Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)

2010-01-17 / 2. szám

10 SZEKSZÁRDI VASÁRNAP ANNO 2010. január 17. EGY NEVEZETES SZEKSZÁRDI NAP 144. Két híres januári szülöttünk A maguk idejében mindkettőjük nevét ország-, sőt Európa-szerte emlegették, ma egyikük emlékét szülő­helyén semmi nem őrzi, a másikét sze­rény emlékverseny... Schwartzer Antal 1780. január 16- án született Szekszárdon, atyja hely­ben volt, legkisebb öccse, Alajos öt (!) földrészen lett ismert borkereskedő. Antal kalocsai és pécsi gimnázium után jogot tanul Pesten. Itt ez időben tervezik a siketnémák intézetének lé­tesítését. E célból küldik őt 1801-ben Bécsbe, az ottani intézeti tanításmód és berendezés tanulmányozására. így lesz 1802-ben a váci siketnéma inté­zet első tanítója, Simon Antal igazgató halála után, 1808-ban az intézet veze­tője. Szinnyei József szerint: „Az ő ide­jében és tanítási rendszerével fölvi­rágzott az intézet, sőt rendszerét má­sutt is alkalmazták.” Meghalt 1834. de­cember 29-én Vácon. Negyedszázad múlva, 1859-ben az intézet ismerteté­sekor is kegyelettel írták róla: „34 éven át szerzett tapasztalatait jeles könyveiben hagyta hátra”. Ugyanitt mesélnek a hősi kezdetek­ről: „A régi világban nem fogták fel a szerencsétlenség nagyságát, s a siket­némát úgy tekintették, mint az Isten­től eltaszított esztelen lényt, kit meg­vető irtózással kerültek s olykor a leg­gonoszabb tettek végrehajtására használtak...” Felmérhetjük, mit jelen­tett 1817-ben Schwartzer Magyar nyelvtanító könyv a siketnémák szá­mára című műve, amely 1827-ben jel­szótárral s németül is megjelent. Alig száz év múlva egy másik szek­szárdi „mint vakító üstökös, úgy tűnt Sipos Márton fel a magyar sport egén! Hirtelen lob­bant fel messzeható fénye; egy ideig az egész égboltot beragyogta sugarai­val, majd gyorsan, miként jött, elenyé­szett a végtelen örökkévalóságban. Ez volt Sipos Márton” - jellemzi Babits Mihály testvére, István. Az egykori is­kolatárs és barát tudja: „Szekszárdon született 1900. január 19-én. Itt töltöt­te boldog gyermekéveit, itt végezte el a gimnáziumot.” Keszthelyi gazdászati akadémista- ként kezdett hozzá a sportszerű úszáshoz, „bár istenadta tehetségét már jóval korábban elárulta”. Már első nyilvános szereplésén, 1921-ben gaz- dász-bajnok s egyben magyar rekor­der lett. Az akkoriban profi klub MAFC előbb irigykedve nézte a so­sem látott úszó győzelmét, majd leiga­zolta. Náluk 1922-ben és 1923-ban magyar bajnok. „A vízből kiemelked­ve, szinte csak karral, rövid és gyorS tempókkal úszott” - írja a Sportlexi­kon. Újabb tüneményes fejlődése már kitartó edzés eredménye: 1922-ben szenzációs világcsúcsot állít föl a 100 méteres férfi mellúszásban 1 perc 16,2 másodperccel Többször legyőz­te Erich Rademachert, a német világ­bajnokot, de nem sokára „súlyos gyo­morbaj gyötri, elkedvetlenedik, visz- szavonul vidékre gazdászkodni”. A rosszul sikerült 1924-es párizsi olimpia után még utolsó felvillanás­ként Barcelonában beállítja Rade- macher 200 méteres 2 perc 59 má­sodperces világcsúcsát. Vakbélgyulla­dás, tífusz, tüdőhurut, tuberkulózis éri el, végül agyhártyagyulladás okozza halálát 1926. december 11-én. „Sipos Márton nekünk magyaroknak többet jelent a világhírnél; szimbólum ő, mely az őseredeti magyar tehetséget jelké­pezi” - írja az egykori barát Dr. Töttős Gábor Ódon időben JANUÁR 18-ÁN 105 éve, 1905-ben elhunyt cím­zetes apátunk, Steinberger Fe­renc nagyváradi kanonok. JANUÁR 19-ÉN 110 éve, 1900-ban itt született Sipos Márton, a 22 évesen 100 méteren világcsúcsot elért mell­úszó. JANUÁR 20-ÁN 110 éve, 1900-ban a Szekszárd Vidéke gúnyolta az új kaszinóel­nök Simontsits Béla „dzsentri ge­nerálist’. JANUÁR 21-ÉN 115 éve, 1895-ben az első felsza­badított jobbágy, a helyi Mayer Já­nos a kakasdi templom számára földet adott. 105 éve, 1905-ben kiadta Varasdy Lajos volt tanfel­ügyelőnk Magyarország közkor­mányzati rendszerének újjászer­vezéséről szóló röpiratát. JANUÁR 22-ÉN 160 éve, 1850-ben a nyomorgó Garay Jánost egyetemi könyvtár­tisztté nevezték ki. 25 éve, 1985- ben hunyt el Ziegler Károly víz- mérnök. JANUÁR 23-ÁN 90 éve, 1920-ban halt meg Steig Flórián fazekas, a milánói világkiál­lítás ezüstérmese. JANUÁR 24-ÉN 160 éve, 1850-ben halt mártírha­lált forradalmár plébánosunk, Új­vári József. 100 éve, 1910-ben eleink üstököst láttak nyugat felől. A Krisztus-hívők egységéért 2010 Mottó: „Ti vagytok erre a tanúk”. (Lk 24,48) A 2010. év Ökumenikus Imahete kiemelt alkatom. Isten iránti hálaadással tekintünk vissza az 1910-es Edinburgh-i Missziói Konferenciára, mely szülőhe­lye volt annak a gondolatnak, hogy a Krisztus evan­géliumát hordozó és azt a világ különböző helyein képviselő bizonyságtevők a hit és tanbeli különbö­zőség okozta ellentéteket tompítsák. Különösen a Missziókat foglalkoztatta a szüntelenül jelentkező kérdés, vajon helyénvaló-e megosztottságunkkal olyanokat terhelni, akik éppen csak ismerkednek Krisztussal? Az alakuló egyházak tagjai észrevették a szakadékot a hirdetett üzenet és a krisztushívők szétszakadozottsága között. Meg kellett és újra meg kell válaszolni a kérdést: hogyan adhatják át másoknak a Krisztusban felajánlott kiengesztelö- dést, ha maguk a megkereszteltek is semmibe ve­szik egymást vagy harcolnak egymással? Hogyan tudnák az ellenségeskedésben élő keresztyén csoportok az egy Urat, egy hitet, egy keresztséget hitelesen hirdetni? Ezek a kérdések merültek fel 100 évvel ezelőtt és ezek várnak választ ma is. Mivel sok évtizedes gyakorlatunknak eleget kívá­nunk tenni e jeles évfordulón, a történelmi egyhá­zak lelkészei és gyülekezetüknek hitüket megélő tagjai ez év elején is (január 17-24.) közötti időben bekapcsolódunk a keresztyén világot az imádság EVANGÉLIUM kötelékével egybefo­gó mozgalmába. Minden keresztyén ember, bárhol is éljen a világon, az Úr Jézus­tól tanult imádságon keresztül tarthatja kapcsolatát gondvise­lő Istenével. Már a ré­gi egyházatya is (Chrysostomos) arra mutatott rá, hogy min­den imádságunkat eh­hez az imához kell mérnünk és minden imádságunknak ebből kellene tanulni. Soha nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezt az imádsá­got, amikor imádkozunk, s minden szavát átgondol­tan kell elmondani. A korai keresztyénség tanítói fe­jén találták a szöget, amikor a Miatyánkont a teljes evangélium összefoglalásának és a mennyei isme­retek foglalatának nevezték. Hiszen az Úrtól tanult imádságból kiderül, hogy van mennyország, hogy melyik az a név, amelyik minden más név felett áll, hogy melyik ország és hatalom közeledik, hogy ki­nek az akarata irányítja a világot, hogy kinek a ke­nyerét esszük, hogy kire tartozik az adósságunk, hogy milyen veszélynek és kísértésnek vagyunk ki­téve, és hogy ki tud ellenállni a gonosznak. Aki meg­értette, mit kell és miét lehet kérni Istentől, az már kezdi azt is érteni, mi Isten terve az emberrel. Ez az Istentől elkészített alkatom lehetőséget ad ar­ra, hogy városunk minden hivő embere, felekezeti hovatartozásától függetlenül, együtt énekeljen és imádkozzon a ránk következő hét minden napján. Balázsi Zoltán református lelkész Ökumenikus imahét Január 18. és 23 között, naponta 17. órakor kezdődnek az Ökumenikus Imahét alkalmai (ki­véve péntek, amikor 18 órakor), melynek témá­ja: „Ti vagytok erre a tanúk.” Hétfőn a Belvárosi templomban: Kovács Zoltán metodista Kedden a református templomban: Ravasz Csaba katolikus Szerdán az újvárosi templomban: Balázsi Zol­tán református Csütörtökön metodista imaház: Kirsch János katolikus Pénteken az evangélikus templom (18 óra): Papp Barnabás baptista Szombaton az evangélikus templomban (lelki házigazdák a baptisták): Sefcsik Zoltán evangé­likus Mindenkit szeretettel várnak a város lelkészei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom