Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)

2010-02-07 / 5. szám

2010. február 7. MOZAIK SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Úton egymás felé Magyar-roma közeledés az óvodai nevelés szintjén \ Mentálhigiénés Műhely január régén tartott aktuális ülése ,Úton egymás felé” címmel a ma­gyar és a roma társadalom gyer- nekeinek - már óvodai nevelés szintjén történő - kulturális köze- ítési lehetőségeit taglalta. Gyimóthy Levente \ kényes témában a közös munkát Kopasz Árpád nyá. rendőr-dandártá- bornok, a Mentálhigiénés Műhely iűnmegclőzési munkacsoportjának /ezetője irányítja. Az előadó ezúttal rlorváth Erika, a 2. számú Óvoda és bölcsőde intézményvezetője volt. Az Jjvárosban gyerekkora óta élő, roma- íívódíjas igazgatónő jól ismeri a ci­gányság helyzetét. Tapasztalatai vol- ak, hogy a Kádár-korszakban - töb­bek között - sokszor azért nem mén­ek iskolába a roma gyerekek, mert tem volt cipőjük, vagy éppen nekik tellett vigyázni a kisebb testvéreikre. Jgy látja, a rendszerváltás után a ci- ;ány társadalom kettészakadt gazda­gokra és munkanélküliekre, s ez to- 'ább mélyítette a szakadékot a több­égi társadalom kultúrája és a cigány­ág között. Mint arra felhívta a figyel­őét, óvodájuknak volt egy, a 90-es években kidolgozott felzárkóztató ter­vük, mely rá pár évre kudarcot val­lott, s a két oldal (pedagógusok - csa­ládok) egyre jobban eltávolodtak egy­mástól. Hat éve életre hívták a „két- kultúrás nevelési programot”, mely­ben a kultúra, viselkedés, szokások közelítése lett a fő cél, s a gyerek és fel­nőtt önbecsülésének növelése. Horváth Erika elmondta: a vá­ros különböző pontjairól érkez­nek intézmé­nyükbe magyar és roma gyerme­kek, akik 3-7 éves korukig maradnak náluk. Az új program sikerének tudható be, hogy a gyermekek - az óvodából ki­kerülve - normál első osztályt kezd­hetnek meg, képességeiknek megfe­lelően, speciális iskolát nélkülözve. Kiscsoportban rugalmas időbeosz­tással járathatják gyermekeiket a ci­gány szülők, nagycsoporttól viszont időre, s akkor már a kötelező foglal­kozásokon is meg kell jelenniük az óvodásoknak. Soha nem emlegetik a törvényt a roma szülők előtt, s továb­bi céljuk, hogy maguk a roma felnőt­tek is megtalálják helyüket a rend­szerben, akár napirend-alakítás, he­lyes vásárlási szokások, vagy ésszerű pénzbeosztás tekintetében! Tapasz­talatuk, hogy a szeretet és humor pe­dagógiájával mindent el lehet érni. Óvodai programjukban többek kö­zött a megismerés képessége (képes legyen tanulni a gyermek), a konflik­tuskezelés, a beszélgetés fontossága, a cigány kultúrából is merített isme­retbővítés (cigány mesék, alkotások bemutatása), valamint a természet­közelségben való nevelés is helyet kap. A vegyes életkorú gyermekek ke­rülhetnek egy közösségbe, s a nap fo­lyamán átmehetnek játszani abba a csoportba, ahol testvéreik vannak. Észrevették, hogy a szegényebb ro­ma családoknál nincsenek játékok, ezért az ilyen környezetből jött gyer­mekeket először helyes játék- és esz­közhasználatra tanítják meg! Óvodájukban biokert is található, ahol gyógynövényekkel is megis­merkedhetnek a kicsik. Többletszol­gáltatásként a szülőknek jogi tanács­adás, családtervezés, a tisztaságra, igényességre nevelés, s háztartásve­zetési-, valamint konyhai eszközhasz- nálatra-tanítás is szerepelnek intéz­ményükben. „Gyönyörűen betölti a csicska szerepet” Csernus doktor ezúttal a férfiakat vette nagyító alá i Február 2-án ismét ellátogatott váro- unkba dr. Csernus Imre. A közismert iszichiáter legújabb könyvének címét lapul véve, „A Férfi” címmel tartott ondolatébresztő előadást a Babits zínháztermében. A nézőtér zsúfolásig megtelt, s elő- etes becsléseimmel szemben jó pá- an jelen voltak a „kitárgyalandó em” képviselői közül is. A provoka- iv stílusáról ismert doktor rögtön két célozta meg, amikor is megosz- ptta a hallgatósággal azon tapasztala­it, hogy kevés hiteles férfit lát, és szé­nné, ha most egy ilyen erős, bátor írfi feljönne a színpadra. Hosszú lőbe telt, míg akadt egy jelentkező, ki megmentette nemének becsüle- % az utolsó pillanatban ragadva el a 'ereplés lehetőségét a nők elől A ensőséges, kedélyes hangulatú elő­dás fő témái a férfivá válás folyama­inak fontos tényezői, a jól működő árkapcsolat alappillérei, és a szülő- yerek viszony, illetve nevelés, vagy em nevelés kérdései voltak. Csernus kifejtette abbéli aggályát, ogy ha a pasik nem változnak, akkor agyon komoly nőuralom lesz. Mert gye az, aki egy adott pillanatban nem meri kimondani jó és rossz érzé­seit, az gyáva, és arra nem lehet felnézni. A félel­mek legyőzése után következő feladat az álmok megvalósítása lenne, s ha egyik sem történik meg, akkor aztán a férfi „gy önyörűen betölti a csicska szere­pet”. A „kedves állítólagos felnőttek” pedig, akik nem mások, mint az „ál­szentek gyülekezete”, elvárják a gyere­keiktől, hogy azt tegyék, amit ők se mernek megtenni. Fel kell ismerni, hogy a fájdalom, negatív megmérette­tés mutatja meg, hogy mennyire va­gyunk erősek. így az ismeretlenbe ug­rás - függetlenül attól, hogy jó, vagy rossz történik majd velünk - a lehetsé­ges legnagyobb sikerélményt eredmé­nyezi számunkra. Ha a félelmek, az ál­mok, a fájdalmak próbatételeit nem állja ki, akkor nem is lesz az emberből férfi. Akkor nem jár más neki, csak a vegetáció, és búval (b...), bélelt élet. Ezek Csernus doki inteímei, melyek lám, lám, a nőkre is vonatkoznak. A jó párkapcsolatot „egy nagyitól" átvett hasonlattal írta le: olyan, mint egy négylábú asztal. Lábai, mint alap­pillérek a következők: közös életvitel közös élményekkel, önbizalmon ala­puló tisztelet, szexualitás, melyet be­folyásol a tisztelet, valamint a pénz­hez való viszony. Az előadó a szülők­kel való kapcsolatot is hosszan bon­colgatta. Elmondta talán legradikáli­sabb gondolatát, miszerint, ha szülé­inkre érzelmi szempontból nem tu­dunk felnézni, akkor ők a hiteles ér­zelmi mintázat szempontjából halot­tak a számunkra. Szerinte a hulla a szekrényben büdösödik, s a tőle való elbúcsúzás egyetlen általa ismert módját, a búcsúlevél írását meg is ta­nította nekünk. Saját magáról beval­lotta, hogy szíwel-lélekkel beletesz mindent a dolgokba, nem hazudik magának, és ha felismer valamit, ak­kor tesz is érte. Mióta így él, azóta tud mosolyogni, mi pedig eldönthetjük, hogy ezt tesszük-e. Előadását most is a laza stílusba ol­tott lassú, teátrális beszéd jellemezte, melyet a további kérdésektől való elő­re bejelentett meneküléssel zárt Csernus doktor, a Férfi. RA IvóVÍZió Ma még magától értetődő, hogy ha bárhol megnyitjuk a csapot, máris fo­lyik a víz. A boltok polcain pedig leg­alább fél tucat különféle palackozott vízből válogathatunk. Félő azonban, hogy hamarosan kellemetlen változá­sokkal kell szembesülnünk. Egy átlag európai naponta 150-200 li­ter vizet is elhasznál, de ebből mindősz- sze 2 litert iszik meg. Ezzel szemben Af­rika egyes vidékein egy ember teljes na­pi vízfogyasztása 2-5 liter, s ennek meg­szerzése is bizonytalan. Mára a Földön 15 másodpercenként hal meg egy gye­rek a minőségi víz hiánya miatt. Pár évtizeden belül a víz olyan konfliktus- forrás lehet mint ma az olaj. Európán belül Magyarország helyzete a legjobb ivóvíz szempontjából Szakértők sze­rint a nagy vízkészlet-szennyezések már a rendszerváltás előtt lezajbttak a szovjet laktanyákban, nagy ipari üze­mekben, gyógyszergyárakban. Azóta szigorú környezetvédelmi szabályok óvják az ivóvizet ám a kárelhárítás még legalább két évtizedre ad feladatot Mértékadó hazai gazdasági körök sze­rint a második ciklusban regnáló bal­oldali kormány titkos megállapodást kötött a világkereskedelmi szervezettel amely több hazai közszolgáltatás terén is biztosítani kívánta a tőke szabad áramlását Ma tnár nem titok, hogy az egyik privatizálandó célpont-az egész- ségügy után - a vízközművek lettek vol­na. A nemzetközi tőke ugyanis a ha­gyományos energiahordozók után az egészséges ivóvízben látja a legna­gyobb üzleti lehetőséget. Az elmúlt években a kormány több kísérletet tett az állami tulajdonban lévő vízközmű cégek magánosítására. Ezt szolgálta volna az Új Tulajdonosi Program kere­tében a társaságok részvényeinek tőzs­dére vitele, ami (mindannyiunk sze­rencséjére) hamvába holt kísérlettlek bizonyult Fontos tudni, hogy a vízköz­művek privatizációja mögött nem a piaci verseny beindításának szándéka, hanem a vízbázisok feletti ellenőrzés jogának megszerzése áll | Az elmúlt években hangoztatott érv sem állja meg a helyéi miszerint a ma­gántőke az államnál hatékonyabban működteti a rábízott vagyont Az an­gol sajtó a közelmúltban arról cikke­zett, hogy a vízközművek magánosí­tásával az angol történelem legna­gyobb törvényesített rablását hajtották végre. Most ott is megkezdték a szerző­dések felülvizsgálatál a közvagyon visszavásárlását Ezek után, nézzük a legújabb hazai áfa-változásokat A tavaly életbe lépett új jogszabály rendelkezik bizonyos alapvető élelmiszerek (tej és a pék­áruk) 18 százalékos ÁFA-terhelésrőL Nagyszerű! A kormányzó többség sze­rint azonban a VÍZ nem alapvető élel­miszer, így az élethez nélkülözhetetlen víz áfája 25 százalék lett!!! Talán még vízbe dughatjuk a fejün­ket... De már nem sokáig! HZs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom