Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)
2010-03-14 / 10. szám
0 * SZEKSZÁRDI yasArmap KULTÚRA 2010. március 14 Deesen lelt otthonra a Sárközi vasárnap Szabó Dezső halálának 39. évfordulóján emlékeztek tisztelői a szekszárdi festőművészre A Sárközi vasárnap műtárgymásolata a decsi faluházban látható Szabó Dezső 1939-ben készült és 1980-ig városunk vasútállomásának várótermét díszítő falfestményeinek újrateremtését célul maga elé tűző, 2006 tavaszán indult, s időközben példátlan összefogássá alakult civil kezdeményezés március 6-án mérföldkőhöz érkezett. Kovács Etelka A képletes és valóságos viharok ellenére múlt szombaton a Sárköz „fővárosában” a decsi faluházban a Szabó Dezső halálának 39. évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepély keretében, amelyen Szekszárdot Horváth István, polgármester képviselte, felavatták Tóth Gábor, festőművész műtárgymásolatát Szabó Dezső Sárközi vasárnap című szekkójáróL Népes közönség előtt írta alá a megállapodást Biczó Ernő, Decs polgármestere és Fusz György, a közadakozást koordináló Víz'PArt Közalapítvány elnöke a kép átadásáról, és szekszárdi elhelyezésének lehetőségéről, amennyiben megfelelő helyszínt találnak városunkban a 460x720 cm-es festmény számára. A MÁV 2008-ban úgy döntött, nem mozdítja el a váróból az ott látható Patay Lásztó-pannókat. A Szabó Dezső művészeti albumot a borítón látható képpel ajánlotta a közönség figyelmébe Lovas Csilla, a megyei múzeum munkatársa A 2009- ben kiadott, gazdag képanyaggal illusztrált album borítóján ugyanis a Peóniák (bazsarózsák) című festmény részlete látható nagyítva Ahogy általa betekintést kapunk Szabó Dezső festőmódszerébe, ugyanig)' szeretnék a könyvben nagyító alatt láttatni Szabó Dezső művészetét. Feledy Balázs művészeti író emlékező soraiban a szekszárdi festő tradíció iránti tiszteletét és tokálpatriotizmusát emeli ki. Megismerhetjük az albumból Szabó Dezső életének képes kronológiáját, olvashatjuk Samu Attila lírai esszéjét, és a festő egykori kertszomszédjának, a Frei házaspárnak visszaemlékezését „Szabó bácsira”. Hamar kiderült, hogy a festőnek sok jó ismerőse volt Szek- szárdon, amikor dr. Gaál Attilához került a szó. A megyei múzeum igazgatója szívesen emlékezett Dezső bácsira, és egy-egy róla szótó anekdotával szórakoztatta a közönséget. Rühl Gizella a civil kezdeményezés szervezője fon tosnak tartotta, hogy a könyvben is mertetik az adománygyűjtést és be mutatják a műtárgymásolat elkészíté sére kiírt pályázat győztesét, Tóth Gá bort is. Az alkotótól megtudhattuk hogy nem valódi másolásról volt szó hiszen maga mű tönkrement, s az az őrző fotók sem mutatják meg falfesi mény minden elemét Másrészt ez olaj festékkel vászonra készült, így nem ad hatja vissza ugyanazt a színhatást mint a szekkó. A méret különbözésé ge pedig minden műtárgymásolatná alapfeltétel. A Szabó Dezső festményeiből rende zett kiállítást dr. Gaál Attila nyitott meg. Kiemelte, hogy Szabó Dezső n gyogó portréfestő is volt, amelleti hogy nagyszerűen festett tájakat csendéleteket Ezek szerethető képek el lehet előttük álldogálni, és nézegetn őket - ajánlotta a hónap végéig látogat ható válogatást a közönség figyelmébe A civil kezdeményezés szervező tovább dolgoznak azon, hogy az egy kor a vasúti várótermet díszítő mind három festmény, a Sárközi vasárnaj mellett a Szekszárdi szüret és a Szék szárdi vásár műtárgymásolata elké szülhessen, és méltó helyre kerüljön. Straubinger-képek Szekszárdim A puha anyag keménysége ■ A Szent József Iskolaközpont és a Folio Art közös kiállítás sorozatának negyedik állomása Straubinger Ferenc tolnai tanár-festőművész tárlata az iskola folyosógalériáján. A megnyitó hagyományosan az iskola igazgatójának, Szabóné Varjas Ildikó köszöntő szavaival indult, majd Rühl Gizella, a Folio Art ügyvezetője tájékoztatta a közönséget a két ren- dezvény-sorozatróL A művészt az iskola diákjai, Simon Eszter, Szabó Márk és Török Zsombor (felkészítő tanár Bakonyi Györgyné) furulyaszóval köszöntötte. Tolna és Szekszárd polgármestere két „kultúrbarát” városról beszélt Dr. Sümegi Zoltán elmondta: Tolna városa bővelkedik tehetséges, kreatív emberekben, akik szívesen mutatkoznak be, főleg egy olyan helyen, ahol szíves és lelkes közönség előtt tehetik ezt. Straubinger Ferenc festőművész is azon alkotók közé tartozik, akinek fontos a megmutatkozás. Horváth István kifejezte örömét, mely szerint szívesen fogadja Szekszárd más települések művészeit, a jelenlegi attól különleges, hogy egy olyan iskolában került megrendezésre ez a kiállítás sorozat, amely egyébként is az emberi lelket és tudatot is formálja. Komoly küldetése van az iskolának, amelyhez komoly értékrenddel járulnak hozzá azok az alkotók, akiknek műveit láthatják az iskolás gyerekek. Straubinger Ferenc a pécsi tanárképző rajz szakán végzett, tanárai Bencsik István és Rétfalvy Sándor voltak. Második diplomáját a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán szerezte, ahol Klimó Károlytól festészetet, Rátonyi Józseftől szobrászatot tanult. Tagja a Szegedi Oktató Művészek Egyesületének. Alkotásainak témáit a Balaton-felvidék, a tolnai és zalai tájak, mediterrán vidékek, portrék, aktok, csendéletek, illetve az 1848-as nemzeti gondolat- és a keresztény hitvilág adja. Stílusa is nagyon változatos: romantikus, absztrakt, expresszionizmus, változás-mozgás metaforikus ábrázolás, kínai akvarellfestészet. Művészetére nagy hatással volt például Cézanne, Picasso, Vaszary, Aba Novák, Amerigo Tot, vagy Kokas Ignác. Technikája az olaj, akril, akvarell, gouache. Straubinger Ferenc több mint 20 önálló kiállításon vett részt, s művei több galériában megtalálhatók. Az iskola kórusa a tavaszt idézte meg, Balogh Renáta pedig Haydn: Szerenád című darabját adta elő fuvolán. Dimén Evelin és Vivien bukovinai népdalcsokorral zárták a kiállítás megnyitót Sas Erzsébet m Az otthon melegét idézi a nőiséghez leginkább kötődő, évezredek óta használt anyag amelyből a Művészetek Háza március 6-án nyák kiállítás művészei alkotásaikat létrehozzák. A Nőnap alkalmából felkért hat textilművésznőt az egy-egy kárpit elkészítésére fordított idő is elmélyült alkotásra készteti. Hauser Beáta nosztalgikus, régi, megfakult fotográfiákat idéző, saját maga által felújított technikával megszőtt kárpitjai a családot, őseink emlékét állítják elénk. Az 1979-ben készült Pár című képtől a mához közelítve egyre búsabbá, majd egészen tragikussá válik Hauser gobelinjeinek, grafikáinak világa, miközben erős társadalom- kritikát gyakorol. Zelenák Katalin műveivel az újjáéledő tökéletes szépség korába lépünk, amit a mai világ képére formák. A gobelinszövés egyik nagymesterének munkáin töredezetté, lépetté, fakóvá, csupán fátyol mögül fel- sejlővé válnak a reneszánsz nagy művei. Valami széthasadt Nyerges Éva szigorú, rideg fémbe zárja textiljeit A Folyamatos gobelin, ha tekerjük, körbe jár. Hatalmas szerkezetekkel, építményekkel telezsúfolt világunkban rácsok között őrizzük a természet érintetlenségét Ha a szék csak váz kárpit nélkül, eldőlt kőoszlopok között, kiüresedett a világ, csak az élet emléke már. A létünk nyomasztó képe után V; sárhelyi Kata az Ég felé mutató, harmc nikus kárpitjai nyugalmat adnak, cser des elmélyülésre ösztönöznek. Az en lékezés Vásárhelyinél békés megnyílj vás, szabad szárnyalás. Sipos Éva feste hatású gobelinjeibe beleszövődik a örökkévalóság arany fénye. A líraiv vált geometrikus szerkezet elvont nw tívumaiban, a sötét és világos erő kontrasztjában a lélek rezdülései tükre ződnek kis érzékiséggeL Pasqualeti Eleonóra kárpitjait oszlopok „tartják” klasszikustól - amelyek az épület aj chitektúrájává válnak - a XX. százai kerengőjéig Ahol a térben mindenfél kárpittal burkolt súlyos oszlopot körb járhatunk Szent Ágnes, a szűz és vért nú örvénylő fehér és vörös szalagkén hagyja el a római falakat A kárpit min ha felfeslett volna, amerre távozott A kiállító művészek közül a magya kárpitművészet megalapozójának en lékére létrehozott Ferenczy Noémi-d birtokosa Nyerges Éva, Hauser Beát és Pasqualetti Eleonóra, a magyar tej tikervezés, kézi szövés területén mej határozó Rózsa Anna emlékére alap tott díjat eddig Sipos Éva és Hauser B< áta kapta meg. A Kárpitművészet című kiállítás áj rilis 30-ig tekinthető meg. Kovács Etelki
