényeg, hogy az ember hol él, hanem az, hogy a szívében mit érez. A mai nap eskütételei azt tanúsítják, hogy a magyar állam hivatalosan is magyar állampolgárnak tekinti önöket. Boldog vagyok, hogy életük e felemelő pillanatában közreműködhettem. A nemzettudatukat, a magyarságukat továbbra is úgy őrizzék, ahogy eddig.” A családfő, Árok Miklós a honosítási okirattal Az állampolgársági eskük immár elmaradhatatlan és egyik legszebb pillanata Szekszárd nagy költője, Babits Mihály „Hazám” című verse, melyet ez alkalommal Kálóczi Andrea kitűnő előadásában hallhattunk. Az ünnepséget a Szózat hangjai, valamint pezsgős koccintás és gratulációk sora zárta. Sas Erzsébet 2020-ig épülhet meg az M9-es Szombathely és Bonyhád között Az úthálózat-fejlesztési terv szerint 2020-ig épülnek meg az M9-es gyors- forgalmi út Szombathely és Bonyhád közötti szakaszai - mondta a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. projektirodájának vezetője az M9 Térségi Fejlesztési Tanács ülésén csütörtökön, Szek- szárdon. Bodó Imre arról számolt be a tanács tagjainak, hogy a 2024-ig szóló fejlesztési tervben a Bonyhád és Szekszárd közötti szakasz az utolsó lépcsőben valósulna meg. Hozzátette: a kormány még nem fogadta el a tervet. A NIF Zrt. irodavezetőjének tájékoztatása szerint egy Soprontól Szegedig végzett forgalmi vizsgálat alapján Kaposvár és Bonyhád között az első lépésben, 2020-ig kétszer egy sávos gyorsforgalmi út megfelelő lenne, amely 2030-ig kétszer két sávosra bővíthető. Egyes szakaszok, így például a Szombathely-Vasvár között már az első lépésben kétszer egy sávval épülnének meg. Kliment Mihály, a tervező konzorcium képviselője a Kaposvár és Szekszárd közötti szakaszra három, to- vábbtervezésre javasolt nyomvonal- tervet ismertetett a tanács tagjaival. Az A változat Dombóvári és Sióagár- dot északra kerülik el, a B változat Dombóvárhoz közel halad, majd Bikáinál kapcsolódik az északi nyomvonalhoz, míg a C változat szerint az út Dombóvártól délre, Komló irányába halad, és Sióagárdot szintén délről kerülné eL Kliment Mihály megjegyezte: az úttestet kétszer két forgalmi sávval és leállósávval tervezték, de ha a forgalmi igények szerint kétszer egy sávos autóút is épülhet. A Kaposvár-Bonyhád-szakasz várható költségeiről szólva a tervező elmondta: 2011-es árakon számolva a 77.4 kilométeres déli nyomvonal 200,2 milliárd, a középső, 71,2 kilométeres nyomvonal 202 milliárd, a 71.5 kilométeres északi nyomvonal pedig 244 milliárd forintból lenne megépíthető. (Tóth Ferenc, MTI) „A lelki kötődés a fontos” Az ünnepeltek boldog izgalommal, s meghatott szavakkal mondták el érzéseiket az ünnepség végén. A TRIPOLSZKY LÁNYOK ÉDES ANYJA már régebben Szekszárdon él, ő évekkel ezelőtt tette le az állampolgársági esküt, s most nagyon boldog, hogy leányai is így döntöttek. „Zenta magyar lakta település, magyarul beszélünk, az egész család magyar, igazán gondot nem okozott a más állampolgárság, mert a lelki kötődés a fontos. Ennek ellenére örömmel üdvözöltük ezt a lehetőséget, és azonnal éltünk is vele. ” Az Árok család: Árok Miklós és felesége: Árok Erzsébet, valamint leányuk: Árok Réka Kanizsán élnek, de rendelkeznek magyar otthonnal is. ÁROK ERZSÉBET: „Ha engem kérdez akkor mindjárt sírok. Aki ezt nem étté át, nem is értheti meg, mit jelent ez nekünk. ” ÁROK MIKLÓS: „Eddig is azt mondtuk, hogy magyarok vagyunk, Régen, ha utaztunk, nem értették, hogy a jugoszláv útlevelünk ellenére miért valljuk magunkat magyarnak. ” SZEMERÉDI KRISZTINA, az Atomerőmű KSC Szekszárd kosárlabdázója: „A magyar állampolgárságot azért érzem fontosnak, mert sportolóként sokat jelent számomra, hogy ilyen lehetőséget kaphattam. Sok évet töltöttem Magyarországon, és sok minden ide is köt, főleg Szekszárdhoz. Most úgy érzem, itt is maradok végleg, de mától nem külföldiként, hanem magyar állampolgárként Itt szeretném építeni a sportkarrieremet és a magánéletemet Jó érzés volt átvenni a honosítási okiratot az ünnepség nagyon szép vott, meg is hatódtam. ” Az egyszerűbb államról tanácskoztak A vállalkozások adminisztrációs költségei Magyarországon a nemzeti össztermék (GDP) 10,5 százalékát, 2800- 3000 milliárd forintot tesznek ki. Időben kifejezve ez azt jelenti, hogy tíz munkanapból egy az állam és a vállalkozások közötti adminisztrációval megy el - mondta Szepesi Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium titkárságvezetője június 17-én Szekszárdon, az Egyszerű állam konzultációs program elnevezésű fórumon. A városháza dísztermében megtartott rendezvény célja az volt, hogy az érintett felek bevonásával érdemi párbeszéd alakulhasson ki a kormány és a vállalkozások között. A bürokrácia csökkentésével, a valósághoz igazodó szabályozás kidolgozásával és a magyar vállalkozások versenyképessé tételével a kormány mintegy 400 milliárd forintot akar spórolni idén. Ennek érdekében várták a konzultációra meghívott cégek képviselőinek javaslatait. A fórumon a vállalkozások mellett a könyvvizsgálók, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai is képviselték magukat. A késő délutánig tartó tanácskozáson szép számmal akadtak kérdések: a résztvevők több mint 50 észrevételt tettek. A cégek küldötteinek elsősorban az adózás, a könyvelés, könyvvizsgálat, valamint a gépjárműhasználat terén voltak nehézségeik. Horváth István polgármester a borászatot érintő adminisztrációs terhek és a gabona áfacsökkentése, valamint az önkormányzati adminisztráció egyszerűsítése érdekében szólalt fel. A déli kávészünetet követően az összegyűjtött információk alapján a legfontosabb problémák kijelölésével folytatódott a megbeszélés. A fórumot délután műhelymunka követte, ahol további - konkrét példákkal szemléltetett - nehézségeiket osztották meg a résztvevők. Bencze Péter
