Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)
2010-06-13 / 23. szám
2010. június 13. A HÉT TÉMÁJA e SZEKSZÁRDI MMRI4P Hova lett a magyar tej? Szakmai konzultáció Szekszárdon: az új kormány társadalmi tényezőként kezeli a mezőgazdaságot Horváth István, Font Sándor és dr. Babella György Végzetes lehet a magyar mező- gazdaságra az a drámai mélyrepülés, amely 2004 óta folyamatosan tapasztalható az ágazatban, s amelynek különösen nagy vesztesei a szarvasmarha-tenyésztők, tejtermelők és tejfeldolgozók. Cser Ildikó- Sürgős beavatkozás hiányában elsorvad a tejágazat, és magával rántja a többi szektort is. Mi másként tekintünk az agráriumra, mint a most leköszönt kormány. Társadalmi szereplőnek tart- § juk a mezőgazdaságot, hiszen nemcsak | beazonosíthatóan biztonságos élelmi- 9 szert termel, hanem gondoskodik a vi- £ dék eltartóképességéről, valamint a táj- 8 és környezetbarát agrárkörnyezet | fenntartásáról is. Fontos szerepet tölt- £ hét be emellett az állástalanok számának csökkentésében is, hiszen a Fidesz- kormány ígérete szerint tíz év alatt megteremtendő 1 millió munkahelyből 200 ezret a mezőgazdaság biztosíthat pékiául állattartó gazdaságokban, a feldolgozás, kereskedelem, logisztika területén - mondta egyebek közt Font Sándor (Fidesz-KDNP), a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke azon a csütörtöki szekszárdi konzultáción, amit Horváth István polgármester, a bizottság alelnöke és Koller Attila, a Tolnatej Zrt. vezérigazgatója hívott össze a magyar tejgazdaság helyzetének értékelése és az állami feladatok áttekintése érdekében. A városházán megtartott kétórás eszmecserén részt vett Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács alelnöke, dr. Babella György, a Magyar Tejipari Egyesülés Igazgatótanácsának elnöke, Krajcsovics András, a Szarvasmarhatenyésztők Országos Választmányának elnöke, Hegedűs Imre, a Bicskei Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. igazgatója és Gerbrandt Redmer de Boer, a Sole-Mizo Zrt. vezérigazgatója. A tanácskozás során döbbenetes adatok hangzottak el a helyzet érzékeltetésére. Az elmúlt hat évben 300 millió literrel csökkent az éves tejtermelés és 400 millió literrel a feldolgozás. A magyar piacot elárasztják a külföldi termékek: a hazánkban forgalmazott tartós tejek (UHT) 68 százaléka, a közkedvelt trappista sajt több mint 50 százaléka importból származik. A magyar gazdák ugyanakkor a jelenlegi átlag 75 forintos önköltségi áron előállított tejet 60-69 forintért kénytelenek értékesíteni. A hazai fogyasztók ezért túlnyomórészt nem magyar terméket fogyasztanak. Probléma az is, hogy a más országokhoz képest Magyarországon különösen sok multinacionális áruházlánc - erőfölényével visszaélve - olyan árdiktátumot alkalmaz, ami súlyos versenyhátrányba szorítja a hazai beszállítókat Évente 700 millió liternyi magyar tejre lenne szükség a most külföldről beáramló importmennyiség helyett a belföldi fogyasztók „visszahódításá- ra”. Ekkora mennyiség előállítása minimum tízezer új munkahelyet jelenthetne. Font Sándor hangsúlyozta, hogy az új kormány megálljt akar parancsolni a jelenlegi tarthatatlan állapotnak. Szükséges például a Versenyhivatal működésének felülvizsgálata, amely több esetben eljárást indított kartell- gyanúra hivatkozva magyar termelők ellen, akik összefogva védekező piaci magatartást próbáltak kialakítani a felvásárlókkal szemben. Kiemelte emellett az Orbán Viktor miniszterelnök keddi beszédében említett másodlagos minősítő vizsgálati rendszer bevezetését, amely szintén a magyar piac védelmét szolgálná a beáramló import- termékekkel szemben, s amit a magyar árukkal szemben külföldön már alkalmaznak. Az előző kormány azonban 2005-ben éppen akkor „robbantotta szét” a magyar élelmiszerbiztonsági hatóságot, amikor az EU-csatlakozást követően arra éppen a legnagyobb szükség lett volna. Elhangzott egy magyar tulajdonú „agrobank” létrehozásának ötlete is, amely az állam elvárásainak megfelelően, kedvező kamatozású hitelekkel segítené a mezőgazdaság szereplőit. A házigazda Horváth István az import csökkentése, a tejfogyasztás növelése és az áruházláncok magas árréseinek csökkentése mellett az iskolatej program kiterjesztését is fontosnak tartja. Magyar tejet a háztartásokba- Országos szinten ma már mindössze 1,2 milliárd liter tejet dolgozunk fel a piacunk 25 százaléka elveszett Ez önmagában is szomorú, de rengeteg munkahely megszűnését is okozta, amelyek elsősorban vidéken vesztek eL Az Európai Unióban a lakosság zömmel a hazai tejtermékeket fogyasztja, az import maximum 15-20 százalék. Ennek így kellene lennie Magyarországon is, azt a 700 millió litert, ami most külföldről jön, a magyar falvak is előállíthatnák. A hazai tej fogyasztásával pedig a lakosság támogatná a magyar élelmiszeripart - nyilatkozta lapunknak Koller Attila, a Tolnatej Zrt vezérigazgatója. A cégvezető elmondta, hogy az említett negatív tendenciák miatt ma már nem jutnak elegendő tejhez Tolna megyén belül ezért hat megyéből vásárolnak fel tejet, mintegy 200 partnerrel állnak kapcsolatban.- Mi az oka annak, hogy a Tolle termékei olykor drágábbak Szekszárdon, mintáz ország más városaiban?- Erre sajnos nincs befolyásunk, minden kereskedelmi lánc maga határozza meg az árpolitikáját. Gyakran találkozunk mi is azzal hogy egy hasonló kategóriás import élelmiszerre 5-10 százalékos árrést tesznek, ugyanakkor a mi termékeinkre 50-60-70 százalékot.- Mennyire látja eredményesnek a mai konzultációt?- Nagyon fontosnak tartom, hogy elinduljon a kommunikáció a kormány és közöttünk, ágazati szakemKoller Attila berek között. Az ilyen beszélgetéseknek az lehet az elsődleges célja, hogy a politikusok fontos információkat kapjanak, illetve megfogalmazódhassanak olyan közös elképzelések, amelyekkel eredményt lehet érni. Nem lesz könnyű változtatni a mostani helyzeten, hiszen 61 százalékkal kevesebb egyéni gazdálkodó foglalkozik tejtermeléssel A gazdálkodás egy életforma, ha valaki nem abban nő fel nem azt látja a szüleitől akkor nehéz rávenni, hogy elkezdje. Remélhetőleg azonban még az utolsó pillanatban is lehet fordítani ezen a negatív trenden. Jó jel hogy az új kormány törekszik erre. A tejágazat képviselői a konzultációt követő sajtótájékoztatón
