Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)

2010-04-04 / 13. szám

2010. április 4. SZEKSZÁRDI V4SARN4P „Megöntözlek rózsavízzel...” SAS ERZSÉBET ROVATA Vendégem a Belvárosi Kávéházban egy férfi és egy nő. Balázs Sándor néprajzos-muzeológus és Andrásné Marton Zsuzsa múzeum-pedagó­gus. A húsvéti hagyományokról, népszokásokról beszélgettünk, s ar­ról, hogy a mai gyerekek mennyire érdeklődnek, mennyit tudnak a lassan feledésbe merülő népszokásokról. Egy férfi: Balázs Sándor Egy nő: Andrásné Marton Zsuzsa- Lassan, de biztosan elhagyjuk szinte minden ünnepünk szép ha­gyományait, amely részben érhe­tő, részben sajnálatos...- Az ünnep mindig ünnep marad, csak átrendeződnek a „kellékei”. Ma már minden ünnep az ajándékozásról szól, míg régen inkább az emberi kap­csolatokról, közös örömökről, esemé­nyekről- Elevenítsük fel párat a régi ha­gyományokból..- Kezdjük az étkezéssel amely ré­gen fontos szerepet játszott a húsvéti ünnepkörben. A hagyományos éte­lek, mint a sonka - lehetőleg tormával a tojás, bárány, amelyek ma is az ün­nepi asztal legfontosabb kellékei. Ré­gen a 40 napos böjt után húsvétkor le­hetett először húsételt fogyasztani a böjt alatt csak halat. Ez a szokás ma nagypéntekre szűkült, ilyenkor való­ban még a menüs éttermek is halételt kínálnak.- Ezek szerint a szigorú böjtből alig maradt meg valami, pedig az orvosok szerint is jót tenne az egészségünknek.- A 40 napos böjtöt ma már csak a nagyon vallásos emberek tartják. A ré­gi böjti időszakban nemcsak húst nem ettek, de más ételből sem laktak jól az emberek. A fő tiltás a zsíros éte­lekre vonatkozott.- A másik húsvéti hagyományból, a tojásfestésből mi maradt meg?- Kétféleképpen díszítették régen a tojást: festett és hímzett tojás léte­zett. A festett, amit abban az időben hagymahéjjal dióhéjjal festettek, a hímzettet pedig az úgynevezett írókával rajzolták.- Az ajándékozás régen nem volt divat? Még a gyerekeknek sem?- A keresztszülők azért festettek to­jást, hogy a keresztgyereküket ezzel megajándékozzák, méghozzá húsvét első napján. Ennek az ajándékozásnak semmi köze nem volt a locsolás utáni tojáshoz, más ajándék pedig egyálta­lán nem volt.- A locsolás azért ma is divat még... «- Régen húsvét másnapján a legel- \ terjedtebb szokás volt, hogy a fiúk ; meglocsolták a kiválasztott lányokat - \ a csúnyák szárazon maradtak.. Csapa- \ tostól jártak és vödör vízzel öntötték i le őket, akiknek így azon napon több- j szőr is át kellett öltözködni. A kölnivel í való locsolás polgári szokás volt. Ró- j zsavíznek hívták, majd a XX. század- l ban jött a parfüm, amely városban és < falun egyaránt elterjedt.- A lányok akkor viszonozták to- ! jássál a locsolást?- Illett tojást adni a fiúknak, vala- ! mint megkínálni őket itallal kaláccsal ■- az jól „szívta” az italt - süteménnyel. ! Másnap, kedden a lányok „visszalo- ■ csolkodásának” napja volt, aztán ez í később ez áttevődött hétfő délutánra, j Délig a legények, délután a lányok lo- ! csoltak. Később ez a szokás teljesen l elmaradt. Eljegyzés után már csak a I vőlegény ment locsolni a menyasszo- J nyát, s a lánynak sem illett más fiú lo- ' csolását fogadni.- A kalács és a tojás együtt isjelké- | pezett valamit..- Az volt a komatál amit a leányko- \ ri barátnők küldtek egymásnak. A je- | lentése az volt, hogy egyszer egymás i gyermekeinek a keresztszülői lesz- j nek, vagy már azok voltak.- Negyedszázada, hogy a megyei múzeumban minden nagyobb ün­nep előtt látványos készülődés fo­lyik, amit a gyerekek szemmel lát­hatóan nagyon éhfeznek.- Amióta 25 évvel ezelőtt - mint óvónő-tanítónő - megpályáztam a múzeum-pedagógusi munkakört, nemcsak a gyerekeknek, hanem a fel­nőtteknek is folyamatos foglalkozáso­kat, múzeumi órákat tartok. Történe­lem, hon- és népismeret tantárgyak­hoz kötődően, biológiai környezetis­mereti órákat szervezünk, amely az adott oktatási intézmény tantervére épülnek. A felnőttek körében is nagy sikere van ezeknek a múzeumi órák­nak, főleg az idősebb generációnál akinek van is ideje, s talán már régi vá­gya teljesül egy-egy téma megismeré­se közben. A kisgyermekes anyukák gyerekeikkel együtt jöhetnek, s tartal­mas szabadidő, főleg rossz idő esetén, mindkettőjüknek élményt jelent.-Az év nagy ünnepei előtt, mint a húsvét is, ezek a programok színe­sebbek, gazdagabbak...- A programjaihkat az uniós pályá­zatok támogatásával ingyenessé tehet­tük, amely megnöveli az irántuk való érdeklődést. Régebben a húsvéti ün­nepekkel kapcsolatos múzeumi prog­ramok egynaposak voltak, és sokan, akik szerettek volna, nem tudtak rajta A húsvéti (nép)szokásokat is életben tartják részt venni mert fizetős volt. Ma már a két nap is kevés, annyi a jelentkező.- Miből tevődik össze a program, milyen korosztály vesz rajta részt, s mennyi ideig tart egy-egy csoport részére?- Az óvodások és az általános iskola alsó tagozatosai jönnek, szinte a város minden intézményéből. A résztvevők nagy száma miatt szorosan be kell tar­tanunk az egy órás foglalkozást, de még így is nagyon nehéz minden je­lentkezőt bezsúfolni a két napba. Több mint két évtizede dr. Lehel Péterné, a népművészet mestere - aki nagymamája Terus néni, országos hírű bátai tojásfestő hagyományait fojtatta - tartja a bemutatót, s folya­matosan ott van a foglalkozásokon.- Valóban zsúfolt lehet az az egy óra, hogy építitek fel?- Minden csoporttal először a hús­véti ünnepkörről beszélgetünk. Itt a szokások, a hagyományok kerülnek szóba, melyekről a mai gyerekek már alig-alig hallottak, talán csak a nagy­szülőktől Az ünnep vallásos részéről a böjtről a tojásfestésről ajándékozás­ról locsolásról. Ezt követi a tojásfestés technikájával való ismerkedés, majd a gyerekeké a főszerep. Kapnak egy írókát, viaszt, tojást, és ráfesthetik a saját rajzukat. Persze ösztönözzük őket a hagyományos motívumokra, de természetesen saját ötleteiket is megvalósíthatják.- Mi történik ezután a tojásokkal?- Piros festékbe mártatjuk a gyere­kekkel a megrajzolt tojásokat, s ami­kor megszáradt, hazavihetik megmu­tatni családjuknak, mivel is töltötték az órát. Nagy öröm látni a gyerekek iz­gatott tevékenységét, hogy kinek si­kerül szebb tojást festeni.- A száradás alatti időt is kihasz­náljátok...- Más programokat ajánlunk, filmet nézhetnek régi húsvéti szokásokról - ezeknek nagy sikerük van -, illetve húsvéti színező lapokat készíthetnek, amit szintén hazavihetnek emlékbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom