Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)

2010-11-07 / 39. szám

I

2010. november 7.

KULTÚRA

jt SZEKSZÁRDI

ya&Arnw

A tehetséges fiatalok elkötelezett támogatói

Beszélgetés Földesi Lajossal a Szekszárdi Kamarazenekar koncertjeiről

A 14 éves hegedűs, Zvonimir Krpan nagy sikert aratott

■ A Szekszárdi Kamarazenekar megalakulása óta nagy figyelmet fordít a fiatal zenészek támogatására. Szép hagyományt teremtettek azzal, hogy időről időre rendeznek koncerteket, melyeken ifjú tehetségeknek biztosítanak fellépési lehetőséget. Legutóbb október 1-jén a művészetek házában került sor hasonló rendezvényre. A koncert és közeli terveik kapcsán Földesi Lajos művészeti vezetőt kérdeztem.- Mely darabokat hallhatta a közönség, és kik játszották őket?- Tanítványaim a Liszt Ferenc Zene- művészeti Egyetem Kivételes Tehetségek Előképző Tagozatáról két lány, s egy budapesti, XIV. kerületi fiú érkeztek hozzánk koncertezni. Utóbbi, Kuti Róbert közülük a legfiatalabb, mindössze 10 éves, Bériot: á-moll hegedűversenyét játszotta. Korb Vanessza (12 éves) előadásában Accolay: á-moll versenyművét, Kökény Esztertől (14 éves) pedig Kreisler-Kugnani: Bevezetés és Allegro, valamint Bruch: g-moli hegedű- versenyének III. tételét hallottuk.- Mi az előnye, ha valaki a már említett zeneakadémiai előképzős osztályba jár?- Az itt tanuló gyerekeket koncertező művészek tanítják, példát mutatnak, s a fiatatok maguk is hamarabb pódiumra kerülnek. Egyre magasabb feléjük az elvárás, és jellemzően azt tapasztalom, hogy - éppúgy, mint a

sportban - egyre fiatalabbak tűnnek fel, s ezzel együtt egyre könnyebben veszik az eléjük nevelő szándékkal gördített akadályokat.- Október 23-án hagyományos ünnepi hangversenyt adott a Szekszárdi Kamarazenekar a Belvárosi templomban.- Együtt a megalakulásának 10. évfordulóját ünneplő Camerata Pro Artis paksi zenekarral koncerteztünk. Művészeti vezetőjük kedves kollégám: Ágotha Zoltán.- Itt is hegedült egy ifjú művész...- Valóban, Händel, Pachelbel Sibelius, Papp Lajos zenekari művei között Mozart Á-dúr hegedűversenyének I. tételét a 14 éves, horvát származású Zvonimir Krpan mutatta be sikerrel aki már több nemzetközi verseny győztese. Tanárával Hühn Évával Eszékről érkeztek.- Mikorra tervezik a következő hangversenyt és milyen műsorral?- Be kell vallanom, elfogult vagyok növendékeimmel kapcsolatban, így minél több fellépést igyekszem biztosítani számukra. November 11-én 19 órakor a paksi művelődési központban léphetnek színpadra a már említett gyerekek, kiegészülve Szilágyi Anna tanítványommal akik négyen Vivaldi: Négy évszak című versenymű- vét adják elő. Lakatos Orsolya

Októberben a múzeumok játszották a főszerepet (1.)

Vilimmé Dr. Kápolnás Mária kalauzolta az érdeklődőket

■ A Múzeumok Őszi Fesztiválja hétről hétre érdekes programokkal várta elsősorban a Szekszárdon és annak környékén élőket egész októberben. Az összesen közel nyolcszáz látogató szakértő múzeológusok vezetésével fedezhette fel a Wosinsky Mór Megyei Múzeum három kiállítását, amelyek akár többszöri látogatás után is tartogattak újdonságokat. Az országos rendezvénysorozat szervezője a Múzeumok Mindenkinek Program - Múzeumi Oktatási és Képzési Központ, Szentendre (Szabadtéri Néprajzi Múzeum) és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által a megyei múzeumok közművelődési koordinátorai számára ajánlott tízféle tematikus program közül a Tolna megyei múzeum négyfélét választott ki és egy ráadást.

Október 6-án a „...nur dem dritten das Brot” - A német kisebbség megtelepülése Tolna megyében című június 19. óta látható időszaki kiállításban kalauzolta az érdeklődőket Vilimmé Dr. Kápolnás Mária történész, a tárlat egyik rendezője a Térjünk a tárgyra - Nyitott kapuk, mesélő tárgyak témakörhöz kapcsolódva. Nemcsak a 18. századi betelepítés okairól beszélt, de arról is, hogy a hajón érkező németek a korábbihoz hasonló lakóhelyet kerestek, Tolnán kikötő várta őket. Az uradalmakban aztán a fejlettebb gazdálkodást magukkal hozó telepesek öt évig adókedvezményt kaptak. Ez azt eredményezte, hogy ötévenként településről településre vándoroltak, az újabb adókedvezmény érdekében. Kultúrájuk kölcsönösen hatott a magyarra. Ők építkeztek először vályogból, ezt vették át a magyar parasztok. Kezdetben, a ma ismerttel szemben, bútoraikat sötétkék alapon virágmintával díszítették, a flóderozást csak a 19. században kezdték alkalmazni. Viseletűk színes volt, nem fekete-barna, mint ahogy ma látjuk.

A születési, házassági és halálozási anyakönyvekből érdekességek rajzolódnak ki. Vilimmé Dr. Kápolnás Mária kutatásai alapján jól nyomon követhetőek a családi élet szokásai. Egy család egy gazdasági közösséget jelentett. A vagyon egybentartása érdekében jött létre a törzsöröklés, és az, hogy gyakran családon belül házasodtak. A házastárs elhalálozása esetén pedig az özvegy sokszor elhunyt hitestársának testvérével kötött új házasságot a mai szokásokhoz képest sokkal hamarabb, hiszen még az asszonynak is fontos feladata volt a családon belüL Az asszimiláció nagyobb településeken, így Szekszárdon is sokkal gyorsabban ment végbe, míg kisebb falvakban még ma is élesen elkülönülnek a németek és a magyarok.

Ugyancsak szokatlan időpontban, este 18 és 22 óra között látogatta meg a Babits Mihályt szülőházában október 13-án két csoport. Elsőként természetesen az édesanya, Babits Mihályné Kelemen Auróra szobájába léphettek be, ahol anyai inspirációra, és némi késő novemberi forrt ízű mustos tök hatására megszületett a költő, a negyedik Babits Mihály a családban. Anyám nevére (1906) című versében így ír: „Hajnalka volt az édesanyám,/hajnalra születtem én.”, de érett férfiként 1939-ben Curriculum vitae- jében töredelmesen bevallja: „este születtem, nem pedig hajnalban...”, ifjúi túlbuzgóságában azonban „egy jó rímért vagy szép lejtésű sorért” nyugodtan feláldozta az igazságot. Azóta viszont már minden igaz, amit ír, így aztán a ház, amelyben száz évig élt a Babits család, minden egyes szobájához társíthatunk egy-két Babits-verset, prózai írást, amelyek hiteles leírást, útmutatást adnak róla. Az Örökségem például pontos, érzelmekkel teli leltárt ad a fogadószoba vitrinjének tárgyairól Lovas Csilla irodalomtörténész, múzeumi nívódíjas főmuzeológus, szinte mindenre kiterjedő tárlatvezetésében elárulta még a Petőfi-tabernáku- lum nehezen felfedezhető titkát is, azt, hogy miként zárhatóak a fiókjai zár nélküL Utolsó fejezetként meghallgathattuk Babits előadásában az Esti kérdést, azt az 1935-ben készült rádiófelvételt, amelynek készítésekor a hangmérnök felfigyelt a költő nehéz légzésére, a gégerák első jelére. Aztán láthattuk a Hazám kéziratát, amelyben Babits kisebb javításokat tett, közben Orbán György szavalta a verset. Mindenki kíváncsi volt a kalandos úton előkerült Babits családról készült pár percnyi mozgóképen kívül a jóval hosszabb úgynevezett Nyugat-mozira is, amelyen Babits Mihály is látható nyu- gatos költőkkel, írókkal együtt. Kovács Etelka