Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-06-05 / 22. szám
2011. június 5. SZEKSZÁRDI VA&lRNAP HÉTRŐL HÉTRE Háborús hőseinkre emlékeztünk TÓTH ÁRPÁD Szent nyomorék, riadj! Mily ádáz végzet zord zajú tankja jár A szittya földön? - roppan a régi rög, S a szent hon négy bús sarka árván Felcsikorog, s repedezve hull szét. Ó, hol vagy Istenem, hajdani hős Hadúr, Kitfelcifrázott diccsel a dőre gőg? Avitt mentédben, agg szakállal Metre borongsz aluvó egekben? Hiába tört a századok éjjelén Sustorgó vérünk vad melegű, nehéz Sugárral égre, mint gigászi Bús bíború, szomorú szökőkút? Hiába mosta könny apadó szemünk? S a pórusok hős könnye hiába hullt: A véres, fájó, vak verejték Égre emelt busa homlokunkról? Ó, nemzetem, szép, lankatag, ős fajom, faj, hogy lehet hogy most mikor újra kelsz, S nyújtóznál végre hosszan, vígan, Zsibbadozón a tagok leválnak? De kelj föl mégis, szent nyomorék, riadj! Míg boldog népek új lakodalma zeng, Ne ülj az útfélen ma döglő Csonka gyanánt aki sírva koldul! jussod, ha nem többjussod ez ünnepen Egy bús üvöltés, pokolig ordító, Egy büszke, nagy dacos kiáltás: Rajta, azért is! el a mankót! Ha sántán, sírva, reszketve is, de föl! Koporsók közt is, táncra csak, élni még, Hajh, szörnyűbb tán a hős halálnál Jöjjön a bátor, a hősi élet! Emeld fel áldott, megtaposott fejed Megfagyva bár, de töne nem!- újra zengd! A csonka törzs vén szíve dongjon, S ősi, karok újra nőnek! (1918) Még javában tartott az első világháború, amikor 1917-ben a magyar országgyűlés arról határozott, hogy minden község állítson emlékművet hősi halált halt katonáira emlékeztetve. történtekkel kapcsolatos hazugságokról végül lehullott a lepel! Ma már nem kell a sötétet megvárni, hogy gyertyák ragyogják be a hősök emlékét! Legyenek hőseink, de ne legyenek áldozataink! - zárta sorait Csillagné Szánthó Polixéna. Az ünnepség alatt Németh Judit megrendítő előadásában Tóth Árpád; Szent nyomorék, riadj című, 1918-as versét hallhattuk. „De kelj föl mégis, szent nyomorék, riadj! Míg boldog népek új lakodalma zeng ne ülj az útfélen ma döglő csonka gyanánt, aki sírva koldul....” - írta a nagy költő még Trianon E történelmi tény felidézésével kezdte beszédét Szekszárd város humánbizottságának elnöke, Csillagné Szánthó Polixéna a magyar hősök emléknapján, a Szent István téri I. világháborús emlékműnél május 29-én megtartott ünnepélyes megemlékezésen. A május utolsó vasárnapjára eső emléknapon, amelynek megtartását 2001 júniusában az első Orbán-kormány határozta el, a két világháború és az elmúlt ezer év harcaiban életüket vesztett magyar katonák emléke előtt tiszteleg az ország. Mint azt Csillagné elmondta, a gyász és az elkeseredettség hozta meg az 1917-es törvény után 1942-ben, a második világháború alatt, hogy a megemlékezést terjesszék ki az 1938 után elhunytakra is. A kommunista diktatúra hatalmasai később feledtetni akarták múltunkat és hőseinket, ennek ellenére sokan emlékeztek meg ezekben az időkben csendben, titokban - tette hozzá. A humánbizottság elnöke kiemelte: - Köszönettel tartozunk szüléinknek, nagyszüleinknek, hogy nem ért senkit sokként a pillanat, amikor a Tisztelgés a II. világháború áldozatai előtt aQ Csillagné Szánthó Polixéna beszéde az I. világháborús emlékműnél előtt. Jelenünkben, a június 4-i nemzeti gyásznapunkhoz közeledve még aktuálisabbá válnak sorai, amelyekbe belefoglalta a hősi halált halt katonák emlékét is. Kirsch János diakónus beszédében a halál pillanatában utánunk becsukódó kapu félelmet, fájdalmat lezáró jelentőségéről, valamint az előttünk megnyíló kapuk szeretetet, ki- teljesedést hozó szerepéről szólt. „Olyan az üdvösség, akár az ivóvíz: aki pohárral jön, pohárba töltenek neki, aki korsóval, korsóba kap belőle. A lényeg, hogy mindenki boldogan, elégedetten távozzék.” A diakónus arra is felhívta a figyelmet, hogy szeretetből fakadó áldozat segíti összetartozásunkat. Az összejövetel zárásaként Szekszárd város önkormányzata nevében Csillagné Szánthó Polixéna és dr. Tóth Gyula önkormányzati képviselők megkoszorúzták az emlékművet, majd a Honvéd Hagyományőrző Egyesület Szekszárdi Szervezete, valamint a Schola cserkészcsapat rótta le kegyeletét az elesett, hősi halált halt magyar katonák emléke előtt. Gyimóthy Levente Felhívás lakcímbejelentésre A jelenleg hatályos jogszabályok szerint amennyiben a Magyarországon élő polgár bejelentett lakóhellyel (korábban: állandó lakcím) nem rendelkezik, akkor a lakóhely- lyel való rendelkezéshez kötött jogok (például egészségügyi szolgáltatások igénybevétele) gyakorlására sem jogosult, ami rá nézve jelentős joghátránnyal járhat. A személyiadat- és lakcímnyilvántartásban végzett ellenőrzés szerint Szekszárdon több mint 50 személy csupán bejelentett szekszárdi tartózkodási hellyel rendelkezik (korábban: ideiglenes lakcím) anélkül, hogy bejelentett lakóhelye bárhol is lenne. Ezúton kérjük az érintetteket, hogy - saját érdekükben, az esetleges joghátrányok elkerülése céljából - haladéktalanul szíveskedjenek felkeresni a szekszárdi polgármesteri hivatal okmányirodáját valós lakcímadatuk nyilvántartásba vétele céljából. Az okmányiroda ügyfélfogadási rendje: hétfő: 10-12; 13-15.30; kedd: 8-12; szerda: 8-12; 13-15.30; péntek: 8-12; telefonon a 74-504- 192 és 504-193 telefonszámokon lehet érdeklődni. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. tv. 26. § (1) bekezdése kimondja, hogy a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgár köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét az önkormányzat jegyzőjének nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. A kötelezettség teljesítésének elmulasztása szabálysértési eljárást vonhat maga után. A helyes szállásadói magatartás kialakításának elősegítése céljából hivatkozunk a fenti törvény 26. § (4) bekezdésére, mely szerint a lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet és nem szüntet meg. Amennyiben a polgár ténylegesen ott lakik, de a szállásadó (elsősorban a lakás tulajdonosa, haszon- élvezője; az általa bérelt lakásra nézve a bérlő; munkásszállásra és szolgálati lakásra nézve a munkáltató; hajléktalanszállásra nézve a szálláshely fenntartója) nem járul hozzá a lakóhely bejelentéséhez, törvénybe ütköző magatartást tanúsít, és a szállásadói jognyilatkozat bírósági pótlása kérhető.
