Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)

2010-09-26 / 33. szám

12 , szekszárdi YAS4RNAP ANNO 2010. szeptember 26. EGY NEVEZETES SZEKSZÁRDI NAP 155. Liszt zongorázott, Bartók látogatott Liszt szekszárdi zongoránál 1870-ben Bartók Béla a fonográffal (részlet Franz Kollar tz rajzából) (Escher Károly fényképe) A z idő játéka, hogy háromne­gyed évszázad múltán ösz- szekapcsolható Liszt és Bar­tók neve, ráadásul több-kevesebb nyomot mindketten hagytak megye- székhelyünkön. A helyi Liszt-emlékek valóságos bibliája, dr. Hadnagy Albert tanul­mánya a Mester leghosszabb, száztíz napig tartó 1870-es itteni tartózko­dásáról is gazdag részletekkel szol­gál. Ennek egyik csúcspontja a szep­tember 25 i koncerten való részvéte­le, melynek eddig ismereüen előz­ményei is izgalmasak. A porosz-francia háborútól gon­dosan távol maradó Lisztet az esemé­nyek érintették közelről. Erről a nemzetközi és hazai sajtóban külö­nös pletykák keringtek. „A Deutsche Allgemeine Zeitung szerint Liszt meghívta vejét Olliviert, hogy jöjjön Szegszárdra, hol báró Augusz szíve­sen látja. Az exminiszterelnök elfo­gadta az ajánlatot (?) és várják nejé­vel együtt” - írta a Vasárnapi Újság 1870. szeptember 18-án. Egy hónap múlva már egyenesen azt adta hírül a lap: „néhány nap előtt egy borotvált arcú, pápaszemes idegen érkezett, kit a szegszárdiak Ollivier megbu­kott francia miniszternek tartanak”. Egy hétre rá aztán kiderült: nem Ollivier, hanem „egy jámbor német muzsikus, akinek semmi része Fran­ciaország mostani veszedelmében”. Ilyen körülmények között rende­zett jótékony hangversenyt a két nő­egylet egyike, mely - hihetőleg a na­gyobb érdeklődés érdekében, de egyeztetés nélkül - Liszt vezényletét ígérte műsorában. Biztos sikert je­lent Reményi Ede részvétele is, hi­szen ő már 1860-ban hangversenye­zett a vármegyeházán. Egy korabeli résztvevő szerint: „Ki tudná leírni, azon sok síró-rívó, kérő, esedező ro­hanó, olvadó hangok csodavegyüle- tét, melyeket oly enyelegve tud ki­csalni kisded szárazfaművének üre­géből?! A fellelkesült közönségből egy szépen és ízléssel öltözött szép magyar leány, nemzeti szalaggal ösz- szekötött gyönyörű koszorúval ajándékozá meg az ünnepelt mű­vészt” - aki ezek után tíz évvel ké­sőbb sem mondhatott nemet. A hangversenyre szándéka szerint csakis nézőként érkezett Liszt sem áll­hatott ellen hölgyeink mosolyának. If­jabb Csapó Vilmos, ahogy őt dr. Had­nagy idézi, személyes tanúként em­lékszik: „Egyik magyar rapszódiáját választotta..., ujjai varázsszerű lágyság­gal mintegy végiglehelnek a billentyű­kön, vagy pedig lesújtanak, műit a villám... Hiszen ez csak egy kis szóra­kozásnak számított - előkészülni nem volt időm - mondá Liszt később.” A pontosan 75 év múlva, 1945. szeptember 25-én elhunyt Bartók­ról sajnos nincsenek ilyen emléke­ink, de azért egyszer járt itt. A Bezerédj utcába 1927. január 8-10-e között látogatott fiához, aki itt édes­anyjával, Czigler Mártával, s Czigler Károly védgáttársulati mérnökkel, Béla nevelőatyjával élt. Ahogy ifjabb Bartók emlékszik, 9-én kiment a Benedek-szurdikba, s a helyi hagyo­mány szerint ott népdalt is gyűjtött. Fia személyes elmondása szerint „az alatt a három nap alatt ez szóba sem jöhetett, mert nem volt nála a felve­vő készüléke”, de lehet, hogy gon­dolt ilyesmire, mert „szerette a pri­mitív embereket”. Külön érdekes­ség, hogy négy év múlva, 1931-ben készíti városunk fia, Escher Károly Bartók fonográfos képét. Dr. Töttős Gábor Ódon időben SZEPTEMBER 27-ÉN 105 éve, 1905-ben a Garay- szülőház helyén felépült a Diczenty-palota. SZEPTEMBER 28-ÁN 135 éve, 1875-ben egy 15 éves fiú a belvárosi templomból Szűz Mária ezüst koronáját emelte el. SZEPTEMBER 29-ÉN 145 éve, 1865-ben az Újváros­ban a még félkész Szent Mihály- templomot avatták. 115 éve, 1895-ben pécsi-szekszárdi ke­rékpárversenyt rendeztek. 90 éve, 1920-ban öngyilkos lett La­kos János Pál tanár-festőművé­szünk. SZEPTEMBER 30-ÁN 110 éve, 1900-ban eleink meg­egyeztek a Siemes-Halske cég­gel a villanyvilágítás díjában. OKTÓBER 1-JÉN 150 éve, 1860-ban a kórház 12 ágyas épületét 60-ra bővítette Stann Jakab kőművesmester. 125 éve, 1885-ben Fraknói Vil­mos 12-15 hold szőlővel szerény javadalommá kívánta fejleszteni helybeli címzetes apátságát. OKTÓBER 2-ÁN 115 éve, 1895-ben állami anya­könyvünk első bejegyzése Simon Takács Ferenc újszülöttről szól. OKTÓBER 3-ÁN 75 éve, 1935-ben megyénk tar­talékalapjából támogatta itteni tü­dőbeteg-gondozója építését. EVANGÉLIUM Biztonságban vagyunk Isten szeretetében „Miért nem haltam meg, mi­kor megszülettem? Miért nem múltam ki, mikor anyám mé- héből kijöttem? Miért is vettek engem térdre, és emlőkre, hogy szopjak? Akkor most fe­küdnék, és békén lennék.” (Jób 3,11-13) „Semmi sem választhat el minket isten szeretetétől” (Ró­ma 8,39) Mindenkinek vannak nehéz életszakaszai, amikor megkér­dőjeleződnek és próbára tétet­nek az addig biztosnak hitt élet­irányelvei. Az ilyenkor kapott vé­leményeknek nagyobb hatalma van. Építenek vagy rombolnak minket. Korlátokat állítanak fel, amiket nem léphetünk túl. Ezért fontos, hogy megismerd Isten véleményét, és ahhoz ragasz­kodj. Ha mások nem értenek egyet vele, nem számít. Nem lennél annyira kritikus magad­dal szemben, és nem lennél annyira zavarban mások véle­ménye miatt, ha tudnád, hogy Isten mit gondol rólad, és ho­gyan érez irántad. Ő már az­előtt melletted döntött, mielőtt vétkeztél volna. Tehát, ha vét­keztél, térj meg belőle! Utána felejtsd el a bűntudatot, mert az a kételkedésből fakad, és elzár­ja előled az Isten kegyelméből származó javakat. Jóbnak és Péternek is voltak olyan pillanatai, amikor meg­kérdőjelezték életük értelmét és életirányelvüket. És ott volt a szivükben a fájdalom, hogy ezzel már nem képesek együtt élni. De mindketten, amikor ta­lálkoztak Isten nagyságával és szeretetével, akkor már nem a saját erényeiket és jó (ra vá­gyó) cselekedeteiket hangoz­tatták, amik tudjuk, hogy Jóbnál „a kéz szájra tételébe”, Péternél pedig „keserves sí­rásba” torkolltak. Ha vallásos és felszabadultságmentes akarsz maradni, akkor hangoz­tasd csak tovább a jó tulajdon­ságaidat (erényeidet) és a jó cselekedeteidet, viszont ha igazán Krisztus-követővé válsz, akkor már az Isten cselekede­teiről, szeretetéről és az általa kapott üdvösségről fogsz „pletykálkodni”. Papp Barnabás baptista lelkipásztor Angolul a könyvtárban Jim Knight brit oktatási államtitkár szerint a szülők hat- szorta nagyobb hatással vannak gyermekeik tanulására, mint a tanárok. Ez vonatkozik idegen nyelvek elsajátítá­sára is: szülőként sokat tehetnek gyermekeik angol nyel­vi készségeinek fejlődéséért. Ezért a British Council szakemberei kifejlesztettek egy ingyenes forráscsoma­got, mely módszertani útmutatást és játékos „tananya­got” kínál az otthoni angolozáshoz. A módszereket és az ajánlott anyagokat október 4-én, 16 órakor az Illyés Gyu­la Megyei Könyvtárban ismerhetik meg az érdeklődők. A foglalkozáson a szülők gyakorlati segítséget kap­nak: olyan módszereket mutatunk be, melyek egysze­rűen beépíthetők az otthoni mindennapi tevékenysé­gek közé. A látottak és hallottak alapján akár rögtön el­kezdhetnek otthon angol nyelvű képeskönyveket fel­dolgozni, közösen dalolni vagy mondókázni. A foglal­kozás során a szülők megkapják a magyar nyelvű FamilyEnglish tájékoztató füzeteket, melyekből továb­bi ötletekkel gyarapíthatják repertoárjukat. A foglalkozáson való részvétel ingyenes, a nyelve magyar. Jelentkezni az Illyés Gyula Megyei Könyvtár idegen nyelvi részlegében (74/528-108), illetve a gyer­mekkönyvtári részlegen lehet személyesen vagy tele­fonon (74/312-209).

Next

/
Oldalképek
Tartalom