Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)

2010-05-09 / 18. szám

2010. május 9. HÉTRŐL HÉTRE ^ SZEKSZÁRDI WASÁR1AP Szép bikavérek, kékfrankosok Szent György napján gazdára találtak a borvidéki borverseny különdíjai (II. rész) A történelmi borvidéki borver­senynek az utóbbi években vele­járója, hogy nem kis meglepetést keltve reflektorfénybe kerülnek olyan termelők, akikről eddig leg­feljebb a szőkébb szakma tudott, de széles borfogyasztó közvéle­mény kevésbé. Bálint György Kéhl János építőipari vállalkozó már 2000 óta készít palackozásra érdemes borokat, köztük többek között bikavé­reket. Hogy nem hobbista borászról van szó, azt az eddigi borvidéki verse­nyek aranyérmei is igazolják (2000, 2003), most pedig a még hordóban ér­lelődő 2007-es, ami nem „egyszerűen” nagy aranyérmes lett, de a kulisszák mögé bepillantva kiderült: a Kéhl féle bikavér közvetlenül a Város Bora, Mé­száros Pál bikavére után következett a rangos versengésben. Hát igen, ha va­laki szerelmes a szekszárdi bikavérbe! Mini-birtok, csúcsbikavér- A jól és szépen kiérlelt borokra es­küszöm. Van türelmem kivárni, amíg ennek eljön az ideje - mondja a fajta specialista amatőr borász. - Alapvető­en bikavért készítek, amihez kadarkát és cabemet-et külön veszek. Hatszáz öles kisbirtokomon tizenkét-tizennégy hektó bort készítek, ezt az átlagos évjá­ratokban általában összeszüretelem.- Adott valamiféle impulzust az eddigi legnagyobb szakmai siker?- Igen. Úgy tervezem, hogy ez a bort már forgalomba is hozom, és ta­lán elindítom ennél is rangosabb bor­versenyeken.- A jövőben talán még nagyobb te­rületen gazdálkodik majd?- Ezt nem tervezem, mert már így is több, mint hobbi. Maradok a 600 négyszögölnél, no és a bikavérnél A szekszárdi második borász gene­ráció markáns képviselője ismét be- gyűjthette a legeredményesebb fiatal borász különdíjat. Sebestyén Csaba borai persze jutottak már ennél ma­gasabbra hazai és nemzetközi verse­nyeken is, de a borász sikerei nem csak ezekben, de a fogyasztók vissza­jelzéseiben is tükröződnek. Nagyon elmélyed a kékfrankosban- Való igaz, azért esett rám most a választás, mert mindjárt betöltőm a harmincötöt, és nem leszek már je­lölhető erre a titulusra - jegyzi meg elöljáróban a borász. - Arra azért büszke vagyok, hogy olyan borokkal sikerült most is kijönnöm, amivel méltó vagyok a címre. A két aranyér­mes bikavérünkre, és a szintén ilyen minősítést kapott kékfrankosunkra gondolok.- Kékfrankosból óriási a kínálat a borvidéken. Mintha önök ezen belül is képesek lennének az ínyenceket megcélzó kuriózumokra.- Valóban a kékfrankos a meghatá­rozó fajtánk. Sokféle bornál, így a roséknái, vagy a cuvéeknél használ­juk. Ékkőként jelenik meg a fajta a bi­kavérünkben, de tudunk játszani is vele a kékfrankos válogatásainkban.- Úgy tűnik, a Sebestyén pincészet­nél hogy nem cél a kontinens legran­gosabb borversenyein való folyama­tos megméretés.- Vannak ilyen elismeréseink is, de nincs akkora szerepük egy borász ázsiójának kialakításában, mint azt so­kan gondolják. Ez a gyakorlat egyre kevésbé fontos számomra. A pincé­ből távozó vendég arcán felfedezhető mosoly sokkal fontosabb számomra bármilyen aranyéremnél Szentgál újra beköszönt A borverseny legjobb kistermelő­jét az idén Zomba és környéke adta, Misóczki Béla személyében. A pincé­szet 2009-es évjáratú vörös házasítása a nagy arany kritériumainak is megtu­dott felelni.- A szentgáli területeink termesz­tési adottságai közelítenek a szek­szárdiakhoz: itt is tökéletesen beérik a szőlő, és szépek a savak - mondja a borász, aki bevallottan igyekszik kö­vetni a neves szekszárdiak útmutatá­sait, de képes eltérni a gyakorlattól. - Hagyományos technológiával, de már oxidativ erjesztéssel dolgozom. Kicsempézett betonkádban ászko- lom a szőlőt, majd ászokhordóba töl­töm a bort - avat be a műhelymun­kába Misózczki Béla. Megtudjuk még, hogy évente 200-250 hektó bort készítenek, aminek legjavából 2-3 ezer üveget palackoznak. Noha a családi gazdaság fő profilja a szántó­földi növénytermesztés, titkos álma egy önálló, évi 7-8 ezer palackos bo­rászat, és egy kóstoló pince, ahol egyszerre legalább harminc ember leültethető. A „Jövések Könyve” üzenetei Éppen tíz éve készít a szekszárdi borvidék a Kőszegről származtatható, az 1700-as évek közepére visszanyúló „Jövések Könyve” útmutatásai alapján hajtásmintákat kora tavasszal, az első rügyfakadások megjelenése után, amit Baky Péter festőművész meg is jelenít minden évben. Nem öncélúak, ha­nem jelzésértékűek ezek az előttünk álló évjáratra. Az aranyérem mellé egy ilyen metszet is dukált az idén a történelmi borvidéki borversenyen egy mí­ves emlékplakett formájában. Az idei rajz eltér az elmúlt három évitől, ami egyben azt is jelentheti, hogy a 2010-es esztendő - a dolgok állása szerint - nem ígérkezik olyan kiválónak, mint a magunk mögött hagyott három.- A korábbi években nagyon erős hajtásnövekedés volt már Szent György napján, így hosszabb idő állt rendelkezésre a szőlő beérésére a vegetációs időszakban, s ez a borok minőségére is pozitívan hatott - emlékezik vissza Ferencz Vilmos borász-rendezvényszervező, a díj ötletadója. - Az idei év nem jól indult a szőlő szempontjából, mert mint a mellékelt ábra mutatja: ké­sői fakadás volt, a vegetációs idő lerövidül. Persze egy jó nyár, és egy már hagyományosan szép ősz sokat segíthet, bár nem ezt Ígéri a meteorológia. Na erre a jövendölésre - már időarányosan - feltétlenül visszatérünk. " Cannes behódolt Dúzsi előtt ■ Idén is világraszóló sikert mond­hat magának a szekszárdi Dúzsi Ta­más borász, akinek a cannes-i rozé vi­lágversenyre benevezett borai mind kiemelkedően szerepeltek. Huszonhét országból 886 borral neveztek a borászatok a franciaor­szági Cannes-ben április 26-án meg­rendezett Mondial du Rosé-ra. A 886 borból 257 kapott valamilyen érmet, ebből 47 lett az arany. Ha­zánk borvidékeiről is többen küld­tek a versenyre bormintát, végül a magyar borok közül öt kapott ara­nyat és három ezüstöt. Az öt aranyéremből hármat a szekszárdi Dúzsi Tamás borai - a. 2009-es cabernet sauvignon rosé, a 2009es merlot rosé és a 2009-es syrah rosé - nyert el, a három ezüst­éremből pedig kettőt: a 2009-es Dúzsi Tamás kékfrankos rose, és a 2009-es pinot noir rosét. A Dúzsi család az idén elismerést elismerésre halmozott, hiszen ko­rábban a németországi Mainz-ban két ezüst, a franciaországi Bor- deaux-ban pedig egy ezüstérmet nyertek boraikkal Segíteni katartikus élmény A Rotary kormányzója látogatott Szekszárdra ■ A jótékonyságnak belső késztetéssé kell válnia. A Rotary nem pusztán azt jelenti, hogy valakik „összedobják” a pénzt valamire, hanem az közös akci­ókban megnyilvánuló, katartikus kö­zösségi élmény is egyben - derült ki dr. Cseri Miklós, a Rotary International magyarországi kerületének kormány­zója szavaiból a Rotary Club Szekszárd keddi ünnepi ülésén. Dr. Cseri Miklós elmondta, hogy ezt még tanulni kell Magyarorszá­gon. Közöttük is akadnak, akik ne­gatívan reagálnak a kedvezőtlen kül­ső körülményekre, mint a gazdasági válság. A Rotarynak viszont életfor­mává kell válnia, a tagoknak éppen olyankor kell erőteljesebb szerepet vállalni, amikor a társadalom arra jobban rászorul. Mint mondta, rövid szekszárdi látogatásán tapasztaltak alapján azt látta, hogy a tolnai me­gyeszékhely klubja ebből a szem­pontból is jó úton jár. Dr. Sólyom Bódog, a Rotary Club Szekszárd soros elnöke arról tájékoz­tatott, hogy a szekszárdi szervezet há­rom irányú támogatási rendszert ala­kított ki. Karitatív tevékenységük so­rán évek óta támogatják a Hospice Alapítványt és a faddi nevelőotthont. A tehetséggondozás keretében a szekszárdi általános iskolákat és a ze­neiskolát segítik. Új tevékenységük a városszépítés, amelynek során a Kilátónál levő ke­resztek áthelyezését és felújítását vé­gezték el a várossal együttműködve. A következő nagy projektjük a Mun­kácsy utcai csurgó rendbetétele lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom