Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)
2010-01-24 / 3. szám
ANNO * SZEKSZÁRDI YASARN4P 2010. január 24. Déryné Pollák Zsigmond metszetén - férjéről nincs képünk A mikor 1810 januárjában alig 18 évesen bemutatták első vígjáték-fordítását Asszonyi érdem címmel, aligha gondolta: élete nagy szerelme teszi majd híressé. Vagy ki ismeri Déry István nevét? S ki ne ismerné Dérynét? (Még az ostoba számítógép is csak az utóbbit tartja helyesnek!) Pedig Déry négy nyelven beszélt, fordított, írt, „muzsikai tehetséggel bírt, ámbár semmiben sem volt virtuóz” - ahogy neje, Széppataki Róza fogalmaz. „Én Déryt soha nem szívelhettem, pedig minden ember szerette őt, mert igen mulatságos, jó időtöltő ember volt. De én éppen ezt nem szerettem benne, s ha dicsérték előttem, mindig csak azt mondtam: Oh az a csúf nagy orrú ugrifüles! - De igen becsületes ifjú, - mondák, - nem korhely, nem iszik, nem kártyás, nem dohányoz; minden erény megvan benne, és nemes ember... Azt mondák a többi lányok: - No meglásd, ez lesz a te férjed! Már akkor oly méregbe tudtam jönni, mint egy szárnyas egér.” Egyszer mégis igent mond Dérynék, csakhogy számító anyja jobb partit remél ráadásul a vőjelölt - minő udvariatlanság - kesztyű nélkül jelent meg az özvegy vidéki pati- kusné előtt. Meg is kapta: „Gyermekemet komédiás számára nem neveltem. Fiatal komédiás öreg koldus. Ha biztosított állomása volna! Érti az úr?” Az udvarlástól eltiltott férfi hosz- szú éjszakákon szerenádozza kedvese dalait - a címben hölgye szerint írt módon. Hamarosan újabb igen. A fülig szerelmes Déry erre gazdatiszti állást vállal, mesés menyasszonyi ruhát küld, de Róza abban a neki időközben megtetszett bodros hajú patikus karján megy bálba, s anyja beleegyezésével el is jegyzik. A kései szakító levél nyomán Déry „halványan, mint egy lélek” megjelenik, de Róza támad: „én még magával nem váltottam jegyet, s csak a sok unszolásra mondtam igent”. Mindezt lenyeli, s vetélytársához szól: Az úr engem boldogságomtól fosztott meg, de én megbocsátok. Én ezt a leányt úgy szerettem, mint az életemet. Tegye őt oly boldoggá, mint én óhajtottam.” „A szerencsétlen flótás” Ámde a patikus mást vesz el, Róza hoppon marad. Déry visszatér színésznek, s kivárja, kikönyörgi az igent. (A színészek patrónusa 30 aranyat ad ezért...) Újabb visszamondás, végül negyedszeri ígéret után a hölgy új menyasszonyi ruhájában áll a pap elé, s nevetgél. „Oda se hallgattam, hogy a lelkész mit mond elém, s ferdén feleltem a kérdésére: - Szereted-e ezt a becsületes ifjút? - Nem! Nem akaratból történt, csak szelességből, s midőn a pap szelíden kijavít: - De igen! - akkor mondám rá hangosan, hogy igen!” Két hét, mire Róza egyálta-' Ián hozzá költözik, de ’ágyát négy székre parancsolja magának készíttetni’. A kései nászéj után „Édes Rózám” önéletírása szetint: „Vagy három hétig együtt laktunk, tűrhető közömbösséggel részemről. Én erőltettem magamat eléggé, hogy szívélyesebb és nyájasabb legyek hozzá: játsztunk, enyelegtünk, az udvaron kergetődztünk; de az én bensőmben hideg tél honolt.” Hamarosan elváltak útjaik. Talán sosem találkoznak, de Róza 46 évesen, elhízottan méltatlankodik: már nem lehet primadonna. Elhagyja a Nemzeti Színházat, aztán pár évnyi vidéki vergődés után odaköltözik ócsárolt férjéhez, és él vele tíz évig: „gazdasszonykodással töltvén idejét” Déry haláláig. Lanius Excubitor ÓDON DERŰ 244. Ódon időben JANUÁR 25-ÉN 105 éve, 1905-ben született Kajdacson Boda József református lelkészünk, népfőiskola-alapító. 95 éve, 1915-ben címzetes apát lett szülöttünk, Kommandin- ger Vilmos lengyeltóti esperes. JANUÁR 26-ÁN 100 éve, 1905-ben hatodszor is képviselő lett Boda Vilmos lap- szerkesztő. JANUÁR 27-ÉN 125 éve, 1880-ban elhunyt Domsits Lajos ügyvéd, volt másodalispánunk. JANUÁR 28-ÁN 100 éve, 1905-ben sajtónkban Wosinsky Mór az őskor mészbe- tétes edényeiről írt. JANUÁR 29-ÉN 200 éve, 1810-ben Pesten bemutatták fökdink, a 18 éves Déry István első fordított vígjátékát, az Asszonyi érdemet. 115 éve, 1895-ben Grószbauer Ferencet választották bírónkká. JANUÁR 30-ÁN 115 éve, 1895-ben Boda Vilmos főgimnáziumunk megvalósításáért interpellált az országgyűlés ülésén. JANUÁR 31-ÉN 155 éve, 1855-ben a kórházban új ágyat létesítettek a Mária Valéria születésére rendezett bál és sorsjátékjövedelméből. 65 éve, 1945- ben városunk a helyi nyomdában szükségpénzeket készíttetett. JÖVŐKÉP Gazdaság, politika, vallás jövője Magyarországon. Zenés, vallási tartalmú előadás Január 30. (szombat), 15 óra Szekszárd, Arany J. u. 3., III. emeleti előadóterem (az OTP és az APEH között, bejárat a belső udvarról) Orchidea Virág-Dekoráció a Gemenc parkolóban Tel.: 20/9363-004 _ G & B zenekar Gebhardt Csabával Tel.: 20/359-3131 www.orchideabt.hu EVANGÉLIUM Bizonyságtétel - kétségek ellenére „Miért rémültetek meg, és miért támad kétség a szívetekben?” (Lk 24,38) A 2010-es év ökumenikus imahetét zárjuk ezekben a napokban. Együttíéteink összefoglaló mottója Jézus küldetésünket megfogalmazó mondata volt: „ti vagytok erre a tanúk” (Lk 24,48). A Megváltó Krisztusról szóló tanúbizonyságra szerettük volna bátorítani egymást estéről estére. Különös azonban, hogy épp a zárónap alapigéjeként, a fent idézett jézusi kérdés került elénk. Kiderül, hogy az első tanúk nem voltak épp aggályok nélküliek. Amikor Jézus a halál legyőzése után először lépett tanítványai közösségébe, akkor hitbeli őseink első reakciója a Feltámadott láttán, nem egy örvendezéssel teljés „halleluja!” volt, hanem a rémület, a bizonytalanság, a kétség jelent meg szívükben. Lehetséges, hogy valóban Mesterüket látják, vagy netán egy szellemet? Jézus mondata akár számon- kérő hangsúllyal is olvasható. Valóban van egyfajta kijózanító, fed- dő jellege. De kiderül hogy Jézus nemcsak tanítani, hanem gyógyítani is szeretne: a Mester ilyen szavait - más helyen is - közvetlenül megelőzik, vagy követik mentő tettei. Egyfelől le kell lepleznie mindazt, ami hátráltatja a benne való bizalmat, másrészt Jézus mindig kész gyógyítani ezt a kishitűséget. Ennél a jelenetnél éppen megjelenése, köszöntő szavai („békesség nektek"), és golgotái sebeket hordozó kezének és lábának megmutatása az, ami gyógyítja a kétkedést, ami oszlatja a rémületet, és erősíti a tanúságtételre való készséget. Elnézve ezt az evangéliumi jelenetei s ott meglátva a mai Anyaszentegyház első embereit, csak megerősödik bennem a felismerés: Csodát tett Isten! Ezeket a rémült embereket bátor bizonyságtevővé tudta tenni Igéje világosságával Lelke erejével kegyelmével Velünk is kész folytatni ezt a csodát: bátor tanúbizonyság tevőkké akar tenni minket - kétségeink ellenére! Sefcsik Zoltán evangélikus lelkész
