Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)
2010-09-12 / 31. szám
SZEKSZÁRDI yasArnap HÉTRŐL HÉTRE 2010. szeptember 1 Sokféleképpen megjelenő érték teremtője Kis Pál István tanárt „Közjóért” díjjal tüntették ki augusztus 20-án Az augusztus 20-i ünnepi közgyűlésen „Közjóért” kitüntető díjat vehetett át érdemei és munkássága elismeréseként Kis Pál István tanár. A legtöbbünk által Kipiként ismert művésztanár életéről, korábbi és jelenlegi tevékenységéről, egykori és eljövendő értekek létrehozásáról kérdeztük. Kosztolányi Péter- „Költő vagyok, ki dalban élek” - ekképpen határozod meg önmagadat a blo- god bemutatkozó soraiban. Díjad elnyerésében közrejátszott a líra iránti elkötelezettséged?- Mindig zavarba ejtő egy ilyen díjat megkapni. Az ember egy csomó dolgot csinál életében, amelyet egyrészt nem azért tesz, hogy elismerést osztogassanak érte, másrészt végzi, amit végeznie kell, és ehhez olykor társul egy kitüntető díj. Örülök annak, hogy az átadás során nem taglalták hosszasan a költői munkásságomat, mert itt most nem ez volt a lényeg. Ha innen közelítünk, fontosabb az, hogy a tehetséget és a tehetséges fiatalokat gondozzuk: amire ezen a nyáron is adódott lehetőség, hiszen több táborban is foglalkoztam a diákok kreativitásának kibontásával De sokan nem ebből a szeKis Pál István repből ismernek engem. Az, hogy jelen voltam a Szekszárdi Vasárnap megszületésénél és megszabhattam a lap irányultságát és arculatát; az, hogy a városi televízió tevékenységét egy bizonyos irányba terelhettem; az, hogy művelődésiház-vezető- ként foglalkozhattam a közszolgálattal, fontosabb a közjó szempontjából mint az, hogy költőként határozom-e meg magamat. Persze mindig van, amiről úgy gondolja az ember, hogy elismerésre méltó, és mégsem díjazzák semmi hasonlóval.- Tanárként megkapni a kitüntető díjat jelent-e bármilyen elégtételt a korábbi lapszerkesztőnek, tévésnek, népművelőnek?- Nincs szükség elégtételre. Mikor a Szekszárdi Vasárnapot hoztuk létre, és óvtuk az első lépéseit, akkor teljesen más korszakot éltünk meg. A város is, a benne élők is. Más lehetőségek és más célok merültek fel mint ma. Mikor pedig egy-egy munkatársat kellett segíteni az aktuális élethelyzete miatt - azt tettük. Nem elismerésért, bár az nem esik jól ha elfelejtik, hogy a lap alapításánál és kezdeti időszakában tevékenyen közreműködtem. A városi tévét sem lehet ma már úgy csinálni, ahogy akkor. És ezért sem díjat várt az ember, no meg az is rengeteget jelent, hogy a bátran helytörténeti jelentőségűnek nevezhető portréfilmsorozatunk egyik darabjáért a Duna Televízió is jelentkezett, mikor annak alanya (Szakály Ferenc) elhunyt. Az sem újdonság, hogy egy művelődési központ vezetése teljesen más ma, mint egykor volt. Gondolhatunk itt a művelődés jellegére éppúgy, mint a házban dolgozók létszámára. Akkor azt és úgy tettem, amit és ahogyan kellett, ahogyan jónak láttam. Nem kell elégtételt kapnom mindezért, sem azért, hogy ezt korábban nem díjazták. Ha érdem van, a maga idején elismerés is lesz.-AzI. Béla gimnáziumban tanítás. Ebben a tevékenységben találta meg önmagodat?- Mindegyik tevékenységembe megtaláltam önmagamat. A korábl pozícióimból magam távoztam, s honnan sem küldtek el Mikor új éreztem, hogy így már nem akarc szerkeszteni, tévézni felálltam, és m; lehetőséget kerestem az értékterer tésre. Ennek nagyon szép formája a t nítás. A mostani fiatalság nagyon hű 1 képezése a mi tevékenykedésünkne útkeresésünknek vagy akár a hibáin nak. Nem rosszabb és nem jobb, mii más korszakok ifjúsága. Megtalál) bennük a kreativitást, a tehetséget - < igazi értékteremtés. Nekem persze la san a háttérbe kell vonulnom, de e úgy szeretném tenni hogy azt, amit s adhatok, továbbra is nyújthassam. Kis Pál István a sokat látottak és sokat teremtettek bölcsességével b szélt arról amit a köz, a közjó szolgál ta jelent. Már búcsúztunk, s ő még s tolta, hogyan kell helyre tenni min azt, ami a város kulturális múltjának < jelenének kapcsolatában félresikfoi vagy azt futatta, hogy a Szekszáid a culatát nagy mértékben meghatán» képzőművészeti alkotások rendszer nek és jelentőségének újragondold egyre sürgetőbb feladat. Kipi nem te nem a közjó érdekében gondolkodj és tevékenykedni. Chopin, Liszt és a szekszárdi bor Chopin-Liszt barátsága és a szekszárdi bor címmel rendeznek szalonestet szeptember 15-én a Művészetek Házában. Szilasi Alex zongoraművész Chopin és kottásai műveit adja elő. Műsoron többek között: Chopin: Berceuse; B-dúr Mazúrka; Liszt-Chopin két dal; Moscheles: Etűd. Ifjúsági előadás és koncert 14.30- tól felnőtt előadás és koncert borkóstolóval 18.30-tól A szalonest során Szekszárdról és a borokról dr. Töttős Gábor mesél és a Fekete Pince borai kóstolhatok. f“1 falat 5chod d £nöj!lsh ...y.J hnqd Táeteéappnbtá Iskda a Babits Mihály Művelődési Központban Beiratkozás: ! szeptember 14-én, 21-én és 28-án 16-18 óráig, I. emelet, 1. terem További információ, í jelentkezés, szintfelmérés: \ Vörös Judit 06/70/93-11-899, ; Kovácsné Tóth Erika 06/30/45-45-086 uvww.talentschool.atw.hu Sikeres két évet zárt a kultúrmenedzser Az erfurti Juliane Jung a szekszárdi németségért is dolgozott ■ Két éve érkezett hozzánk Juliane Jung Németországból az Institut für Auslansbeziehungen (Külföldi Kapcsolatok Intézete) megbízásából hogy támogassa a magyarországi németek kulturális identitásának megőrzését. Miután megbízása augusztus 31-én letelt, átadta hivatalát Britta-Alexandra Varannak. Juliane az IFA kultúrmenedzsere- ként fontos feladatának tartotta, hogy felhívja a figyelmet a városunkban működő színház, a Deutsche Bühne Ungarn (Magyarországi Német Színház) tevékenységére. A kitűnő előadásokat a németül nem értők is élvezhetik tolmácsgép segítségével Az egyeztetéseknek köszönhetően már a turista információs szolgáltatások is számon tartják ezt a programlehetőséget. Az Ifjú DBU-t, a színházi gyermek- csoportot még elődje, Angela Hühnerbiss indította, Juíiane tovább működtette Lotz Kata színművésszel együtt. Anyanyelvű német projektjei a német nyelvvel kultúrával foglalkoztak. Különösen sikeres volt a Sprecherzieher (Beszédfejlesztés) workshop, a Tanz-workshop kapcsán pedig létrejöhetett egy előadás, a Hamupipőke táncjáték formájában. A Goethe Intézet, amellyel folyamatosan tartotta a kapcsolatot, háromhavonta szervezett programot a DBU-ba. A német törzsasztalhoz havonta kétszer 5-15 ember ült le. Egy-egy résztvevő előadást is tartott, például utazásáról Háromszor vitakört is rendeztek. Juliane jó kapcsolatokat ápolt a német nyelvet oktató iskolákkal A Schüler im Gespräch (diákok beszélgetés közben) programsorozaton német egyetemek doktoranduszai tartottak előadásokat a középiskolásoknak. Juliane Jung a Gemeinschaft Junger Ungarndeutscher-rel (Fiatal Magyarországi Németek Közössége) egy nagy projektet bonyolított le 2010 áprilisában a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat keretében. A részt vevő magyarországi németek és a németországi törökök célja saját identitásuk keresése volt: inkább magyarok, illetve törökök vagy inkább németek-e. Pécsett és Mecseknádasdon dolgozták fel a témát: két kultúrában élni egyszerr A 300 éve Magyarországra telepi németek egyre kevésbé vállalják, tat ják identitásuk részének németség két, a sváb nyelv is kihalóban van, a i atalok már nem beszélik, míg a közt múltban Németországba települt t rökök elképzelhetetlennek tartjá hogy feladják, elfelejtsék törökség két. Mi már nem fogjuk megtudr hogy ez 300 év múlva is így lesz-e. projekt sikeres volt, a résztvevők pr fitáltak belőle, sőt színházi előadást létrehoztak. A fenti összegzésből is láthat Juliane Jung, aki Budapesten, : ELTE-n tanult andragógiát, (felnői képzés) sikeres két év után tér ha; Erfurtba. A DBU művészei rendh gyó performace-szal búcsúztak tői Juliane pedig német süteményekk köszönt el a társulattól és szekszán barátaitól munkatársaitól Szekszárd szép város, jól éreztei itt magam, de azért hiányzik már ; otthon, a család és a türingi Bratwurst - mondja a magyarul is y beszélő német lány. K.,
