Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)
2010-10-03 / 34. szám
SZEKSZÁRDI VASÁRNAP ANNO 2010. október! H a valaki majd korunk levélirodalmát szeretné vizsgálni emberöltők múltán, ugyancsak bajban lesz az időközben semmivé vált e-mail-ek miatt - de ez legyen az ő gondja. Mi Buda Attila áldozatos szerkesztőmunkája révén a Babits család levelezésének 1300 oldalnyi két kötetéből könnyen csemegézhetünk humoros részleteket. Ahogy az egyik kötet címe mondja: ..Különös emberi háló” sejlik fel előttünk. Az anyai ági rokon Kelemen Ákos boldog apaként ír féléves fia nevében rajzos levelet a Babits Mihály által is nagymamaként tisztelt Cenci néninek 1887-ben. „Kedves Namma- mám! Itt vagyok - ragyogok, Anyikámnak kommandóra nyögve erősen (kakábk). Aztán Anyikámnak az is baj, ha nem teszem, az is baj, ha sokszor teszem - így hát nem tudok neki kedvire kakálni - pedig csak akkor nyögök, ha szopás után nagyon jóllaktam, mert hát „egyik tolja a másikát - s szorítja az Ákoskát”. Most az utolsó hónap alatt legalább egy kilót híztam, úgyhogy a holdvilág, ha benéz az ablakomon s engem lát, elszégyenli magát, mert az én pofikám úgy tele van, hogy az övé teliholdkor se külömb.” Az 1920 októberi eseményekről írt Babits István-levél előzménye is érdekes, mert a költő öccse hosszú hadifogság után kereste föl bátyját, s persze a budapesti katonai kórházat, ahová „hosszú villanyosozás” után jutott el „Itt rettenetes ceremóniába került a felvéteL Épp ? órát vártam a felvételi irodán, onnan fürdőbe és fertőtlenítőbe kellett menni a „növendék”-ek- nek (így hívják azokat, akik újonnan érkeztek az állományba). Én egy kis ÓDON DERŰ 255. Levelek mosolya Kelemen Ákos és neje ...............és a kis trónörökös a (Z elesny Károly fényképe) trónon - apja rajzán borravaló révén szerencsésen elkerültem mindkettőt, ami igen fontos dolog, mert a desinfectio (fertőtlenítés) bizonyára tönkretette volna a ruháimat. Károm azonban így is volt: közben kivették a mellényem zsebéből a szép kis reichenbergi tükrömet, amit nagyon sajnálok.” A korabeli, már létező borravalós rendszer mellett örülhetünk, hogy az akkoriban keringő számos betegség közül mégsem szállított egyet sem Mihályhoz, mert úgy még rövidebb lett volna az írói pálya... Néhány hónap múlva a sors mást hozott a Reviczky utca 7.-be: Török Sophie-t, aki némi zökkenők után gyorsan a család tagja s buzgó levelezője lett Olykor több is, mert például 1926-ban - tíz évvel fiatalabbként! - ő ad házassági tanácsot a 40. évén túljutott „Babits Angela polgári iskolai tanárnő úrnőnek”, azaz Angyalkának. „Bocsáss meg, hogy ennyit dumátok, de kevésbé ismerlek ahhoz, hogy tudjam, mire vagy kíváncsi... Bizonyos, hogyha milliárdos vagy főherceg kérőd akadt volna, akármilyen aljas gazember különben, mindenki melegen ajánlotta volna, hogy hozzámenj. Vidéken az emberek túlságosan ráérnek mások dolgaival törődni, s minden unatkozó kávénénike kritikát és ítéletet mond Szomorú volna, ha ilyenektől hagynád magad befolyásolni magad! S hogy anyika se nézi jó szemmel ez ne fájjon neked... Itt Pesten... sok fiatalasz- szonytól hallottam már, hogy mennyire gyűlölik már most azt a „gazembert”, aki majd 15-20 év múlva el fogja rabolni tőlük a kislányukat!” Ezek után legalábbis kétséges az a bölcsesség, amit egyik levelében Dienes Valéria anyja idéz Babits anyjától: „Istenem, mily boldog az az anya, akinek normális gyermekei vannak!” Lanius Excubitor Ódon időben OKTÓBER 4-ÉN 105 éve, 1905-ben meghalt tökünk, Borovszky Ernő ’48-as százados, borjádi kasznár. OKTÓBER 5-ÉN 145 éve, 1865-ben az új keszthelyi gazdászati intézet állatorvosi tanára Szekszárd fia, Tormay Béla lett. OKTÓBER 6-ÁN 150 éve, 1860-ban Garay János Honvéd halála című költeménye jelent meg. OKTÓBER 7-ÉN 120 éve, 1890-ben vármegyei kiadónk almafája a Remetén „nemcsak másodszor is kivirágzott, hanem 15 gyümölcsöt is érteit". OKTÓBER 8-ÁN 135 éve, 1875-ben a jövő évre nyomdába került Falusi gazda naptárában Tormay Béla a sertésekről írt. OKTÓBER 9-ÉN 120 éve, 1890-ben lemondott filoxérabiztosunk, dr. Roboz Zoltán a sajtóban írta meg, miként védte meg szőlőinket. 115 éve, 1895-ben Dőry Pál alispán a Ba- logb-fa fenntartására utasította főszolgabírónkat. OKTÓBER 10-ÉN 135 éve, 1875-ben ideérkezett Perczel Béla igazságügy-miniszter. 115 éve, 1895-ben a Garay- szoborbizottság nem fogadta el a művész mintáit, mert „a lábak elhelyezése és kidolgozása nem sikerült”. EVANGÉLIUM „Per Mariam ad Jesu! Márián keresztül Jézushoz!” (Marcell atya) Október hónapja nálunk katolikusoknál a Szűzanya hónapja. Ilyenkor szerte az egész világon katolikus hívek a Rózsafüzér imádsággal, még nagyobb szeretettel köszöntik a Boldog- ságos Szűz Máriát, a mi Urunk Jézus édesanyját. (A belvárosi templomban du. negyed 6-tól) Október 7-e Rózsafüzér királynőjének az ünnepe. Ezt az ünnepet Szent V. Pius pápa rendelte el a Lepantónál kivívott török elleni tengeri győzelem emlékére, amelyet a Rózsafüzér imádkozása révén a Szűzanya segítségének tulajdonítottak. A pápa ugyanis felszólította a Rózsafüzér imádságára az egész keresztény világot a török veszedelem megszűnéséért. A Rózsafüzér fegyver lehet a kezünkben a gonosz lélek ellen is. Amíg hűségesen imádkozzuk a Rózsafüzért, addig jobban távol tarjuk magunktól a sátánnak kísértéseit. A gonoszlélek mindig azon a ponton támad, ahol a leggyengébbek vagyunk. Mert ne felejtsük el, hogy egy lánc annyira erős, amennyire erős a leggyengébb szeme. Ezt a leggyengébb pontot, láncszemet kell magunkban erősíteni, pont az imádság, de természetesen a lemondás, és a jócselekedetek által is. Medjugorjéban az egyik üzenetében azt mondja a Szűzanya: „Kapcsoljátok ki a Televíziót és imádkozzátok a Rózsafűüzért a családban.” Ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem szabad tv-t nézni, inkább azt, hogy legyen időnk az imára is, és ne a nap legvégére hagyjuk, amikor fáradtak vagyunk, és már majdnem elalszunk. Akkor nem lehet szívből imádkozni, mert akkor küszködni kell azzal hogy el ne aludjunk. A Rózsafüzér Királynéja után, október 8-án van a Magyarok Nagyasz- szonya ünnepe. Nemcsak a naptárban vannak egymás mellett, hanem szívünkben is kell, hogy egymás mellett legyenek. A Szűzanya, aki a Rózsafüzért nyújtja nekünk, hogy imádkozzuk, ő a Magyarok Nagyasz- szonya. Ezt az ünnepet XIII. Leó pápa engedélyezte 1896-ban a honfoglalás 1000 éves ünnepére. Immár túl vagyunk az államiságunk 1000 esztendején is, kereszténységünk 2000 esztendején. A kérdés: jobbá vált ez a nép a történelem viszontagságaiban, a történelem viharaiban? Az, hogy még e magyar hazában keresztények vannak többségben - mondhatni, túlnyomó többségben - valamit jelent. Jelenti azt, hogy elődeink jól rakták le az alapokat. Vagyis hiába próbálták a történelem során lenyesni ennek a kereszténységnek az ágait, a megnyesett fa kizöldül, ha még élnek a gyökerek. De vajon milyen lesz a jövő? A jövőtől mindenkiben van egy bizonyos félelem, de ha mi most a jelenben nem feledkezünk meg arról, hogy keresztények vagyunk, és a magyar hazának vagyunk a tagjai, akkor van esélyünk, hogy megmaradunk. Magyarok Nagyasszonya - latinul így hangzik Magna Domina Hungarorum. És valóban: a magyar nép > haros történelmében mindig megt pasztalhatta a Szűzanya anyai pártf gását. Szent István az oltalmába ajá lőtt bennünket, de utána a többi 1 rály is mindig nagy tisztelettel és 1 zalommal volt a Magyarok Nagyassz nya iránt. Nemcsak első szent királyur Szent István, hanem utána is hazár világi és egyházi vezetői többször felajánlották országunkat Máriának. Magyarok Nagyasszonyának. Szemben a volt miniszterelnökki aki még sportminiszter korában 1 nyilvánította, hogy Magyarorsz; nem Mária országa, mert Mária lev< te kezét a magyar népről Pedig i nem igaz, hanem sajnos sokan ele gedték Mária kezét, és elfordultak t le, ezért kell nekünk egyre jobb; tisztelnünk és szeretnünk őt. Kérjük Máriát, Boldogasszoi anyánkat hogy ne feledkezzen el i lünk, e magyar földön élő népekri mert hisszük azt, hogy most van tali a legnagyobb szükségünk az ő any pártfogására, hogy ennek a népm szebb jövője legyen. Ámen. Bacsmai László plébáni
