Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-03-20 / 11. szám
2011. március 20. MÚLTÚNK YA& szekszárdi JINAI p fel _____ Ár vaságtól boldogságig Dr. Szenczi László matematikus memoárkötetéről „Életem jelentős szakaszairól kívánok írásomban beszámolni. Arról, hogyan jutottam el árvaságomtól Istentől kapott küldetéseim teljesítésével a boldogságig”. A fenti idézet megfogalmazója 2002 júliusában, egy mátrai gyógykezelés során vetette papírra először a nehezen indult, hányattatásoktól sem mentes, de idős korára családi boldogságban beteljesült életének legfontosabb és legmegindítóbb eseményeit. A könyv elkészült, s nemrég, 2010-ben a Babits Kiadó gondozásában jelent meg „Árvaságtól boldogságig” címmel. A cím hűen tükrözi viszontagságokkal teli életútját, amelynek legfontosabb eseményeit a szerző 17 éves korától naponta feljegyezte, s melyekből merítve visszaemlékező kötete napvilágot látott. Már a borító is szembetűnő. Szenczi László árvaházi társának tusrajzán egy férfi látható, aki vigyázón fog s vezet egy kis árva gyermekeket, Isten tenyerén, átsegítve őket az élet viszontagságain. A férfi övén a felvidéki „Béthel árvaházi mozgalom” feliratát is észrevehetjük, melyhez az a kiskoszmályi árvaház is tartozott, ahol a szerző nevelkedett. A Garay-gimnázi- um egykori, szép kort megért, ámde életerős, s mindig vidám igazgatóját a jeles matematikaprofesszort, dr. Szenczi Lászlót saját elmondása szerint egy valami éltette a háború alatt, és a kommunista időszak vallásellenes időszakában is: mindig vele volt Bibliája, s az Úr Jézus, aki sem az 1945-ben nyugatra indított, németek által irányított kényszerkatonai szolgálat alatt, sem a Rákosi-éra vallásüldözése közben nem hagyta el A feleségével 56 éve boldog, vallásos házasságban élő Szenczi László nagy szeretettel fogadott hajóházi lakásában könyve bemutatása kapcsán. A számítógépet, internetet még idős kora ellenére is kitűnő lendülettel és érzékkel kezelő matematikus lapunknak elmondta: a felvidéki Bátorkeszin született, s 1928-ban - közel félévesen - vesztette el szüleit: előbb édesanyját, majd pár hónapra rá apját. A héttagú család még idősebb, 18-20 éves testvérei által sem volt anyagilag biztonságban, így került két fiútestvérével előbb a kiskoszmályi, majd a komáromi árvaházba, elválasztva két másik, beretkei árvaotthonba került testvérétől Kisúj- falun élő nővéreitől, Máritól és Bözsitől is elszakította a sors, hiszen csupán 15 évesen ismerhette meg őket. Találkozásuk leírása megrendítő élményt nyújt már a kötet első oldalain. A kiskoszmályi közösség, ahol Molnár Mária, a Távol-Keleten munkát végző misszionáriusnő is szeretetteljes látogatást tett, erősítette lelki életét. Később a komáromi Timóteus árvaházban megélt kulturális élet, s nevelőjük, Csukás Zsigmond tiszteletes úr hitbeli felkészítése, aztán az árvaházból 16 évesen kikerülve a könyvesbolti ta- nonc időszak, valamint a cserkészmozgalom által adott vallásos belső fejlődés megélése mind-mind Istenhez közeli életét készítették elő. Tizenhét évesen, 1944 decemberének karácsonyán aztán, a nyugodt évek után tragikus esemény következett be: elhurcolása Komáromból németországi kényszer katonai szolgálatra, majd a keserű tapasztalatok, melyek során Bibliája, s a Csukás tiszteletes úr és árvaházi társai által írt, lelkileg megerősítő levelek tartották meg hitében. A csehországi tábori hányattatások, a meneteltetés közben egy kegyetlen német százados halálos fenyegetése, az angol-amerikai front közeledésénél a német elbocsátólevél, vagy, mikor 1945 májusában, Reuten- kranzban egy amerikai, magyarul beszélő tiszt őt és német egyenruhában lévő társait nem hadifogolyként vette át, hanem civilként engedte el őket a lengyel menekülttáborba, s a helyi polgármesterhez küldte tiszta civil ruháért... Mindez utóbbi csoda is, Isten sze- retetének és csodatételének köszönhető a szerző szerint. S valóban. A Csehországon át történt hazaút, mely az elbocsátó árvaházba vezetett, a Stósz fürdői tüdőszanatóriumi kezelés, majd később a ’47-es felvidéki magyar kitelepítések megélése, a helyi magyar továbbtanulási lehetőség híján, a csehországi elhurcolástól félve csónakkal szökés a Dunán Magyarországra, hogy aztán a pápai Líceum és Tanítóképző Intézetben folytathassa tanulmányait..., felsorolni is hosszú. Ezen események szerencsés megélése is Isten közelségét bizonyítják sorsában - véli a szerző. De ugyanez mondható el a számára a református egyház által juttatott lelki és anyagi segítségről, vagy, amikor a 1952-ben, a Szegedi Tudományegyetem matematika-fizika szakán egy „mindenható” oktató ki akarta őt és társait zárni az egyetemről templomba járása és Biblia-olvasása miatt, ám ezt 200 hallgatótársának összefogása, kiállása akadályozta meg! Szenczi tanár úr keresztyén neveltetésben részesítette gyermekeit is, s feleségével, Vilma nénivel kötött házasságkötésük 50 éves évfordulóján, 2006-ban „mindenért hálát adtak Istennek, és áldását kérték szövetségük további erősítésére”. A könyv napjainkig bezárólag „viszi” a csodás életutat. A tanár úr a továbbiakban tervezi, hogy az eddig egyházi lapokban és az interneten megjelent írásait egy újabb könyvben dolgozza feL A mostani kötet támogatói közt megtaláljuk Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatát, a Tolna Megyei Önkormányzatot, a Szekszárdi Református Egyházközséget, a Tolnai Református Egyházmegyei Tanácsot, Rácz József dunaszentgyörgyi esperest, valamint Balázsi Zoltán szekszárdi református lelkipásztort. Számos magánszemély is hozzájárult a szép, igényes borítójú kötet megjelentetéséhez. Érdemes hát beszerezni ezt a felvidéki Fazekas László püspök előszavával ajánlott, izgalmaktól sem mentes, lelki épülésre alkalmas, szép írást! Gyimóthy Levente A jövőről tanácskoztak Kézilabda-régióközpont lesz Szekszárd Az elmúlt 15 év eredményessége és sportdiplomáciai lobbija is szerepet játszik abban, hogy a Magyar Kézilabda-szövetség Szekszárdot szemelte ki az elkövetkező években létrehozandó regionális képzőközpontok egyik bázisának. E törekvés keretében március 11-én a szekszárdi városházán találkoztak politikai, sport- és intézményvezetők az Ambrus Péter-kézilabdarégióból. A megyei szövetségek elnökei, főtitkárai, helyi sportiskolák intézményvezetői érdeklődve hallgatták Firnicz Józsefet, az MKSZ utánpótlás-igazgatóját az elképzelésekről. Varga Jenő TMKSZ- és UKSE-elnök, aki egyben az MKSZ utánpótlás-bizottságának elnöke örömmel üdvözölte a megjelenteket, akik közt ott volt Hadházy Sándor országgyűlési képviselő, a parlament sportbizottságának tagja is. A szakmai konzultációt további egyeztetés követte Horváth István polgármesterrel a város szerepvállalásáról. Ismerve a elkötelezettségét a kézilabda iránt, biztosak lehetünk abban, hogy a kezdeményezés tovább erősíti Szekszárd szerepét a sportágon belül. UKSE Filmklub a plébánián A családok éve jegyében március 20- án, vasárnap 16.00 órakor Az eskü című, 83 perces filmet vetítjük a belvárosi plébánián. Egy férjnek felesége könyörtelen betegségével kell megküzdenie. Fordulóponthoz érnek,ekkor dől el, hogy házasságuk darabokra hullik,vagy úgy fogják szeretni egymást, mint még soha. John ekkor érti meg, mi is az igazi jelentése az oly sok évvel azelőtt fogadott esküjének. Szeretettel várjuk a házasokat, házasságra készülőket és minden érdeklődőt. A belvárosi plébánia és a Házas Hétvége Közösség szervezői. A belépés díjtalan.
