Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)

2010-01-31 / 4. szám

2010. január 31. Ä HÉT TEMAJÄ , SZEKSZÁRDI VAI4RNAP 3 Városok az elsivatagosodás ellen Öt munkabizottsággal megkezdte működését a Szekszárdi Klímakor A klímakör ülésén Antal Z. László (jobbról), Baka György, Kővári László bizottsági elnök és Ács Rezső alpolgármester Az elmúlt év végén lezajlott a „Klímaébresztő” egyhetes prog­ramsorozata Szekszárdon is. Eddig már tizenhárom magyar vá­rosban hívták fel a figyelmet a la­kosság minden rétegét megcé­lozva a globális felmelegedés le­selkedő veszélyeire a kiváltó oko­kat a csokorba gyűjtve. Bálint György­Szekszárdon is három filmet vetítettek, szinte valamennyi oktatási intézményt elérve. A felnőtt generáció is betekint­hetett ezekbe, a három meghirdetett napon és időpontban. Elnézve ez utób­biakon a részvételt - mintegy harmin- can-negyven vették a fáradtságot, hogy megtekintsék a filmeket szóval... Ha csak ebből, a látszatból indulunk ki, nem volt levonható az a pozitív követ­keztetés, hogy „lám-lám, a Klímabarát Települések Szövetségének egyik tagja, a tolnai megyeszékhely, ahol már be­jegyzett klímakor is van, ott már az át­lagnál jobban tudatosult valami az em­berekben a témával kapcsolatosan.” Sokan jelentkeztek Ilyen előzmények után öröm volt látni a gyülekezőket a Szekszárdi Klí­makor hétfői évnyitó ülését jellemez­te: megtelt a városháza konferencia terme a körhöz csatlakozni kívánók­kal A vízügyi, agrár, környezetvédel­mi, településfejlesztéssel és hulladék- gazdálkodással foglalkozó szakembe­rek mögött ott voltak a civilek szép számmal, akik a későbbi cselekvő programok elindítói, saját közösségük példaadói lehetnek egy-egy rossz szo­kás kiiktatásában. Jelentjük, az első lé­pés megtörtént a tolnai megyeszékhe­lyen a klímabarát településsé válás hosszú, göröngyökkel teli útján: már is öt munkacsoportot jegyeztek be. S olybá tűnik, hogy a Szekszárdi Klíma­kor önkormányzat által felkért vezető­je, Baka György, a Zöld Társ Alapítvány elnöke a február 10-ei ülésen már egy­fajta ötletbörzével fog találkozni. Az országos elnök megszállottsága A klímakor ülését megtisztelte je­lenlétével Antal Z. László, a Klímaba­rát Települések Szövetségének orszá­gos elnöke. A Magyar Tudományos Akadémia szociológiai intézetének fő­munkatársa megszállott környezet- és természetvédő. Megszabadult autójá­tól hogy gyalog illetve, kerékpáron járhasson. Túl azon, hogy saját háztar­tásában az energiából is csak annyit használ ami a legszükségesebb, táp­lálkozásában minimalizálta úgy általá­ban a húsfogyasztást, amikor tudomá­sára jutott: mekkora széndioxid kibo­csátással jár ennek előállítása. Persze Antal úr már régóta nem vásárol eldo­bandó műanyag palackot, s ha csak kenyérért megy a boltba, kendőt visz magával hiszen úgy akarja hazavinni, hogy ne termelődjön a később a kido­bás sorsára jutó papír vagy éppen műanyag csomagoló. Lehet, sőt kell is átvenni dolgokat másoktól Tatabányán - ahol már egyébként az UV-sugárzás esetére hőségriadóter­vet dolgoztak ki - versenyt indítottak a boltok között: ki használ fel a leg­kisebb mennyiségben csomagoló­anyagot, s az ebben élenjárókat bizo­nyos periódusokban pénzdíjjal is ju­talmazzák.- Ki lehet találni új ötleteket is, de a már meglévők átvétele, annak tovább­fejlesztése a legfontosabb - mondja Antal Z. László. - Az egyik Balaton-par- ti települését például amely a tavat körülvevő kerékpárút ráeső részének igen jelentős részén - a civilek kezde­ményezésére - nagyszabású faültetés­be fogott. Ezt meg lehet és meg is kell tenni az országban bárhol, ahol kerék­pár út van. Ez általában nem pénzkér­dés. Az összefogás, a mozgósító erő, a tenni akarás a sikeresség záloga - ér­velt a szövetség első embere.- Nem pénzt kérünk az önkor­mányzatoktól, hanem azt, hogy álljon oda dologi, illetve erkölcsi támogatás­sal az ügy mellé. Oly módon például, ahogy most mi használtuk a világítást szürkületkor sem volt fölkapcsolva az összes csillár, csak az az egy, ami jó ideig tényleg elegendő fényt adott. Antal Z. László és „zöldtársai” annak is örülnének, amit az angol nagykö­vetségen tapasztaltak: ásványvíz he­lyett csapvizet szolgáltak fel frissítő­ként. Ehhez persze mifelénk minden­hol biztosítani kellene a valóban élve­zettel iható csapvizet, akkor talán a buborékimádók is hajlandóságot éreznének az átállásra! BAKA GYÖRGY, a Szekszárdi Klíma­körvezetője jelezte: számos új, játé­kos, a szülőt és gyereket megmoz­gató ötlettel állnak elő hamarosan, aminek a végén a családi pénztárca is gazdagodhat. Ő maga is felettébb kiváncsi a szervezet egyes munka- csoportjainak ötleteire, ami mellé oda lehet állni, amihez még állami, vagy uniós forrás is rendelhető! Nyugdíjas „nebulók” az Idősek Akadémiáján A Művészetek Házában tartották a fórumot Megkülönböztetett figyelemben részesülnek mostanában az idős emberek. Mindenki igyekszik fel­világosítani őket a saját helyze­tükről. Ennek eszköze az az elő­adássorozat is, amely az Idősek Akadémiája címet kapta, s amelyre január 27-re hívták meg a megye civil és nyugdíjas érdek- képviseleteit, valamint a munka­helyi szakszervezetek tisztségvi­selőit a Művészetek Házába. Cs. I. A program szervezője az MSZOSZ volt, amelyről most ne említsük meg, hogy annak idején választási szövetséget kö­tött a szocialista párttal Matlák József közgazdász, a Nyugdíjas Intéző Bizott­ság tagja ugyanis szakmai előadást ígért a hallgatóságnak. Nyilván nem te­het róla, hogy a nyugdíjrendszer törté­netének az őskortól napjainkig átívelő felvázolása során újra és újra a Horn- kormány nyugdíjasokat felemelő, "fel­becsülhetetlen értékű", és az Orbán- kormány időseket megrövidítő intéz­kedései jutottak eszébe... Igaz, a két és fél órás, számtalan ada­tot, százalékot, indexálást, portfoliót felsoroló zsongító tájékoztatóban ka­pott egy kis kritikát a Horn-kormány (hiba volt a magánnyugdíj-pénztárak létrehozása) és egy fél elismerést Orbánék is (bevezették a nyugdíjas fogyasztói árindex-számítást, bár ezt is az MSZOSZ javasolta nekik). A mon­dottak végkicsengése azonban egyre csak az volt, hogy a rendszerváltás óta működött kormányok közül a szocia­listák gondoskodtak az idősekről és adtak, a Fidesz pedig elvett. Az előadó elismerte, hogy a kis­nyugdíjasok helyzete jelenleg is kriti­kus, elkeseredés, kiüresedés, szomo­rúság jellemzi őket, és röviden átsik­lott afelett, hogy miért hiányzik idén az állami nyugdíj kasszából kö­zel hatszázmilliárd fo­rint, de úgy vélte, ha „nem változik semmi”, akkor 2013-ra rendbe lehet tenni a nyugdíj- rendszert. Viszont ha a mostanában emlege­tett svéd modell lépne életbe, az szerinte ka­tasztrofális lenne. A hozzászólók a nyugdíjasok nehéz helyzetére jellemző, az előadó által nem említett tényeket is felsoroltak, árnyaltabbá téve a képet. Az akadémia februárban folytató­dik. A meghívottak továbbra sem a svéd nyugdíjasok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom