Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)
2010-10-31 / 38. szám
\ , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP ANNO 2010. október 31. L eáldozott már a szabadság- harc szerencsecsillaga 1710. október 29-én, mikor a briga- dérost s holtfáradt csapatát legyűrték Petrasch ezredes rác-labanc legényei. Béri Balogh Mohács felé tartott, de a szembe jött ellenség elől megpróbált a dombok közt, a csatári árokban egérutat nyerni. Ez csapdává vált: a löszös sárban 70 kuruc vergődik végső órájában. Őt is majdnem agyonverték, végül Eszékre hurcolták, németekkel őriztették, kínzással vallatták, rablással, gyilkossággal s esküszegéssel vádolták. Az első két vád minden katonára igaz, nem így az esküszegés. Az 1687-es országgyűlés feladta ugyan az Aranybulla nemesi ellenállási jogát, de az ónodi országgyűlés a Habsburg-ház trónfosztását mondta ki. Ezért mindenki esküszegő, aki Rákóczi mellé állt, vagy 1707 után ott maradt. Ám nemes csak uralkodói és országgyűlési beleegyezéssel büntethető. Ebben bíztak a fejedelem követői, s tudta ezt Pálffy is, kit a császári hadak élére nem hadi érdeme, hanem az I. József és Pálffy leánya közti gyengéd viszony tett alkalmassá. Fényes bizonyíték lenne számára a békekötés, de erre rövid időt kapott, engedményt sem tehet. Döntő győzelmet egyhamar nem arathat, így apró sikereinek örüL Négy nappal Béri Balogh elfogatá- sa után már Pestről szólít fel Eger feladására. Nyomatékül hozzáteszi: „Bevettem Újvárt.” (Thaly Kálmán megjegyzi: „Bevette ám Haiszter, de nem te!”) „A Dunántúl való kurucság mind széjjel veretett, zászlóstul jöttek vissza, mihelyt Balogh Ádám kézben akadt, kit Buda várába hozatok és hadi törvényt szolgálok reája...” Eger feladási feltételeit már örömmel írja alá december 4-én. Könnyen teszi: előző nap sajkán Budára hozták a még eszéki fogsága idején elítélt Baloghot. Rákóczi hamar értesült erről, s 12-én írja: „Szegény Balogh Ádámra hadi törvényt láttatott Pálfi; ...azon okát adja, hogy kétszer is labancságra ígérkezett s meg nem tartotta..., ha így van, excusabilis (menthető) lehet cselekedeti.” A fejedelem Emlékirataiban „bátor és igen jó magaviseletű tisztként említett brigadérosról írja: „lefejezték a hadifoglyokkal való bánásmódról kötött szerződés ellenére”. Felmerül a kérdés: mikor ítélték el, s miért vártak a kivégzéssel? Tóth Gyula Balogh Ádám kuruc brigadé- ros című könyvében írja: „A haditörvényszék gyorsan meghozta döntését...” De a jegyzetekben idézi a Wienerisches Diariumot: „febr. 4-én mondták ki a halálos ítéletet s 6-án végre is hajtották.” A haditanács november 22-én még a Budára vitelt is ellenezi, december 6-án pedig az ügy halasztását szorgalmazza. A testület - mivel Tóth szerint „Pálffy fokozott eréllyel követelte a tárgyalás és haláMiért halt meg Béri Balogh Ádám? los ítélet kimondását” - december 22-én tudatta: „Ha a megtorlás nem aggályos, akkor Balogh fölött haditörvényszék volna tartható és az ítélet azonnal végrehajtható.” Pálffynak tehát nincs oka habozni: megtorlástól (labancok kivégzésétől) nem tarthat, felhatalmazása is van, a haditörvényszék csak intésére vár. Vajon miért vár? Azért, mert december 22- én másik utasítást is kapott: I. Józseftől a Károlyival folytatandó béketárgyalásokra. Ehhez nem lenne jó hangütés a kivégzés. A fővezér ehelyett január 1-jén Debrecenbe indul seregével, hogy új hadi helyzettel sürgesse a meghódolást. Ennek érdekében még fegyverszünetet is köt, sőt - felhatalmazás nélkül - személyesen tárgyal Rákóczival. Az ő emlékiratai szerint: „Pálffy kezeskedett a császár jóakaratáról, és arra buzdított, írjak hódoló levelet, s ha ezt megteszem, a császár a nemzetnek éppúgy, mint az erdélyieknek, megadja törvényeken alapuló minden szabadságát s általános bocsánatot a még fegyverben állóknak.” A fővezér ezzel messze túllépi felhatalmazását. A gyors békekötés reményét mégis éleszti Rákóczi ígérete: „nem vonakodom illendő levelet írni a császárnak, s ezt három napon belül el is küldöm neki”. De a február 4-én megjött levél nem hódol: aláírása szuverén uralkodóé, a felkelést jogosnak tartja, s követeli, nem kéri a felkelő nemesek birtokának visszaadását. E levéltől Gróf Pálffy János, a császári hadak vezére, aki 40 évvel élte túl a vele egykorú Béri Balogh Ádámot mindenki félt: a haditanács elnöke az uralkodónak át sem merte adni, és Pálffy utóbb próbálta elhitetni, hogy nem is olvasta. Savoyai Jenő szerint a mulasztása így még nagyobb, a fegyverszünettel, ígéreteivel egyoldalúan kedvezett. Pálffy a bukásával fenyegető helyzetet átlátva azon töprenghet, mivel adhatná bizonyítékát szigorának, császárhűségének, s miként sürgethetné a békekötést. Látszólag semmi nincs a kezében, hacsak Balogh Ádámot nem tekinti annak. Ő a császárt vérig sérthette, mikor portyáján csaknem elfogta. Jelképes alak, középbirtokos, döntő befolyása lehet nemes társai véleményére, s talán a neki a francia király kardját kölesdi győzelméért jutalmul küldő II. Rákóczi Ferencre is. Ódon időben NOVEMBER 1-JÉN 105 éve, 1905-ben Tordáról ide helyezték Alacs Zoltánt, aki az ák laméprtészeti hivatal vezetője lett. NOVEMBER 2-ÁN 130 éve, 1880-ban Csapó Vilmos Garay János müvei kiadására ajánlkozott. 115 éve, 1895-ben Fónagy József gemenci bérlő A vizsla idomítása című könyve újra megjelent. NOVEMBER 3-ÁN 470 éve, 1540-ben egy rémhír szerint mezővárosunk mellett 60 000 török szállt táborba. 130 éve, 1880-ban korcsolyaegyletünk alakult. 105 éve, 1905-ben hó hullott, másnap meg nyári zápor. NOVEMBER 4-ÉN 105 éve, 1905-ben vietnami francia hivatalnok érdeklődött itt világhírű selyemhernyó-tenyésztésünk iránt. NOVEMBER 5-ÉN 150 éve, 1860-ban Nagy Jakab tilinkós pesti koncertjén Garay Magyar hölgyét kitörő taps fogadta. November 6-án 115 éve, 1895-ben szülöttünk, Szigeth Gábor pusztáján kilónyi II. Lajos-kori ezüstpénzt leltek. November 7-én 125 éve, 1885-ben Kenézy Csatár hivatalnok-írónk Ne házasodjatok címmel közölte vezércikkét a tisztviselők nyomoráról. Nem is láthatunk Pálffy gondolataiba, de a kivégzés az esküszegő nemesség megfélemlítésére és az uralkodó megnyugtatására egyaránt alkalmasnak látszik. A bécsi lapértesülés így helytálló lehet a - nyilvánvalóan Pálffy utasítására hozott - február 4-i ítéletrőL Két nap múlva fejezteti le a brigadérost Budán, éppen száz nappal elfogatása után: újabb (bár keserves) 77 napra rá a harc folytatására ösztönző Rákóczi-kiáltvánnyal szemben: a rendek 1711. április 25-i szatmári gyűlése a békekötésre voksol. S így kötnek a Kosáry Domokos által elérhető maximumnak tartott gyümölcsöző kompromisszumot a nemesség két oldalon álló képviselői. Akkor s azóta senki nem gondolt Béri Balogh Ádámra, aki az idevezető úton, ha akaratlanul is, életét áldozta ezért. EGY NEVEZETES SZEKSZÁRDI NAP 157. A kuruc fegyverek letétele Dr. Töttős Gábor
