Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-05-29 / 21. szám
6 » szekszárdi M§4RN4P A CSALAD EVE 2011. május 29. Egyre több fiatal jár jegyes oktatásra „A kapcsolatunk egy felsőbb szintre emelkedett” Az egyházi esküvőt megelőző jegyes oktatást egyre több fiatal tartja fontosnak, ugyanis - akár szülői, nagyszülői kérésre, akár saját elhatározásból - mind többen érzik úgy, hogy házasságukat szeretnék templomban, Isten színe előtt megkötni. A jegyes oktatásról kérdeztem Bacsmai László plébános urat, és egy jegyes oktatáson részt vett párt, Wittinger Ágnes fogászati asz- szisztenst és Majkut Milán tűzvédelmi mérnököt.- Plébános úrnak mi a tapasztalata, milyen indíttatásból jönnek, és milyen értékrendekkel gazdagodnak afiatalok a jegyes oktatás alatt?- Azért jönnek, mert mindketten, vagy legalább az egyik fél szeretne templomban esküdni. Az elején általában félve ülnek be az oktatásra, mert bevallásuk szerint egy hittanpótló előadásra számítottak, eközben pozitívan csalódnak, ugyanis a közös életre való felkészítést kapnak, nemcsak tőlünk, papoktól, hanem házaspároktól, illetve pszichiáter és orvos előadóinktól is.- A fentiek szerint több hivatást gyakorló közelíti meg azt a témát, amellyel a fiatalokat a házasság- kötés előttfelkészítik...- Ők a Házas Hétvége közösség tagjai, már gyakorlott házaspárok vannak köztük, akik az előadások mellett a kiscsoportokat vezetik, ahol feldolgozzák az elhangzottakat. Ifjabb házasok beszámolnak az életükről, az örömeikről és gondjaikról Olyan fiatalember is járt a jegyes oktatásra, aki megkeresztelkedett, és egy hét múlva fog bérmálkozni.- A 2010-es esztendőben hány jegyespár vette igénybe a jegyes oktatást? És idén idáig?- Tavaly 24 pár járt jegyes oktatásra, de voltak olyanok is, akik máshol készültek. A 2010-es esztendőben már 30 házasságkötésünk volt. Az idén eddig már 20 pár kezdte nálunk a jegyes oktatást - közben megszaporodott a létszám - és 24 pár fejezte be. Továbbra is megadjuk számukra azt a lehetőséget, hogy ifjú házas csoportot alakítsanak, havi rendszerességgel összejöjjenek a plébánián, ahogy az előző évek házaspárjai, és gyakorlottabb párok vezetésével erősítsék egymást az életre szóló elköteleződésben. ÁGNES ÉS MILÁN, A JEGYESPÁR Wittinger Ágnes és Majkut Milán elvégezve a jegyes oktatást, s lázasan készülve a 2011. július 304 esküvőjükre, örömmel és elragadtatással mesélnek arról az időszakról amikor az oktatásra jártak. Mindkettőjük nagyszülei vallásosak voltak, de sajnos a menyasz- szony nagyszülei már nem élnek. Ágnes katolikus, Milán református, és arról mesélt, müyen jólesett neki, hogy Bacsmai plébános úr nem mondta azt, hogy pogány, csak azt, hogy kereszte- letlen. Ágnes kiskorában sokat járt templomba a nagymamával, akinek a leghőbb vágya volt, hogy egyszer ebben a templomban unokáját menyasszonyként láthassa. Ágnes és Milán számára kapcsolatuk kezdetétől egyértelmű volt, hogy szeretnék az egész életükre, egymásnak szóló hűségesküjüket a templomban kimondani. Az eljegyzésük meghitt és bensőséges volt, egy budapesti színházi este után elmentek vacsorázni, mindez Ágnes 30. születésnapján történt. Ott húzta fel Milán szerelme ujjára az eljegyzési gyűrűt. „Milán elővett egy dobozt, arra gondoltam, valami ékszer a születésnapomra, s igazi meglepetés volt, hogy egy köves eljegyzési gyűrű ragyogott benne” - mondja Ágnes csillogó szemmeL A jegyes oktatásról úgy meséltek, hogy egyikőjük elkezdett egy mondatot és a másik befejezte. Lelkesen írják le azt a tíz alkalmat, amely számukra nagyon sokat adott, és remélik, hogy házaséletük során az ott hallottakat jól tudják majd hasznosítani. Amikor eldöntötték, hogy beiratkoznak az oktatásra, mert mindenképpen szeretnének templomi esküvőt, még nem gondolták, hogy sokkal többet kapnak, mint amit reméltek. Ágnestől nem állt távol a hit világa, hiszen áldozott, bérmálkozott, s gyermekkorában rendszeresen járt templomba a nagymamával Milán már az első előadásokon örömmel hallotta, hogy milyen fontos dolgokra világítanak rá az előadók, melyek elengedhetetlenek egy kiegyensúlyozott, hosszú párkapcsolathoz. Minden előadó más-más aspektus ból közelítette meg a témát, amelyet az óra végén kiscsoportos előadások keretén belül még egyszer átbeszéltek. Házi feladatokat kaptak, egymással kapcsolatos témákat kellett feldolgozniuk, s nem azért, hogy ott felolvassák vagy jegyes társuknak megmutassák, hanem, hogy önmaguk merjék megfogalmazni a másikkal kapcsolatos véleményüket, érzéseiket, esetleg kétségeiket Filmet néztek: A „Szerelempróba” című filmet értékelték ki az egyik órán, amely éppen a maguk és a társuk megismerésére, a napi témákhoz kapcsolódó vélemények átgondolására volt jó példa. írtak szerelmeslevelet egymásnak, ez volt az egyetlen feladat, amelyet elolvashattak. Nehéz volt, de jóleső érzés, amikor kiderült, mennyire ismerik egymást, s mennyire egy-1 formán gondolkodnak az élet dolgairól valamint a legfontosabb, hogy mennyire tisztelik és szeretik egymást, minden jó és rossz tulajdonságukkal együtt. Milyen a jó házastárs? A kérdés re már megfontoltan és a hallottak alapján olyan válaszokat adtak, amely valóban azt mutatja, ha részben tudták is ezeket a dolgokat, igazán a jegyes oktatáson tudatosodott és érlelődött meg bennük. A másik megismerése, s olyannak való elfogadása amilyen. Vidámság, amellyel sok-sok nehéz órát, helyzetet meg lehet oldani. Az együtt eltöltendő minőségi idő fontossága, amikor nem csak „egymás mellett élnek”, hanem egymással egymásért élnek. A szülői háztól való elszakadás, amely mindkét félnek nehéz: a gyermeknek és a szülőnek egyaránt, de tudomásul kell venni hogy új család jön létre a házasságkötéssel amelytől kezdve már Ők a legfontosabbak egymás számára. A gyermekvállalás, amiről együtt kell dönteniük, ahogy a gyermeknevelésről is. A megbocsátás, mint a házasság egyik alappillére. Minden jegyes oktatásról feltökőd- ve mentek haza, érezték, hogy kapcsolatuk egy felsőbb szintre emelkedett, mert kaptak valamit, amiben addig bizonytalanok voltak, útravalót, ahhoz a nehéz, ám szép feladathoz, amelyben hamarosan helyt kell állniuk, a családalapításhoz, ahol a hétköznapokban megmutathatják, valóban ismerik, tisztelik, szeretik egymást, s egész életükre vállalják fel egymást. Beszélgetésünk végén Ágnes a kedves, vidám, boldogságtól ragyogó menyasszony elérzékenyülve nézett Milánra, a komoly, megfontolt vőlegényre, és felidézte Pál apostolnak a korintusiakhoz írt első leveléből „A szeretet himnusza” részleteit, amely a legfontosabb és legszebb emberi tulajdonságokról ír, s amelynek befejező mondata: „De köztük a legnagyobb a szeretet.” Sas Erzsébet Léleképítő: Álmostól Bartókig cenzúra nélkül Álmostól Bartókig cenzúra nélkül címmel Kubinyi Tamás újságíró, televíziós szerkesztő tart előadást a Léleképítőn június 8-án SZERDÁN 18 órakor a Garay-gimnázium dísztermében. A belépés díjtalan. „A rendszerváltás után lettem újságíró, a Magyar Televízió szamárlétráján lépkedve riporter, szerkesztő, felelős szerkesztő és hasonló címek alatt. Hamar felismertem, hogy kétféle újságíró létezik, az egyik jobboldali, a másik független. Ez a probléma terelte figyelmemet a szómágiára, a beszédzuhatagban, információs szmogban és hírfüggönyben megmutatkozó hamis világképre (...) Eddig tíz műsor elindításában vettem részt, közülük a történelmi tárgyú Agora váltotta ki a legnagyobb érdeklődést. A világ magyarsága klubokat alakított és egymás között ma is interneten cserélik az egyes epizódokat. Ezen felbátorodva tervezem a folytatást (...) APRÓHIRDETÉS SZEKSZÁRDON, a Széchenyi utcában, téglaépületben, I. emeleti, 30 m2-es, távfűtéses garzonlakás eladó. Irányár: 5,4 M Ft. Érd.: 06-20/916-52-34. SZEKSZÁRDON, a Széchenyi u. 45. szám alatt, téglaépületben, teljes I. emeleti rész, 170 m2-es lakterülettel, 140 m2-es tetőtér-beépitési lehetőséggel, 350 m2-es zárt udvarral és dupla garázzsal eladó. 20/916-52-34.
