Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)

2011-06-05 / 22. szám

2011. június 5. A HEGY LEVE * SZEKSZÁRDI VASARN4P Szekszárdi borok a Károlyi-palotában Huszonhárom borász több mint hetven bora garantálta a sokszínűséget Talderékhez, s az újszerűség, a katarti- kus élmények hatására szép sorjában megismertem a jelentősebb ottani pincészeteket. Ennek hatására a szek­szárdi borok közül elsőként vált az ét­terem vezető borává egy Vida Péter- produktum, majd a Baron vonTwickel 2008-as cabernet france-ja, és ezek után, hogy most, egyszerre-egyidőben pályafutásom során először találko­zom ennyi szekszárdi borásszal, gyanít­hatóan újabb borok pályáznak jó esély- lyel erre. Csak kapkodom a fejemet, ahogy látogatom a különböző általam még nem ismert szekszárdi borászo­kat. Most ittam PratneréknéL. Na, olyan első szüretelésű 2007-es mertot-t kóstolgattam náluk, amivel eddig még nem találkoztam.- És ami a minőségen felül megfo­gott ezt a remek válogatást palackon­ként 1500 forintért meg lehet venni. Ez igen, remek üzletpolitika, ami egyébként is igaz a szekszárdi borokra - különösen a villányiakkal való össze­hasonlításban -, hogy ár-érték arányo­sak! Szekszárd a minőség szempontjá­ból ott van, ahol Villány, és árban pedig mindenképpen jobb! Én most nem kóstolgatni jöttem, hanem már vásárlá­si szándékkal. Mintegy tíztagú szakem­bergárda végez nálam állandóan vak­kóstolást, hogy' mely borok kerüljenek fel az állandóan megújuló étlapunkra, jó esélye van erre az említett bornak, vagy egy Pálos-félének. De elbűvölt az a rajnai rizling is, amivel Bősz Adrián kí­nált, pedig elhiheti, hogy fehérborvásárlási szándékkal azért nem érkeztem ide, a Károly-patatába.. Persze Bősz Adrián, a feltörekvők jeles képviselőjeként éppen a már említett ár- és értékarány jegyében szerzett újabb elimerést a klasszikus történelmi borvidéki, felettébb gyü­mölcsös kékfrankosával és a kadarká­jával is. Jelezvén, hogy a bátai végeken termesztett szőlőből is nagyszerű dol­Immár öt éve van egy csütörtök minden év májusában, amikor csak a szekszárdi minőségi, illet­ve a csúcsminőségi borokkal is­merkedhet a gasztronómia- és borkedvelő közönség a budapesti Károlyi-palotában egy egész na­pon át. Idén május 26-án már 23 borászunk, meg a harci Brill Pá­linkaház képviselője várta a szakma és a nagyközönség roha­mát a hosszan elnyúló barokk stílusú míves díszteremben. A legnagyobbak, a már nevet szer­zett második vonalbeliek, no, és a ke­vésbé ismert feltörekvők újra együtt. A standokon az adott pincészet mini­mum három fajta, 2007-2009 közötti évjáratú bora, köztük azok is, ame­lyekkel csak a nagyobb szállodákban, vagy vinotékákban találkozhat a fo­gyasztó, a vásárló, a kereskedő. Cseh Gábor egykori aktív fővárosi borkereskedő, egyúttal hozzáértő borínyenc ( csak névroko/ia az erre a névre hallgató szekszárdi festőmű­vésznek) többször is jelen volt már ezen a fővárosi prezentáción.- Szekszárdon ma már van legalább egy tucatnyi termelő, akikre tényleg oda kell figyelni, mert nagyon izgal­mas irányokat jelenítenek meg egyes fajtákon belül - jegyezte meg. - Ennek a pesti rendezvénynek a legfőbb eré­nye az, hogy meg tudja mutatni a bor­vidék arculatvákozását, annak folya­matát, miközben a szakma és a közön­ség a borász arcát is megismerheti.- Sokszor fölvetődik a kérdés: ezzel a sokszínű kínálati palettával hogy lát­ja Szekszárdot összehasonlítva a má­sik két meghatározó vörösboros vi­dékkel, Villánnyal és Egerrel?- Erősen jön föl s egyre többen ke­resik. Talán a villányi bor erős tannin- jai miatt van már, vagy éppen kialaku­lóban van egy réteg a különböző ge­nerációkon belül akik a könnyedebb, üdébb, ízében és zamatában sokszí­nűbb, gyümölcsösebb szekszárdi bo­rokat keresik. Én nagyon szép kadar­kákat kóstolhattam ezúttal de a rosék is megfogtak, mert számomra kide­rült, hogy ennek a divatbornak az el­készítésére is jobbak a szekszárdi adottságok, mint más hazai termőhe­lyeken. Ezt a feltételezésemet a 2010- es évjáratú egészen kiváló rosék mar­kánsan alátámasztották. NEM CSAK KIVÁLÓAK, ÁR-ÉRTÉKARÁNYOSAK IS Neves étterem képviselőjére „vadá­szom” borászaink segítségével A Mú­zeum Kávéház és Étterem vezetője, Kovács Béla, a villányi borokon, Bo- ckon, Gerén és a többi nagy ottani bo­rászon nőtt fel Ezért magától értetődő volt, hogy ezen borvidék híres porté­kái töltötték be sokáig a vezető szere­pet a jeles vendéglátóhely étlapjának italkínálatában. Mintegy három évvel ezelőtt ez a viszonylagos monopol­helyzet megváltozott - éppen Szek­szárd látványos előretörésé okán.- Eljutottam egyszer Szekszárdra, el­sőként Mészáros Pál pincészetébe, itt találkoztam először a szekszárdi borá­szattal abban a mélységben, ahogy a mi szakmánkba kelL Innét átmentem a gokat lehet kihozni, noha az ültet­vényszerkezet, a hordópark hagy is még kívánnivalót maga mögött a kis borásznál- Igyekszem az ottani terroár- jellegnek megfelelve dolgozni, s a gyü- mölesösségét a maga teljességében ki­hozni a szőlőből az elkészítendő bor­ba. Örültem a gratulációknak, a talán üzletet is sejtető érdeklődésnek. Remé­lem, közel már az az idő, amikor vasta­gabb, a szekszárdi borvidékre jellemző nagytestű, likőrös hatást kiváltó bort is készíthetek - jegyezte meg a „félidő­ben”, a bemutató első részének zárása­ként a szakmai dolgokban merész, egyedi stílust képviselő fiatal borász. TÖBB MINT KÉTSZÁZ BORÍNYENC VÁLTOTT BELÉPŐT Az ebédszünetre készülő jeles, máso­dik vonalbeli Sebestyén pincészet első embere, Sebestyén Csaba elégedettsé­gének adott hangott a szakmával való újabb találkozás értékelésekor.- Ennyien több mint hetvenféle borral újfent meg tudtuk mutatni a mi valóban létező sokszínűségünket Él­ményt nyújtottunk azzal hogy például egy adott évjáratú kékfrankos egy pi­cit mindig mást, valami újat tud adni a fogyasztónak az azonos minőségű ka­tegórián belül - emelte ki az apró, de fontos kis pluszokat a saját táj- és világ­fajta boraihoz is jellemzően hozzáadó, erről is ismert szekszárdi borász. A nap folytatása, a közönséggel va­ló találkozó - mint ahogy arról a Szek­szárd Borvidéki Kft. ügyvezető igaz­gatója, Herrné Szabadi Judit beszá­molt - az eddigi legnagyobb érdeklő­dés melett zajlott.- Erre még nem volt példa, hogy a palota mind a négy egybenyíló nagy' terme megtelt volna, és olykor közle­kedési nehézségeket okozott az áthalaladás. Már a háromórás kezdés­nél sokan váltottak jegyet, s a nap vé­ge felé több mint 200 vendéget re­gisztráltunk. Először érkeztek kisebb külföldi csoportok is a bemutató-kós­tolóra. Nagyon szeretünk itt, a borá­szaink is megszokták ezt a helyszínt az elmúlt öt év alatt, de látva a folya­matosan növekvő érdeklődést - vol­tak olyan vendéglátósok, akik csak délután értek rá - félő, hogy kinőjük a palotát. (A rendezvény a Magyar Bormarke­ting Program és az Agrármarketing Centrum támogatásával valósult meg.) (x) WWW* MAGYAR BOR MINDENKOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom