Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-04-03 / 13. szám
2011. április 3. MOZAIK SZEKSZÁRDI vasArnap Halmosiék vitték el a pálmát Szekszárdra került a Kadarka-nagydíj Az év első komolyabb, borversenyen elérhető szekszárdi sikerét a Halmosi- pincészet jegyzi. A kiskőrösi nemzetközi kadarkafesztiválon és borversenyen ugyanis a legnagyobb beltartalmi értékekkel bíró bort ők tették le a zsűri asztalára. Halmosi Józsefék évek óta jelen vannak eme különleges fajtaértékmérő seregszemlén. Termesztési kockázatok ide, nehezebb eladhatóság amoda, a családi vállalkozás feje, Halmosi József úgy látja; ezzel a fajtával egy hagyománytisztelő, magára valamit is adó szekszárdi gazdának foglalkozni kell - nem csupán a retorika szintjén. Természetesen az eddigi kiskőrösi aranyérmek kellő visszajelzések voltak, hogy értik a dolgukat. De ha már ennyit foglalkoznak, kellő türelemmel, aprólékossággal, ezzel a különleges bánásmódot igénylő fajtával, bizony vágytak már az átütő sikerre is kadarkaügyben. Nos, 2011. március 17-e meghozta ezt Halmosiék elhozták a „nagydíjat”, az idei, mintegy százmintás versenyen. Vitán felülálló módon lett a legjobb az ő 2007-es kadarkájuk, pontosabban: a válogatássorozatuk. Halmosi József „nagyaranyat” nyert boraival A hagyományok éltetői- Mindig valami kis plusz hiányzott eddig ahhoz, hogy elérjük a „nagy aranyat’’, ezért is örülök annak, hogy végre sikerült eme kényes igénynek is megfelelni - jegyezte meg örömében Halmosi József, aki egyébként nem tudott személyesen ott lenni a díjátadón. - Meggyőződésem, a kadarka akkor hálás, ha a hagyományokból mind a termesztésnél, mind a borkészítésnél a lehető legtöbbet átvesszük. A reduktívabb borok a divatosak manapság, de a kadarka esetében mi azért Eszter- bauerék két aranyérmes „Nagyapám Kadarkája” bátran szembefordulunk a trenddel Például mindig tölgyfahordóban érleljük, és jó egy év után tesszük csak palackba. A jó kadarkánál szerintem a termőhely, a fekvés meghatározó. Szekszárdi viszonylatban például a baktai „hegyvonulat’’ dél keleti fekvése az egyik legkitűnőbb hely. A mi másfél hektáros, alacsony kordonművelésű ültetvényeink túlnyomó része is itt található. A borvidék kadarkás hírnevét tovább öregbítette a kiskőrösi nemzetközi kadarkaversenyen Mészáros Pál 2009-es évjáratú nedűje, amely a „Három legszebb kadarka” kategóriába került be, ami úgy is értendő, hogy Halmosiék kadarkája mellett a nem szekszárdi Maurer Oszkár bora bírt csak magasabb értékkel ennél az egész mezőnyben. Aranyat vívott ki még magának az Eszterbauer- borászat két, szintén 2009-es évjáratú „Nagyapám Kadarka” illetve a „Nagyapám Kadarka 2009/11. töltés” nevet viselő, izgalmas ízvilágú portékájával B.Gy. „A jó kedvű adakozót szereti az Isten” Orgonára gyűjtenek a Garayban Nagy sikert aratott a Gárdonyi Zoltán kórus műsora Heilmann Józsefné külön köszöntötte az egyik főszervezőt, Ékes László író-újságírót, s köszönetét mondott Horváth István polgármesternek, valamint Szekszárd Város Önkormányzatának, hogy az ügy mellé álltak. Csillagné Szánthó Polixéna, a városi humánbizottság elnöke köszöntőjében a 2011 -es év, valamint a zenei eseménysorozat megrendezése kapcsán utalt Bartók Béla 130. és Liszt Ferenc születése 200. évfordulójának fontosságára is. Mint azt kiemelte, Bartóknak sikerült Liszt műveit megismernie, hiszen a Tudományos Akadémián székfoglalóját is Liszt életéből írta. - Az értékes ötletek semmit nem érnek, ha nem tettekkel párosulnak - mondta az elnöknő, majd „A jókedvű adakozót szereti az Isten!” - idézett Pál apostol korinthusiakhoz írt levelébőL Csillagné hangsúlyozta: az adakozásnál sohasem a mérték, hanem a lelkűiét a fontos, s biztos abban, hogy célt ér a közös feladatra történő összpontosítás. A köszöntők után Németh Judit előadóművész konferálásában léptek színpadra a fellépők. Elsőként az 1994-ben, Lemle Zoltán református lelkipásztor által alapított Szekszárdi Gárdonyi Zoltán Református Együttes, akiknek előadásában - a barokk, romantikus és kortárs zeneművek mellett olyan zsoltárfeldolgozások is elhangzottak az este folyamán, mint Bárdos Lajos „Isten gondviselésének, pásztori szeretetének” (23- zsoltár. 1. vers) című műve, vagy Mozart „Laudate Dominum” című zsoltárműve, latin nyelven. Felcsendült Rossini acapella alkotása mellett többek között Bruckner „Christus factus est” szerzeménye is, Pál apostol Filippibeliekhez írott leveléből „Krisztus, mint ember megalázta magát, engedelmes lévén haláláig...” Hallhattuk Bartók „Allegro Bar- baro”-ját Lozsányi Tamás zongoraművész előadásában, majd Helfenbein Dávid, volt garavs diák kiváló tolmácsolásában Tóth Árpád „Egynémely emlék, régi kincs” című elgondolkodtató költeményét. Méltán megérinthetett mindenkit Sík Sándor Te Deuma, amit Németh Judit előadóművész megrendítő szépséggel prezentált. Élvezettel hallgathattuk Edward Grieg „Ave Maris Stella” latin nyelvű himnuszát ugyanúgy, mint Tillai Tímea énekművész finom csengésű szoprán szólójában Liszt „Ave Maria” és „Csodálatos dolog” című szerzeményeit. A német barokk zeneszerzője, Telemann vegyeskarra, vonósnégyesre, zongorára írt, „Dicsérjétek az Urat...” kezdetű zsoltárfeldolgozása, majd olyan kortárs zenei művek is helyet kaptak az igényes, gazdag összeállításban, mint a Tillai Aurél által alkotott „Viva la Musical” és a 42. zsoltár ihlette szerzemény, amely az „Idegen földön és templomtól távol élő lélek kórusát zengi a kórus az élő Isten felé". A ráadásként énekelt lelkesítő spirituálé elhangzása után ki-ki magával vihette lelkében a CD-felvételre készülő együttesnek, szólistáinak és közreműködőinek magas művészi szinten előadott, nemes célt szolgáló műsorát. Az est során szólót énekeltek még: Szálai Ágnes (szoprán), Turbuk-Hegedüs Györgyi (mezzoszoprán), Varga Ti- borné (alt), Lemle Zoltán, Papp Barnabás (tenor), Halmi Gábor (basszus). A vonósnégyes tagjai: Ágotha-Vajer Andrea (1. hegedű), Pólya Jusztina (2. hegedű), Ágotha Zoltán (mélyhegedű), Hunyadi Rita (gordonka). Zongorán játszott: Lozsányi Tamás orgonaművész. Vezényelt Naszladi Judit karnagy. A sorozat folytatódik. Gyimóthy Levente Tillai Tímea énekművész szólói is emelték az est fényét
