Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)

2010-06-27 / 25. szám

6 » SZEKSZÁRDI VASÁRNAP KULTÚRA 2010. június Gitárzene, Batyubál és kalandok Borokra hangolták a húrokat - A világszerte ismert Misztrál együttes is fellépett Szekszárdon A legérdekesebb helyszín, a restaurátor-műhely is feltárult A III. Borok és Húrok fesztivál ad­ta meg az alaphangot a Múzeu­mok éjszakájához június 19-én, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum előtti téren. A hang- és borkósto­lás egyaránt ingyenes volt a tá­mogatóknak köszönhetően, ugyanúgy, ahogy a múzeumok programjai. Kovács Etelka Már a kora délután érkezők hallhatták, hogy' a Pécs Európa Kulturális Főváro­sa egyik társprogramján nemcsak a hú- £ rok játszották a főszerepet, de a hang­szálak is. Két nagyszerű énekhang, Wes­sely Ágnes (gitár) és Bartáné Kellig Katharina (furulya), éppúgy meghatá­rozta a szekszárdi fiatalokból álló Sü- tianap zenéjét, amely kellemesen, egye­di módon ötvözte az egész Mediter- ráneum muzsikáját. A gitárzene sem állhatott mindig önmagában a házigazda, a Szekszárdi Gitárkvartett műsorában. Az ihletet adó költemények is megszólaltak Far­kas Beáta, illetve Csötönyi László tol­mácsolásában, és egy spanyol népdal Wessely Ágnes hangján. Áhogy „las­sú rívásba” kezdett a gitár, húrjain a szenvedély pendült meg, akár tüzes, akár lírai hangon szólt. A spanyol temperamentum Csötönyi László műsorában is jelen volt, hiszen első­ként Federico Garcia Lorca versét szavalta. Lüktető olasz versek után hazatértünk, a szőlőhöz és a borhoz Babits Mihállyal. A dusnoki Őskestar erőteljes, dél-szláv zenéjében a pen- getősöknél jóval nagyobb szerep ju­tott, a fúvós hangszereknek. A 90<s évek tánczenéinek ritmusait, drum and bass, funk, ezenkívül jazz eleme­ket illesztettek tradicionális balkáni népzenékbe. Finom hangon szólalt meg a feszti­vál utolsó fellépője, a többféle húros hangszeren is játszó Misztrál. Első­ként egy magyar népdalt adott elő. Az Európa szerte, de még a tengeren­túlon is ismert Bartók Béla-díjas együttes zenéje a hagyományos ma­gyar és a modern dallamvilág sajátos ötvözete. A népdalok mellett megze­nésített verseket hallhattunk tőlük. A húrokat kiváló szekszárdi borra hangolták, amelyeket Márkvárt János kínált. Pálos Miklós Borműhelye kétfaj­ta vörösbora, rozéja és fehérbora egy­aránt több szőlőfajta házasításából szü­letett. A forró csokoládét is kínáló Mirázs Teaház érdekes, frissítő teája pe­dig hibiszkuszból és mentából készük. Egyre többen gyülekeztek a Múze­um előtti téren a „...nur dem dritten das Brot” A német kisebbség megtelepülé­se Tolna megyében című új időszaki ki­állítás megnyitójára várva. Gaál Attila, a WMMM igazgatójának köszöntője, és Dr. Józan-Jilling Mihály, a Német Ki­sebbségi Önkormányzat elnöke a né­metek Magyarországra településének történetét felvázoló megnyitó szavai után a Wunderland Óvoda nagycsopor­tosai adtak elő kedves hagyományőrző táncműsort. Nagy' sikert aratott a Deutsche Bühne Ungarn színművésze­inek játéka, a szerelmesek jelenete a Ba­tyubálból. Ezután hatalmas tömeg áramlott a kis emeleti terembe, ahol még zárás előtt is többen kíváncsiak voltak a Mú­zeum az új időszaki kiállítására.. Aki nem tudta volna, rögtön megismerhet­te a címben szereplő mondás egészét „Dem ersten der Tod, dem zweiten die Not nur dem dritten das Brot” - „az el­sőknek a halál másodikaknak a szük­ség, csak a harmadikaknak a kenyér”. Nem véletlenül a mondás utolsó elemét emelte ki a cím, hiszen a hangulatos tár­lat leginkább a betelepülés pozitívui it mutatja be. Elsőre szembe tűnik a karos kis szoba, amit a történelmi 1 tér bemutatása előz meg térképekkt lusztrálva A szoba mellett egy sváb 1 utcaképe is látható, és természete! az ott élők viselete. Megtudhatj hogy miként illeszkedtek be, küzdőt meg a nehézségekkel az új környc: ben a németek. Milyen előnyös ha sál volt idetelepülésük a magyar t mérsékletre és a gazdaság, az ipar fe désére. A bemutatásból a magyartól térő házasodási szokások, a család gyermekvállalás, és természetesen a ki élet, a vallás sem maradhat eL A rém közepéről Szent Flórián, az Au riában és Bajorországban, valamin szintén német nyelvterületen fisz Szent Vendel óvja az idelátogatókat németek betelepülése óta Magyai szágon is elterjedt a tiszteletük. A zc mel katolikus németségnek neme szentjei különültek el eleinte, de m építették maguk számára a szekszá Szent János és Pál kápolnát is. Zái ként láthatunk egy kLs összefoglaló német-magyar együttélésről és akir mindez még nem elég, sok-sok fo nézhet meg a digitális képkeretből kiállítást késő este vezetéssel láthat az érdeklődők. Rendkívül népszc volt a Pincétől a padlásig címet visi program, hiszen a résztvevők alkalommal a látogatók elől elz termekbe is beléphettek. Mintegy 1500-an látogattak a meg múzeumba, de szép számú érdeklő tekintette meg a másik két kiállítást i Babits házban 328-an, az Irodait Házában 152-en jártak a Múzeum éjszakáján. „Egy alapnyelv van a világon, s ez a magyar” Varga Csaba írástörténész előadása a Parázsló Szabadegyetemen ■ Tömött sorok fogadták szerda este a Katolikus Közösségi Házban a harma­dik „Parázsló Szabadegyetem” első elő­adóját, Varga Csaba animációs filmren­dezőt, íráskutatót. Varga Csaba rámutatott sokáig azt hitték a legtöbb helyzetváltoztató ige az olasz nyelvben van. Erre rácáfol Gyimóthy Gábor 1984-ben, Firenzé­ben írt „Nyelvlecke” verse, melyben közel 75 ilyen ige (pld. botorkál som- fordál csatangol settenkedik, baktat...) szerepel Később Czakó Gábor nyel vész e vers nyomán kezdte gyűjteni a helyzetvákoztató igéket, s 1131 (!) vál tozatot fedezett fel Ezen szavak leírják, milyen a mozgás közben testtartásunk (ódatog, lopakodik), s magát a látványt is. Varga Csaba szerint nyelvünkben - egyedülállóan - képeket közlünk, ezért verseinket nem lehet lefor­dítani, mert egyetlen más nyelv sem bír ilyen óriási ár­nyaltsággal A kutató sze­rint nyelvünk ősi voltát bizonyítja létező szórendisége. Egy mondatunk szavainak sorrendjét felcserélhetjük, s így újabb értelmes mondatot alkotha­tunk, ellentétben például az angollal Nyelvünk szerkezetén keresztül szak­emberek arra a megállapításra jutot­tak, hogy a magyar ember gondolkodá­sát az agy jobb féltekéje irányítja, va­gyis a lehető legtávolabbi dolgokból in­dul ki, felfedezve az összefüggéseket. A részletek felfedezése csak ez után jön, itt kapcsolódik be a bal agyfélteke, szemben például a német nyelvvel Az előadó ugyanakkor rámutatott: a rész­let csak az egész okán értelmes. A ma­gyar - a hivatalos állásponttal szemben - nem ragozó nyelv, mivel mindig tel­jes értékű szavakat mondunk egymás után, fontossági sorrendben! „Mi min­dig mindent a teljességből figyelünk a rész irányába haladva a világegyetem­ben!” - véli Varga Csaba. így tesszük vezetéknevünket - fontossági sor­rendben - előre, s utána keresztne­vünket, de az év, hónap, nap sorrend is ezt tükrözi, ellentétben a német, vagy angol felfogással Nyelvünkben 5-10 értelmes alap­gyök (TO, RA, MO, KO, VÁL, TAP) ta­lálható, melyek képzése a természet építkezési módszeréhez (fa-ágszer zet, emberi érrendszer) hasonlít, folytatjuk, akkor szűkítjük, s a vil egyetem megfelelő részét fejezzük haladva a kifejezni szándékozott ré létig. így például a TAP, TOP gyök esetében, amikor valami „két felé érintkezik” (tapasztal tapogat, tapi tipor, tapad, tapicskol tapsol toppá tipeg, toporzékol). Varga Csaba elmondta: George Shaw magyarul tudó író nyilatko: korábban: az angol nyelv nagyon 1 mis volt számára, mivel ha magyarul ta volna műveit, mélyebb lett vol életműve. Teller Ede halála előtt P; son járt, s az emberiség nyelvéről mélkedve kijelentette: „új felfedezi tettem: egy alapnyelv van a világor ez a magyar! ” Gyimóthy Levet,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom