Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)

2010-02-14 / 6. szám

2010. február 14. HÉTRŐL HETRE SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 3 Bővíteni kell az atomerőművet „Jövőképet tud adni az itt élő fiataloknak” Dr. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézete igazgatója és Horváth István polgármester beszélget a rendezvény előtt Horváth István polgármester megállapítása a fent idézett mondat, amit a paksi atomerőmű bővítésének lehetőségeiről a múlt héten a Művészetek Házá­ban tartott konferencia bevezető­jében hangsúlyozott. V. Horváth Mária A BME Nukleáris Technikai Intézete, a Magyar Villamos Művek Zrt. és a Paksi Atomerőmű Zrt. közös rendezvényén a megyeszékhely első embere az or­szág hosszú távú biztonságos villamos- § energia-ellátásának szükségességét ki- | emelve szólt Szekszárd és az atomerő- | mű jó kapcsolatáról, hozzátéve, hogy P városunk is készül a gazdasági és társa- 8 dalmi erőt adó bővítésre, ami a sportot : és a kultúrát is jótékonyan érinti. Hor- £ váth István szerint a beruházás az egészségügyet, az iskolákat, a szolgálta­tásokat is felvirágoztathatja, sőt a lakás- építkezést is beindíthatja. A konferencián a magyar villamos- energia-ipar vezető szakemberei tar­tottak előadásokat a hazai erőműpark fejlesztésének indokairól és alternatí­váiról, az új blokkok hálózatba illeszt­hetőségének műszaki kérdéseiről, a harmadik generációs atomerőművi technológiákról, az üzemanyag ellá­tásról és a kiégett üzemanyag kezelési stratégiáiról, az atomerőművek építé­sének finanszírozásáról, valamint a bővítés várható szakember igényei­ről A tanácskozásra szép számmal ér­kezett a hallgatóság, a térség néhány országgyűlési és városunk több ön- kormányzati képviselője is megjelent, de a középiskolás diákok sem hiá­nyoztak, akik elsősorban a Bezerédj István Kereskedelmi és Közgazdasági Intézetből jöttek. Dr. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézete igazgatója kifejtet­te: hosszú távon is szükség van az atomenergia hasznosítására, hiszen az atomerőmű a leggazdaságosabb alaperőmű, elérhető áron termeli a villamos energiát, biztonságos áram­ellátást tesz lehetővé, továbbá a ha­gyományos erőművek közül az atom­erőművek jelentik a legkörnyezetkí­mélőbb megoldást, működésük nem jár üvegházhatású gáz kibocsátással Megjegyezte, hogy Magyarországon a lakosság körében az atomerőmű elfo­gadottsága meghaladja a hetven száza­lékot, az aktuális közvélemény kutatá­sok pedig azt mutatják, hogy a ma­gyar társadalom döntő többsége tá­mogatja az új blokkok építését Mint többek számára ismeretes, az Országgyűlés 2009 tavaszán elvi en­gedélyt adott arra, hogy' Pakson meg­kezdődjön az új atomerőművi biok kok építésének előkészítése. A tender kiírására egy esztendő múlva kerül sor, de máris több érdeklődőt tarta­nak számon. Az eredmény kihirdeté­se 2012 nyarára várható. Ezekről be­szélgettünk dr. Aszódi Attilával - A nukleáris energetikának a hu­mán erőforrás oldalán több feladata is van. Sokan tudják, hogy a jelenlegi paksi négy blokk több mint egyhar- madát adja a hazai villamos energiá­nak. A most működő blokkok üzem­idejének meghosszabbítása már el­döntött tény. Már ehhez is nagyon komoly szakember utánpótlási fel­adatok társulnak, hiszen a blokkok üzemeltetése körülbelül ezer nukleá­ris szakembert igényel majd a követ­kező időszakban.- így van, hiszen csúcsidőben akár öt-hatezer ember is dolgozhat az építkezésen, akik jórészt az erő­mű harminc kilométeres körzetéből kerülnek ki. Ezen túl, majd az új blokkok üzemeltetése blokkonként akár 500-600 embert is igényelhet. Azért tartottuk fontosnak, hogy ez a tájékoztatás először a régióban tör­ténjék meg, mert úgy gondoljuk, hogy a speciális felkészültségű szak­embereket is elsősorban a környé­ken élők közül választják ki. Ameny- nyiben vistekintünk az 1970-es évek végére, a '80as évek elejére, akkor tudhatjuk, hogy akkoriban a nukleá­ris technikának e régióban még nem volt kultúrája, így az ország minden pontjáról érkeztek Paksra a szakemberek.- Azóta megváltozott a helyzet.- Pontosan. Azóta Paks jelentős vá­rossá vált, de Szekszárdon is jelentős tudás társul az atomerőmű működte­téséhez. Úgy gondoljuk, hogy a köze­li jövőben épülő két új blokk szakem­ber igényét elsősorban a környék biztosítja.- Jól gondolkodnak azok a szülők, akiknek a gyermekei most kezdik a középiskolát, ha ebbe az irányba terelgetik csemetéiket?- Nyilvánvalóan, hiszen jelenleg úgy néz ki, hogy az új bk)kkok 2020 elején lépnek üzembe. Nem titkolt szándékkal hívtunk meg pedagóguso­kat és iskolákat is a konferenciára.- Megerősíti, hogy az új blokkok építésére immár négy komoly ér­deklődő van?- A paksi atomerőmű által irányí­tott projekt keretében a magyar szak­emberek megvizsgálták: egyáltalán milyen technológiák állnak rendelke­zésre. Ennek a munkának a végered­ménye, hogy alapjában véve négy, vagy öt technológiában lehet gondol­kodni. Az érdemi, valós érdeklődők köre pontosan akkor derül ki, ha kiír­ják a tendert, s a tender-dokumentáci­ót kiváltják a különböző cégek.- A négy érdeklődő (nevezzük őket így) lefedi a különböző tech­nológiákat?- Eltérő technológiák állnak ren­delkezésre, de ezeket a magyar vizs­gálat leszűkítette az úgynevezett nyo­mott-vizes reaktorok körébe. Azért, mert ma a világon leginkább ilyen technológiájú blokkok épülnek, más­részt pedig Magyarországon ezzel kapcsolatban van tapasztalat. A nem­zetközi szakmában mozogva úgy lát­juk, hogy ezek a cégek minden bi­zonnyal jelentkeznek.- Nyilván a beszállítókkal is szá­molnak?- Vannak olyan nagy berendezé­sek - reaktortartály, gőzfejlesztő, spe­ciális hőcserélő - amelyeket Magyar- ország nem képes legyártani. Ezek­ben nem valószínű a magyar beszállí­tás, de más téren - például az építke­zésben - nagy bizonyossággal lehetsé­ges a magyar beszállítás. Határozott véleményem, hogy erre komoly hazai ipart lehetne felépíteni, hiszen a vi­lágban korlátozott a gyártókapacitás. Tudjuk, hogy számos országban na­gyon komoly atomerőmű építési projektek indulnak be hamarosan. Ha magyar cégek felzárkóznak a szi­vattyú-, a szelep-, a hőcserélőgyártás­ban, akkor Paks mellett külföldi pro­jektekbe is be tudnak kapcsolódni.-Az építkezés beindulása szintén... Kapacitásbővítés, élettartam-hosszabbítás A paksi atomerőmű Magyarország egyetlen atomerőmüve. Építése 1973-ban kezdődött, a negyedik blokk 1987 novemberében kezdte meg működését. Az atomerőmű 4 db, egyenként WER 440/V 213 típusú nyomottvizes, két­körös blokkból áll. Egy reaktorhoz 2 db gőzturbina tartozik. A 2008 február­jában elvégzett kapacitásbővítés után a négy blokk immár összesen 2000 MW energiát termel, miközben az élettartam-hosszabbításnak köszönhetően a reaktorok üzemideje 20 évvel, 2032-2037-ig kitolódik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom