Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)

2010-11-28 / 42. szám

12 m§4»mp 4K0DAL0ÍW 2010. november 28. Nagy írók, költők Szekszárdon A Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat ke­retében, Szekszárd Megyei Jogú Város támogatásával, a főiskola irodalomtudományi és nyelvésze­ti intézete kétnapos konferenciá­nak adott otthont a fenti címmel. Az új előadóteremben november 18-án Irodalmi élet Szekszárdon egy­kor és ma című kerekasztal-beszélge- tés zajlott Elekes Eduárdné, Gacsályi József, Kispál István, N. Horváth Béla és Töttős Gábor, meg a szerény, de ak­tív közönség részvételével Szó került a Csányi László szerkesztette irodal­mi oldalak nemrég még megvolt lehe­tőségeiről éppúgy, mint a gyermek- és ifjúsági írók itteni legendás tanács­kozásairól valamint a most induló fi­atalok gyér helyi lehetőségeiről. Ez­után Irodalmi lapjaink címmel a Pad és az Új Dunatáj volt a jó hangulatú, s zamatos borral is fűszerezett beszél­getés témája. Másnap előbb országossá, majd nemzetközivé szélesedett a tanácsko­zás. Horváth István polgármester át­gondolt, szellemes köszöntőjében nemcsak a város jeles szülötteiről s közelgő évfordulóikról szólt, hanem Babits és Illyés barátságát is felvillan­totta a Győztes óra című verssel, mely közös szekszárdi emlékük 1939-ből Az elnöklő N. Horváth Béla pro­fesszor, főigazgató megnyitó szavai után, mintha a polgármester gondola­tait fűzné tovább, következett Tverdota György, az ELTE professzora Babits és Illyés című referátuma. „Gyermeki kalandozásaim nagyjában azon a vidéken folytak le, amely Illyés új könyvének, a Puszták népének is színhelye. Mégis úgy olvasom ezt a pá­ratlanul gazdag és hiteles élmények­kel zsúfolt könyvet, mintha valami iz­galmas útleírást olvasnék egy ismeret­len földrészről és lakóiról” - idézte a híres kritika gondolatait az előadó, aki lebilincselően izgalmas körképet raj­zolt e - csupán utólag természetes - barátságról. Gintli Tibor PhD, az ELTE egyetemi docense - a nagy sikerű Az irodalom rövid története című könyv társszer­zője - A Babits-líra viszonya a mo­dernséghez címmel egykori s mai két­ségeket oszlatott el szemléletes példát mutatva fel a modern kötetszerkesz­téstől a prófétai szerep és a szabadvers jellegzetességeiről A hall­gatóság zömét kitevő I. Béla gimnázi­um diákjainak sem maradt kételye afelől: méltatlan lenne, ha Babitsot ki­vennék az érettségi anyagából Kelevéz Ágnes PhD, a Petőfi Irodal­mi Múzeum kutatója „A leghoméroszibb zamatú költemény" - Babits jegyzéke a Keveháza és az Ili­ász párhuzamairól a nevezetes Angya­los könyv egyik titokzatos oldala meg­fejtésének izgalmaiba avatta be a résztvevőket. Tuomo Lahdelma professzor, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság elnöke Babits Finnország ban címmel szellemesen (és magya­rul!) mutatta be a rokon nép előtt 17 versből s egy esszéből ismert költőnk fordítási és a népszerűsítési nehézsé geit. A PTE IGYFK oktatói zárták a kon ferenciát. Horváth Béla professzoi Kétely és szerep - Illyés Gyuláról cím mel egy majdani monográfia fejezetéi vázolta, s a modern elemzés eszközei vei kínált eddig alig ismert összefüg géseket. Dr. Töttős Gábor főiskolai docens Szekszárd szülöttei műveiben Garay és Babits alkotásainak születési körülményeiről és helyi fogadtatása ról egyaránt ízelítőt adott. Halódik az irodalmi élet városunkban? Eszmecsere a főiskola új előadótermében A „Nagy írók, költők Szekszárdon” cí­mű rendezvény előestéjén, november 18-án figyelemreméltó beszélgetés zaj­lott a főiskolán. A „témafelvetők” közt találtuk a PTE IGYFK főigazgatóját, N. Horváth Béla professzort, dr. Töttős Gá­bor főiskolai docenst, Gacsályi József költőt, a Pad Kulturális Egyesület alapí­tó tagját, Kis Pál István írót, valamint Elekes Eduárdnét, az Illyés Gyula Me­gyei Könyvtár korábbi igazgatóját Tisz­teletét tette az eseményen a Pad Kultu­rális Egyesület részéről még Dicső Zsolt és Fusz György szobrászművész, a főis­kola korábbi vezetője is. Az eseményre - sajnálatos módon - igen kevesen mentek el s a tény, hogy városunk je­lenlegi irodalmi és művészeti életének megvitatására öt-hat érdeklődő volt kí­váncsi jelentősen rányomta bélyegét az előadók hangulatára. Ugyanakkor el­mondható, a „családias” légkörben a megjelentek hozzászólásai bátrabb, őszintébb felütést kaptak bizonyos te­kintetben. A résztvevők megállapítot­ták, hogy Szekszárdon irodalmi életről nem beszélhetünk, leszámítva a megyei könyvtár és a főiskola ez irányú rendez­vényeit Időbeli visszatekintéssel vezet­ték fel a beszélgetést, hiszen ha a XIX. század végén indult lapokat - az 1873- tól működött Tolna Megyei Közlönyt, az első magyar professzomő, Dienes Valéria apja, Geiger Gyula által alapított SzekszánJ Vidékét, valamint az 1893- ban először nyomtatott Tolnavárme- gyét vesszük számba, korábban semmi­vel sem voltunk lejjebb az irodalom, kultúra népszerűsítése tekintetében, mint más megyeszékhelyek. Fontos té­nyező a témában, hogy Szekszárd 1890- ben közelítette meg a 15 ezres lélekszá- mot, így a „kis város, nagy falu” babitsi megállapítás megállta a helyét (és me­gállja a mai napig). Ebből is követke­zett, hogy a városban a századfordulón- és később - „irodalmi élet szintjén” csupán diáktársaságokról beszélhe­tünk, úgy, mint a Garay-kör a Polgári Is­kolában, vagy az Eötvös József Társaság a Garay gimnáziumban. Később Mol­nár (Mészöly) Miklós írónk diáklapot szerkesztett, Csányi László, a Tolna Me­gyei Népújság irodalmi rovatának egy­kori szerkesztője pedig (aki az előadók szerint egy személyben intézmény volt) a megyei napilapban hetenként két teljes oldalon adott helyet régi és új szerzőknek. Utóbbi - remek írásai elle­nére sem tudta integrálni a szekszárdi irodalmi életet - állapították meg a je­lenlévők. Rámutattak: Csengey Dénes, Tamás Menyhért is Csányi oldalain pub­likáltak. Aztán - 1956-ban - egy rövid életű (négy számot megért) folyóirat, a „Sárköz” gyarapította az irodalmi sok­színűséget, melyben többek közt And- rásfalvy Bertalan néprajzkutató, Antal László tanár, Csányi László újságíró, vagy Hadnagy Albert megye főlevéltáros írtak. A jelenlévők megálla pították, Szekszárdon a könyvbemuta tók - a megyei könyvtárnak köszönhe tőén - mindig is látogatottak voltak olyannyira, hogy 1971-ben még a Gyér mek- és Ifjúsági Irodatomtalálkozót ií itt bonyolították le. Nagy eseménynél hatott, amikor 1981-ben megünnepel ték Mészöly Miklós 60. születésnapját; megyei múzeumban, mivel a könyvtár ban tiltva voltak művei és ó maga is. Má ra oda jutott a helyzet, hogy az 1991 ben még 100-120 embert vonzó, érdek lődőkkel teli Babits Társaság sem mű ködik, nincs a helyi sajtóban irodaim rovat, s hiányoznak a kulturális közös ségek. A témagazdák és a megjelentél megállapították, nyitni kell a fiatalok fe lé, ugyanakkor kérdés marad, sikerük egy-egy helyi tehetségnek bekerüln egy irodalmi körbe, vagy örökre, Jdvü rekedhet”? Gy. L AZ ILLYÉS GYULA MEGYEI KÖNYVTÁR DECEMBERI PROGRAMJA IUYÍS GYULA MEGYEI KÖNYVTÁR GYERMEKKÖNYVTÁR (AUGUSZ I. U.) \ DECEMBER 6-10. Téli gyermek- j könyvhét j DECEMBER 6. (hétfő) 14 óra l Elmebajnokság Monostori Mária fej- j lesztő-játéktrénerrel - logikai játékok, i táblajátékok. j DECEMBER 8. (szerda) 16.30 1 Verselés Nagy Bandó András költővel I - műsor, könyvvásár és dedikálás. I DECEMBER 9. (csütörtök) 10 óra ! Zene - mondóka - játék, Sünizene bölcsődéseknek. Vezeti: Cseke Klára zenepedagógus. DECEMBER 9. (csütörtök) 14 óra Családi boldogságunk - tréning kisis­kolásoknak. Örömtréner. Pócs Margit DECEMBER 10. (péntek) 14 óra A bőröndmesék folytatódnak... - „A békakirály” című bábelőadás. Frank Ildikó színművész előadása. DECEMBER 21-31. Könyvtári szünidei játékdélutánok ­ajándékkészítés, bábozás, társasjá­ték, rejtvényfejtés óvodásoknak, álta­lános iskolásoknak. Főkönyvtár (Széchenyi u. 51.) DECEMBER 8. (szerda) 16 óra Árki Tibor képzőművész kiállításának megnyitója. DECEMBER 9. (csütörtök) 17 óra „Csamokvíz helyett higany” című, ma­gyar-olasz nyelvű verseskötet bemu­tatója - Ágoston Piroska szerzővel Kovács Eszter beszélget DECEMBER 16. (csütörtök) 15 óra „Együtt-egymásért”. A könyvtár és a megye - sérültséggel élők szerveze­teit összefogó - karácsonyváró prog­ramja a Babits Mihály művelődési házban. DECEMBER 17. (péntek) Kisebbségek napja Nemzetiségi és etnikai kutatások Tol­na megyében - könyvkiállítás a könyvtár gyűjteményéből. A programokon való részvétel inQrenes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom