Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)
2010-11-21 / 41. szám
□10. november 21. * SZEKSZÁRDI Prf! iiclií/i& 5P Ha fáj a hát, ha fáj a láb... i Mentálhigiénés Műhely Önkénes Központ Nyugdíjastagozata ovember 9-én tartotta soros ösz- zejövetelét a Babits művelődési áz üvegtermében. A tömött szék- orok azt jelezték, nagy az érdek- >dés a mozgásszervi betegségek ehabiiitációja iránt, amelyről dr. ima Ferenc reumatológus főor- os tartott előadást. Gyimóthy Levente i szekszárdi Balassa János kórház reu- aatológiai osztályának főorvosa a lozgásszervi betegségek rehabilitáci- >ja kapcsán kifejtette: a mozgásszervi jgvatékosságot úgy lehet megszüntetii társadalmi szinten, ha felemeljük a ieteg képességi szintjét a többségi, gészséges társadatom által elvárt szint- e. Természetesen egyes esetekben ez iem lehetséges, olykor az ember ké- ességei végesek. Mindezzel párhuzamosán a társadalmi elvárás csökkenté- e is szükségszerű - mutatott rá dr. Sima Ferenc. Példaként hozta fel utóbbi- a a rámpák felszerelését a lakó- és köz- pületeken, liftek beszerelését az arra lkalmas helyeken, de a mozgásszervi ietegek elektromos gépekkel, valamint jó művégtagokkal történő segíté- e is elengedhetetlen feladat lenne. A őorvos elmondta: „Ha megszűnik a mgyatékos szint a társadalom normál Ivárási szintje alatt, nő a beteg önbizalma, s nem eltartottnak, hanem a társa- latom hasznos tagjának érezheti malát!” A rehabilitáció lényege tehát e té- tyező mibenlétében áll A rehabilitáciszámokat mutatnak: míg a reumás rehabilitációnál 300 ezer beteget tartanak számon, addig a daganatos betegeknél ez a szám 100 ezer fő. A szív- és érrendszeri betegségeknél a hivatalos kimutatás még rosszabb számot mutat. Ennek nagy része egyébként magas vérnyomással kapcsolatos szívbetegség. Ugyanakkor a pszichiátriai (100 ezer fő), az ortopédiai (20 ezer fő), a traumatológiai-baleseti sebészeti (40 ezer fő) is figyelemre méltó eredményekkel szolgáL Elmondható, hogy a cukorbetegek ellátása napjainkban egyre jobb minőséget mutat. E betegségtípus mozgásszervi- leg a kéz, láb zsibbadását idézheti elő, melyhez látásromlás és vesebetegség is csatlakozhat, a lábboltozat pedig „szétesik”, s olyan helyen jönnek elő nem várt nyomások, ahol vékonyabb a bőr. A cukorbetegség mellékhatásaként fekély is kialakulhat a lábon. A traumatológiai ellátás is örömteli eredményeket mutat manapság, hiszen például a combnyaktörésnél - ha jók az eredmények - csípő-izületi protézissel akár 3 nap- egy hét múlva járhat a beteg! Az időskori combnyaktörésnél korábban jellemző volt a gyakori elhalálozás. A mozgásszervi rehabilitáció folyamata lehet kórházi, lakóközösségi, munkahelyi, valamint szociális ellátásos szinten. A felépülést segítheti ápoló, dietetikus, egészségnevelő egyaránt. A foglalkoztató terápiája mindig a beteg felépülési igényei szerint változik. A reumatológiai betegek rehabilitációja egyrészt degeneratív megbetegedések (porckopás, meszesedés), másrészt gyulladásos ízületi betegségek kezeléséből álL Az életkor előrehaladtával megnő a porckopás, meszesedés aránya, melynél a tünetek 30 éves korban jönnek elő, s 50-60 éves korra már általánossá válhatnak. Igen nagy fájdalmak származhatnak egy-egy rossz mozdulatból, túlerőltetésből, vagy akár egy egyszerű influenza szövődményeként. A porckopás a csípőt, a térdizületet és a hüvelykujj alatti részt is érintheti. Mint a főorvos elmondta, a kezeket érintő ízületi gyulladás az ujjakon a középső nyolc bütyöksort érint, a két hüvelykujjnál inkább porckopás jellemző. Röntgenen át - tette hozzá - nem észrevehető a porc, ugyanakkor a felvételen, ha a két csont láthatóan közel kerül egymáshoz, tudható: kevés a porc köztük. A csontritkulás következménye csigolya-összeroppanás is lehet, az eltorzult gerinc tartáshibákra vezethető vissza. Gyakori panasz a nyakfájás is Dr. Sima Ferenc reumatológus főorvos ós igények - tette hozzá - különböző Nyug(talan)díj I ránk hagyott nyugdíjrendszert nézve jánlott egy túlélőcsomag elkészítése is i nyugdíjas napokra. Népesedési ada- aink szerint 2013-ban kezd nyugdíjba ’onulni az 1950-es évek kiugróan lágy létszámú nemzedéke, a Ratkó- ’.orszak szülöttei. Ők közel kétszer any tyian vannak, mint a mai fiatalok. 1;mikor nyugdíjba mennek, járulékfi- etés helyett nyugdíjat vesznek majd el. Helyettük viszont csak egy igen kis étszámú korosztály lép dolgozó, adó- és árulékfizető korba. 1 nyugdíjrendszer a mai formájában eljesen összeomolhat. I társadalom elöregedésének, a fiatunk tömeges elvándorlásának nem csak énzügyi következményei vannak. Az iktív korúak létszámának csökkenése niatti szellemi elöregedés sokkal súlyo- abb hátrányt okoz. Izek elkerülése érdekében a kormány elődeitől eltérően, kellő határozottsággal[ pozitívan ható gazdasági és társadalmi változásokat kezdeményez és hajt végre. Ne feledjük: a választók többsége a változásra szavazott, tehát nem más, mint ez az akarat érvényesül Ha az intézkedés ellenzőit a tiltakozásra búzáitokat hallgatjuk, ne feledkezzünk meg arról se, hogy hátunk mögött van több évtizednyi agymosás. Tanították a társadalmat kicsinek és jelentéktelennek lenni, eszmék helyett az akciós árakat kergetni, az állam helyett a profitérdekelt magántőkét tekinteni jobb gazdának. A magánnyugdíj pénztár-rendszer (MNYP) hazai kialakítása abba a folyamatba illeszkedett, amit a Világbank javaslatára, latin-amerikai példák alapján, a volt szocialista országok sora tett magáévá. A Hom-kormány 1997-ben a kelet-európai „ újdemokráciákhoz ’’ hasonlóan, az IMF nyomatékos tanácsára, az ön- gondoskodás jelszavával elindította az újonnan munkába állóknak a kötelező MNYP-tagságot Ezt az átalakítást, a pénztárak tevékenységét kezdettől fogva viták kísérték, a Fidesz már ekkor is ellenezte a modell bevezetését, és 98 után többéves késleltetést vezetett be a tagdíjmérték felfutására az eredetileg efogadott törvényi menetrendhez képest. Nincs az a fellendülés, mely ellentételezni tudná az egyre fogyó aktívak befizetéseit. Ez akkor is igaz lenne, ha parádésan teljesítenének a magánpénztárak. Azonban a magyar MNYP-reform csőd Már az elején el volt rontva. A kötelező MNYP-i befizetési modell miatt a költségvetési oldalon jelentkezőjárulék- kiesés évről évre nő. A pénztárak számára pedig olyan magas működési költségeket engedélyeztek, ami garantálta, hogy a reálhozamuk még hosszú távon se legyeit pozitív. A rossz működési modell mellett tetten érhető a balliberális pártkötődés is a legtöbb magánnyugdíjpénztár élén. Csoda, hogy tiltakoznak a polgári kormány intézkedései ellen? Politikai és anyagi érdekből is gáncsolják azt Akkor e felejtettek megszólalni, amikor „pénzügyi folyamatokra” hivatkozva nemhogy hasznot nem termeltek a pénztárak, de a korábbi tőkéjükből is veszítettek, így okozva kárt a tagoknak. Nemrég hozták nyilvánosságra, hogy a MNYP-ak több mint egy évtizedes (!) nettó hozama is negatív. A MNYP-rendszer ilyetén bevezetésének (nem pluszjárulékból, hanem a nyugdíjkifizetések egy részének eltérítésével) ki nem mondott szándéka az volt, hogy az állam kiadásait lefaragják, kiszórva belőle sok embert. Kinek állt ez érdekében? Nyilván nem azoknak, akiket be- vagy átléptettek. A súlyosan eladósodott államkincstárnak sem, hogy aztán sok évre további jelentős adósságokat halmozzon, bedőli v a jyénzügyi lobbicsoportok ígérgetéseinek. A modell egyedüli haszonélvezői azok a kecskék voltak, akikre rábízták a káposztát. Hollendus Zsolt
