Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)

2010-05-16 / 19. szám

* szekszárdi UMRÜP HÉTRŐL Hl 2010. rhájus 16. Léleképítő-előadás I. Béla királyról Pap Gábor művészettörténész az elhallgatott történeti tényekről Az immáron 10 éves Léleképítő- sorozat legutóbbi előadója a nép­szerű magyarságkutató, Pap Gá­bor volt. Gyimóthy Levente A művészettörténész kifejtette: mivel a szekszárdi terület a források szerint az Árpádok nemzetségéből származó Szár László családi birtoka volt, így a Szek(szár)d elnevezésben is az ő nevét tisztelhetjük. A szár (kopasz) jelentés mellett az ómagyarban a „szár” szóban szent, szakrális személyt tartottak szá­mon. A kutató a Szekszárdon elteme­tett I. Béla király kapcsán - akit szin­tén emlegették szár ként - fölhívta a fi­gyelmet Bakay Kornél professzor fel­tevésére, mely szerint István megva- kíttatott unokatestvére, Vászoly (Va­zul) és Szár László egy és ugyanazon személy lehet, s kinek egyik fia, Béla herceg - a későbbi I. Béla király - vá­rosunk apátságának alapítója. Ismere­tes, hogy mivel Vazul nem akarta elis­merni István örököséül a kijelölt Pap Gábor művészettörténész Orseota Pétert, az államalapító elfogat­ta és uralkodásra alkalmatlanná tette. Vazul fiai, András és Levente ekkor Ki- jevbe, Béla Krakkóba menekültek, bi­zonyítja ezt az 1350es Képes Krónika iniciáléja. Innen hívta haza 1048-ban a belviszályok után Andrást. Béla re­mek hadvezér és stratéga volt, tehetsé­gét megmutatta, mikor III. Henrik né­met-római császár betörésekor (1051) annak katonáit a Vértesben bekerítve kiéheztette, majd amikor a Vértesben a császár püspökének futárát elfogták, más értelmű levelet küldtek tovább a harci helyzetről, megfélemlítve és visz- szavonulásra késztetve III. Henriket. Egy év múlva a császár ismét sikerte­len betöréssel próbálkozott, mikor Po- zsonynál egy Zottmund (Vörösmarty után Búvár Kund) nevű harcos felaján­lotta Bélának, hogy elsüllyeszti a csá­szár hajóit. A tudomány által nem prezentált tárgyakról szólva az előadó kifejtette: tömegével sínylődnek hazai múzeu­mok raktáraiban olyan honfoglalás kori mellkeresztek, melyek bizonyít­ják a magyarság keleti, szkíta keresz­ténységének valóságát. Bizonyítható, hogy a kereszténység korai szakaszá­ban több irányzat (judeo-krisztiánus és keleti szkíta keresztény) élt egymás mellett. Pap Gábor előadásában szá­mos Kárpát-medencei, honfoglalás kori szívfonatos kőfaragvány fotóját mutatta be (így a szekszárdi várkövet is), melyeket a hivatalos tudomány „nem besorolható” díszítésnek tart. Egyértelmű viszont az íjfeszítő (szkí­ta) népek díszítőművészete köszön róluk vissza, melyek a magyar tarsoly- lemezek mintáival azonosak, s török- országi és más keleti leletekkel mutat­nak azonosságot. Az előadó úgy véli: a hazai történet- tudományban a legnagyobb károkat az elmúlt évtizedekben Kristó Gyula tette, aki régészeti tényeket hallgatott el az Árpádok és a magyarság kutatá­sában. A „Mindentudás Egyetemé­nek” sorozatában ugyanez a tenden­cia folytatódik - véli. Pap Gábor úgy látja, a magyarság azért van erkölcsi válságban, mert az ideák és erkölcsök szintjén a káini-ábeli (elpusztítani, aki jobb nálad) elvet követi, s nem nyúl vissza például a Hunor és Magor tör­ténet nyújtotta normához, melyben a harc egymásért folyik, s mely történet - az elhallgatások ellenére - már a 13. századi Kun László-féle Kézai Króni­kában megtalálható. Felnőttek a magas nívóhoz Egy hölgy nyerte a társasköri borversenyt ízharmónia al-dunai módra Újvárosban indult a halfőző verseny szezonja ■ Április utolsó hétvégéjén zajlott az új­városi katolikus társaskör szokásos évi borversenye. Köszönhetően annak, hogy a szervezet borászainak jelentős része a Dicenty Dezső Kertbarát Kör hallgatója (volt), felnőttek a borvidék támasztotta magas követelményekhez. Persze a társaskör is igyekszik elébe menni a dolgoknak: a növényvédelmi előadásokat minden évben megszer­vezik, no és az egymás közötti tapasz­talatcsere is szinte mindennapos. En­nél fogva a zsűri szerepét betöltő élborászaink nem „jópofizásból” di­csérték a minták nagy részét.- Közel száz minta között megjelent húsz fehérborból öt aranyminősítést kapott, a tizenkét rosé közül pedig ket­tőt díjaztak arannyaL Roppant nagy verseny volt ebben a kategóriában a győztes Felk János és Heppék bora kö­zött - mondta Horváth Jánosné Edit, a társaskör egyik vezetője. A vörös kategória 66 mintájából majdnem az egyharmad aranyminősí­tést kapott. Az idén egy hölgy, Susák Lászlóné cabernet-je nyert, megelőzve a társaskör vezetője, Gyurkovics Já­nos, illetve Csapó Károly borait. A fe­héreknél győztes Sárvári János arra biztathatja a termelőket: lehet Szek­szárdon is a balatonit idéző szürkeba­ráttal találkozni. A második helyezett Nepp Dénes is bátran ajánlhatja nedű­jét olyan körben, ahol a chardonnay kedvelői jönnek össze. B. Gy. Az első komolyabb, virtuskodás­ra okot adó halfőzési verseny Szekszárdon az újvárosi katoli­kus társaskör szokásos május el­sejei szeánsza. B. Gy. _______________________ Sz inte garantáltan minden évben dr. Csötönyi Sándorral a zsűriben, aki a különdíjakhoz is mindig hozzájárul amellett, hogy időnként a zsebébe nyúlva támogatja a szíve csücskének számító újvárosi közösséget. Az ökölvívás hazai apostola halfő­ző és halevő ínyencként most is ak­kurátusán vizslatta a 12 versenyző főztjét. Assenbrenner Mihály, a cím­védő, aki már a sióagárdi főzőcskén is kapott különdíjat, most is mindkét kategóriában (vegyes- és pontyha­lászlé) elkészítette főztjét, s ott volt a kiemeltek között, ezúttal a vegyesé­vel lett a befutó. A másik kategóriá­ban új győztest köszönthetett a Szent István ház népes közönsége Töttős István személyében, aki másodszor indult e nemes vetélkedésben. Assenbrenner Mihály a közelmúlt­ban az egyik országos rádió gasztro­nómiai műsorában beszélt a halászlé­főzés rá jellemző metodikájáról- Úgy főzöm a halat, mint itt az Al- Dunánál, a minden részletében a jó­ra törekvők teszik. Ha a hal és a pap­rika nem olyan, amit elképzelek, ne­ki se állok. A ponty nálam a jó ízű, tiszta, nem zsíros balatoni haí Csak attól a kereskedőtől veszek, aki on­nan hozza a halat. Általában törpe- és szürkeharcsát, kárászt, dévért teszek hozzá, itt pedig a Sióból valókhoz ra­gaszkodom a szintén jellegzetes jó íz okán - avat be a titkaiba az újvárosi halfőző verseny egyik győztese. A másik meghatározó hozzávalóról a paprikáról elmondta: szükséges, de nem elégséges, hogy bogyiszlói le­gyen. - Csak saját készítésű vagy ga­rantáltan háztól származó paprikát használok, gondosan válogatva. A hal után ennek kiválasztása, megfelelő időben adagolása a legfontosabb. A másik kategória győztese, Töttős István is egyet értett az el­hangzottakkal majd hozzátette: - Fontos, hogy a forrás folyamatos le­gyen, és a hagyma mennyiségét is el kell találni. Meglepett, hogy ilyen jól sikerült, arra azért nem gondoltam, hogy nálam rutinosabbakat is meg­előzve első leszek. Kiderült, hogy a két győztes meto­dikája eltér egymástól: Mihály az ízharmónia miatt mindent egyszerre tesz a bográcsba, míg István külön- külön. Utóbbi a tapasztalatcsere után érez hajlandóságot arra, hogy legközelebb a másik módszert is ki­próbálja. Szakértő zsűri bírálta a borversenyre benevezett mintákat

Next

/
Oldalképek
Tartalom