Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)

2011-04-03 / 13. szám

2011. április 3. SZEKSZÁRDI Értékké vált az úszni tudás Paszler József: „Sikereket, nagy eredményeket csak óriási befektetéssel lehet elérni” Sorozatunk előző részében is „úsztunk” egy kicsit, most vi­szont „beugrunk” a mély vízbe. Ugyanis Szabó Andrea „néme- tes” óvónő, egyben az úszóiskola oktatója a téma folytatására vok­solt, azaz Paszler Józsefre, a Víz­mű SE vezetőedzőjére. Ám téma- megjelölésekor azt is kérte, az úszás mellett beszélgessünk a pedagógusi munkájáról, valamint az agysportról, a sakkról. Hogy a három közül melyik a hivatás, illetve a hobbi, arra érdekes, bár nem meglepő választ kaptam.- Mit jelent vezetőedzőnek lenni, s mióta tölti be ezt a tisztet?- Minden az én „kezemben" van, még az adminisztráció nagy része is. Szerencsére remek a gazdaságisunk, hiszen én e téren nem vagyok szakem­ber. A feladatot 2003-ban vettem át, és sok támogatást kapok az egyesület igen agilis elnökétől, Gaál Zoltántól.- Kérem, mutassa be az egyesületet!- Munkatársaimmal a városi uszodá­ban dolgozunk, a kis- és nagymedencé­ben délután fél 3-tól este 8-ig folyik az oktatás, illetve az edzés. Hét oktató - úszóiskolás - csoportunk van, illetve két 20-28 létszámú, kicsikből összete­vődő utánpótláscsoport, velük már a mélyvízben dolgozunk. Erre épül fel a már jól úszókból álló, úgynevezett B csoportunk. Az A-ba, vagyis a nagycso­portba a legjobbak tartoznak: a 13-14 évesek, illetve az afölöttiek. Köztük töb­ben már vidék-, illetve országos bajnoki címet szereztek. S hogy teljes legyen a kép: azoknak a gyerekeknek, akik nem akarnak belépni ebbe a felmenőrend­szerbe, de úsznának, felajánljuk, hogy' járjanak hozzánk hetente kétszer-há- romszor akár a rekreációs, akár a tö­megsportcsoportunkba, hogy ők is hasznosan töltsék szabadidejüket.- Beszélgessünk a tehetségek felfe­dezéséről.- Valamikor ezt így fogalmazta meg Székely Éva edzője: a gyereket ráfekte­tem a vízre. Aki fönnmarad, vagyis ki­csi a fajsúlya, abból jó úszó lesz. Ha le­süllyed, fordított a helyzet, mivel kénytelen energiájának nagy részét arra fordítani, hogy fönt tartsa magát.- Ez hihetetlen...- Persze, hogy az, mivel a dolog en­nél sokkal komplexebb. Vagyis: az el­ső szempont az, amit eleve hoz a gye­rek, azaz a genetika. Például domi­náns a testmagasság és az ügyesség, de többek között fontos a monotónia­tűrés, a szorgalom, a kitartás, a család áldozatos szerepvállalása... Nemrég volt egy tökéletes csapatom, a Gál-Póla-Kesjár-Kesjár-Gyurkó- ötösfogat. Mindannyian egyetemre mentek. Nekik nem lehetett olyant mondani, amit ne csináltak volna meg, még ha utána rogyadoztak is. Ma már csak a Laci edz és tanul az USA- ban. Kimondottan szerettek dolgozni, örültek a kihívásoknak. A sikereket, a kiemelkedést, a nagy eredményeket csak óriási befektetéssel lehet elérni. Ez az élet valamennyi területére igaz.- Mellette fegyelmezettség és tar­tás alakid ki a gyermekekben, fia­talokban?- Éppen ezekért is hozzák a szülők a gyermekeiket, akik felveszik a jó életritmust, hozzászoknak a munká­hoz, a fegyelemhez, rászoknak a telje­sítménymotivációra. Mindezekben komoly munkája fekszik edzőtársaim­nak, akik rátermettséggel és jó hozzá­állással végzik munkájukat.- A versenyeredmények ösztön- zőék?- Hát hogyne. Az, hogy időnként do­bogóra állhatnak, hogy érem kerül a nyakukba, hihetetlenül nagy hajtóerő.- Egyre nagyobb fontossággal bír, hogy szinte minden gyermek meg tanuljon úszni Ebben a szülők is egyetértenek?- Igen. Bár hozzáteszem, a szek­szárdiak különösebben nagy szám­ban nem művelik az úszást, viszont gyermekeiknél valósággal ragaszkod­nak nem kevés anyagi és időáldozatot vállalva az úszás megtanulásához. Megjegyzem, egyesületünk az alapsza­bályban is rögzítette: nem az a cé­lunk, hogy olimpiai bajnokokat nevel­jünk, hanem az, hogy minél többen és minél jobban tanuljanak meg úsz­ni, s színvonalas képzéssel adjuk meg azoknak a lehetőséget, akik magasabb szinten is foglalkoznának ezzel a sporttal Viszont be kell vallani korlá­táinkat is, illetve azt, hogy a szakmá­ban vannak nálunk sokkal jobbak.- Ezen érdemes elgondolkodni, de másképpen fogalmazni minden­képpen! Azt hiszem, hogy például a fővárosi egyesületekben a ma­gas színvonalú körülmények, lehe­tőségek, az anyagi háttér nem csu­pán a versenyzők, hanem az edzők előmenetelén is jócskán len­dít. Amúgy meg önök is értek el fi­gyelemre méltó eredtnényeket.- Voltak versenyzőink, akik bejutot­tak az országos válogatottba, de most is van egy országos serdülőbajnokunk, a 16 esztendős Csirzó Ádám. Száz mellen ő a ranglistavezető. Mi ennyit „tudunk” produkálni, amibe valóban bele kell ér­teni az adott lehetőségeket is.- Maradva még a szülőknél, meg változott a hozzáállás. Ma már szinte valamennyien azon vannak, hogy gyerekeik kiskorukban elsa­játítsák a biztonságos úszást- Örömömre és sokak örömére ér­tékké vált az úszni tudás. Szekszárdon biztosan így igaz, amit a jelentkezők nagy száma is igazoL Tudja, mit hang­súlyozott Platón, az athéni filozófus? Azt, hogy műveleden ember, aki írni, olvasni és úszni nem tud- Van egy kis-nagylánya, ő is úszik?- Zsófi nyáron lesz 16 esztendős. Tud úszni, jól is csinálja, de nem ver­senyszerűen. Ettől függetlenül sok­sok másért nagyon büszke vagyok rá.- Általános iskolában kötelező az úszásoktatás.- Ez jó, hiszen minden gyerek úgy tízéves korára megtanul úszni. Ám az egészen más, mint amikor az egyesü­letben, ahol a klasszikus mell-, hát-, gyors- és a pillangóúszásra tanítjuk meg őket, azaz a versenyzés alapjaira.- Jó, ha már biztonsággal úsznak a kicsik az egyesületbe kerülés előtt?- Én azt szeretem, ha a gyerek ját­szani tud a vízben, bátran beugrik, le­dugja a fejét a víz alá - félelem és bi­zonytalanság nélkül Az úszástechni­kát viszont szakembertől sajátítsák eL- Ön - mint kiderült - diplomás úszóedző, de testnevelő tanár is, sőt, remekül sakkozik.- Immár 11 éve a kakasdi általános iskolában tanítok, természetesen test­nevelést. Szeretek tanítani, legyen szó iskolai vagy egyesületi oktatásról.- Beszélünk majd a sakkról is, de előbb megkérdem, hogy a tanítás, az úszásedzés és a sakk közül me­lyiket tartja hivatásának, s melyik a hobbija?- Szerencsés ember vagyok, mert mind a három területet bátran mond­hatom hobbimnak, ugyanakkor hiva­tásomnak is.- Nem tudom szó nélkül hagyni, hogy ön olyan, mint a nóta fősze­replője, aki „éjszaka font, nappal mosott..”- Hát valahogy így. Reggel megyek Kakasdra, amikor visszaérek Szek- szárdra, kezdődnek az edzések, hétvé­geken a versenyek, melyekből erre az évre 44-et tervezett az egyesület. S ak­kor még a sakkról nem esett szó.- De majd most.- Nyolc-tízévesen nagyapám és édesapám sakkjátékát figyeltem, s észrevétlenül elsajátítottam. De in­kább fociztam és atletizáltam. A gim­náziumi sakkcsapatban már játszot­tam, de egyénileg is jó eredményeket értem el. Katonaként a tapolcai csa­patot erősítettem, majd visszatérve Szekszárdon, később - kényszerből igazoltunk át - Decsen, az NB I/B- ben játszottam és versenyzem ma is. Munkahelyeimen mindig oktattam sakkot is. Fontos képességfejlesztő te­vékenységnek tartom, ami átfedi a művészet, a tudomány és sport kate­góriáit, szívesen látnám az iskolai tan­tárgyak között.- Ki következzen ön után az inter­júk sorában?- Az egyik legismertebb városlakó, Wéber Panni tanárnő, aki jeles idegen- vezető is. Hihetetlen életerő árad belő­le. A minap gyönyörű jelenet tanúja voltam. A tanárnő kempingkerékpár­jának csomagtartóján, az első kis ko­sárban, s talán még a vállán is ült egy- egy unokája, s nagy vidáman kerekez­tek a városban... V. Horváth Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom