Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)
2010-10-17 / 36. szám
2010. október 17. KULTÚRA 5 SZEKSZÁRDI VASÁRNAP „A szobrászok viszik a vezérszólamot” Szekszárdi képzőművészek csoportos kiállítása a lugosi Pro Arte Galériában A lugosi kiállítás megnyitója a szekszárdi művészekkel A Heti Új Szó című regionális közéleti hetilap október elsején megjelent számában Szekernyés János művészeti író egész oldalas írást szentelt a szekszárdi képzőművészek lugosi tárlatának. Az alábbiakban ebből a cikkből adunk közre részleteket. Lugos és Szekszárd példamutató célirányossággal ápolja és erősíti testvérvárosi kapcsolatait, amelyek keretében kiemelt helyet foglalnak el a két település képzőművészeinek rendszeresülő cserekiállításai. Tavaly a Temes-parti városban élő és alkotó festők, grafikusok és szobrászok mutatták be alkotásaikat Tolna megye központjában, amelyet 2010 őszén színvonalas csoportos tárlattal viszonozza a borkultúrájáról híres város képző- és iparművészeinek 16 fős válogatott csapata. A lugosi Pro Arte Galériába népes közönséget vonzó tárlatnyitón Fusz György keramikus és szobrászművész, Imre Péter és Adorjáni Endre szobrászművészek képviselték a tolnai alkotóművészek közösségét. A vendégeket Pokker László szobrászművész, a Romániai Képzőművészek Szövetsége lugosi szervezetének elnöke köszöntötte. A felsorakoztatott szobrokat, festményeket, grafikákat és iparművészeti tárgyakat Adorjáni Endre válogatta össze, csoportosította és rendezte el a Pro Arte Galéria termeiben. A műfaji megosztottsága, sokfélesége dacára is egységes és színvonalas kiállítást Szekernyés János művészeti író, a Romániai Képzőművészek SzövetA Kolping Katolikus Szakképző Iskola jubileumi ünnepségének keretében az újvárosi templomban október 22-én este hat órakor hallhatja a szekszárdi közönség Liszt Ferenc Szekszárdi miséjét. Dr. Töttős Gábor főiskolai docens osztja meg gondolatait olvasóinkkal a darab kapcsán.- Kérem, mondja el a mise keletkezésének rövid történetét!- 1794. augusztus 7-én másfél óra alatt több mint 600 ház égett le a Kálvária oldalában. Részben Baka Márton jóvoltából a mai újváros területére telepítették le a szerencsétlenül járt embereket. Hrabovszkyné Kassai Anna 1855-ben a városrész számára adományt tett, így vált lehetővé, hogy megépüljön az újvárosi templom.- Hogyan kapcsolódik ehhez Liszt Ferenc?- Augusz Antal ekkoriban az építési bizottság elnöke, a Helytartótanács elnökhelyettese, ezenfelül a kultúráért is feleíős személy volt. Szerette volsége temesvári szervezetének elnöke nyitotta meg, a szekszárdiak nevében Fusz György köszöntötte a lugosi művészetbarátokat és alkotótársakat. A szekszárdi alkotóművészek legtöbbjének munkásságát, életművét a sokoldalúság, a többirányúság, a komplexitás jellemzi. Az alapképzettségük körébe vágó műfajok pallérozott és eredményes művelése mellett talentumukat, alkotófantáziájukat a vizuális művészetek más területein, válfajaiban is gyakorta próbára teszik. A példás szakmai hozzáértéssel és felelősséggel végzett alkotómunka mellett főiskolai vagy gimnáziumi oktatóként a szekszárdi képző- és iparművészek közül többen is aktív szerepet na Lisztet újra Szekszárdra hívni, s ő 1865-ben eí is jött. Augusz ígéretet vett Liszttől hogy az avatásra misét komponál. Még ebben az évben - habár ekkor még csak félkész állapotában van - megáldották a templomot.- Liszt tehát beváltotta később az ígéretét...- Az utolsó pillanatban, 1868. július végén készült el a darabbal pedig szeptember 29-én, a felszentelésen akarták előadni. A szekszárdi dalárda 20-30 fős lelkes társaság, néhány kottaolvasóval és egy zenésszel a sorai között. Sajnos ki kell mondanunk, hogy az embertelenül nehéz férfikari mű eléneklésére egyszerűen alkalmatlanok voltak. De a budai dalárda sem vállalta, talán ők is megijedtek a megpróbáltatástól!- A bemutató elmaradt...- Liszt életében, itthon nem hangzott el egyszer sem, de - érthető, hiszen művész volt - szerette volna művét hallani, így eladta a jénaiaknak. vállalnak az ifjú nemzedékek felkészítésében, pallérozásában. Miként azt a lugosi tárlat is egyértelműen és hitelesen igazolja, Szekszárd jelenkori képzőművészetében a szobrászok adják meg és viszik a vezérszólamot. Expresszív, hatásos kisplasztikákkal szerepel a lugosi tárlaton Farkas Pál, akinek kézjegyét több tucat Magyarországon felállított emlékmű, köztéri szobor és díszkút viseli. A „szobrászi megoldások tudatosságáról tanúskodnak” a Ferenczy Noémi- díjas keramikus és szobrászművész Fusz György különös kinézetű, leegyszerűsített formarendű, továbbgondolásra serkentő téralakzatai. A viasz- veszejtéses technika adottságait és lehetőségeit eredeti módon kamatoztaEzért, s mivel sosem hívta Szekszárdi misének, Jénai miseként ismert.- Saját meglátásom - folytatja hely- történészünk-, hogy a mű komor hangulata több mindenből tevődik össze. Először is Lisztnek köztudottan voltak depressziós periódusai... Azután alig egy év telt el a Koronázási mise után, melynek bemutatójára meg sem hívták - sértődöttsége érthető. S a legfontosabb, hogy Lisztet az öregedés rémképe riasztotta, nehezen tűrte az idő múlását. Ezek találkoztak a Szent Mihályhoz kapcsolódó gondolattal: ő az angyalhadsereg parancsnoka, ő szervezi meg a lelkek utolsó útját, lova visz mindenkit a végső útra. Liszt valószínűleg e szellemiségnek akart megfelelni, ezért lett olyan mély és komor hangszínű a műve. Liszt miséjét a Szekszárdi Madrigálkórus énekli. Orgonán közreműködik Lozsányi Soma, vezényel Jobbágy Valér. A belépés díjtalan. Lakatos Orsolya tó Szathmáry Juhos László Erdélyből települt át Szekszárdra. Középfokú tanulmányait Marosvásárhelyen végezte, akárcsak pár évvel később Adorjáni Endre is. Mindketten a modern személetű és felfogású figurális szobrászat elkötelezettjei. Adorjáni Endre - miként azt Banner Zoltán műkritikus és művészettörténész találóan megjegyezte - „többnyire polivalens értelmű elemek felhasználásával hangsúlyozza a sűrűsödő abszurditás közegeiből való kitörés vágyát és korlátáit”. A szekszárdi szobrászat rangját és magas nívóját igazolják Kiss Ildikó, Ruppert János és Imre Péter á Temes-parti városban kiállított formagazdag, kiérlelt plasztikái is. Festményeiből és grafikáiból válogatott összeállítással jelentkezett a lugosi kiállításon Baky Péter, a szekszárdi Művészetek Háza igazgatója, aki pár évvel ezelőtt szerepelt már munkáival a Pro Arte Galériában. Erőteljes formaelemek, letisztult színeffektusok, puritán visszafogottság jellemzi a fiatalabb generációt képviselő Kovács Zoltán, Árki Tibor és Fusz Mátyás festményeit. Egyéni stílusjegyeket hordoznak az alkalmazott grafikus Schubert Péter, a festő-grafikus Kemp Zsuzsa, valamint Csala Sándor és Tóth Gábor munkáit is. A szekszárdi képzőművészek a lugosi Pro Arte Galériában megtekinthető csoportos tárlata a Temes-parti város művészeti, szellemi és társadalmi életének rangos, kiemelkedő eseménye. Schubert-tárlat nyílt Baján Schubert Péter grafikus, tipográfus kiállítása nyílt meg október 12- én Baján, a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központjában. A főleg alkalmazott grafikai alkotásokat (címkéket, címereket, fogókat és csomagolóanyagokat) bemutató tárlat híven tükrözi a várunkban élő, iparművészeti egyetemen is oktató, és határainkon túl is ismert szakember míves gondosságát. A szakmája legmagasabb elismerését, a Tótfalusi Kis Miklós-díjat már 1985-ben elnyert grafikus munkásságát megnyitójában dr. Töttős Gábor méltatta. Schubert Péter alkotta többek között városunk címerét, legújabb fogóját és lapunk fejlécét is. A kiállítás november 5-ig tekinthető meg munkanapokon 8 és 17 óra között. A Szekszárdi mise története
