Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)

2010-02-28 / 8. szám

10 SZEKSZÁRDI V4H1N4P ANNO 2010. február 28. Csengey Dénes M egyeszékhelyünk 1890. február végén hozott először határoza­tot a társadalmából valósággal kisza­kadt szegények csoportja ellen. A kér­dés gyors megoldását sürgették, de ny­olc évtized kellett a megvalósuláshoz, ezért a jelenség az irodalomban is nyo­mot hagyott. Szekszárdon mindenki tudta egy­kor: a filoxéra miatt elszegényedett helybeliek városi házukat elvesztvén, eladván a likpincékbe költöztek ki, és áporodott szagot árasztó odúikat a XIX. század végétől barlanglakásnak gúnyolta a hatóság meg a sajtó. Bod­nár István jelenete nyitotta a sort: tré­fásnak szánt, de részvétlen hangja in­kább a türelmetlen polgárok, olvasók elfogult mulattatására szolgál, mert a gyengébben veri el a port. Ekkoriban látja őket Babits Mihály, akinek Halálfiai című regényében a jövendő költő nagymamájával, Cenci nénivel Benedek-szurdik felől igyek­szik szőlőjükbe: Valóságos barlangla­kásokká váltak az elhagyott pincék... Szegény emberek megtűrve a tehe­tetlen hatóságoktól. Kígyóktól és kefebenkéktől nem volt ok rémül­dözni többé: de micsoda unalom és szürkeség borította el az életet! Nem történnek már cso­dák, s e szurdik partja­in sem bukkannak föl leselkedő nyilas mar- talócok, mint a Szécsi Dezső idején'. Csak utólag megle­pő a hármas áthallás, mely egyszerre meg­adja Csengey Dénes Az öreg sofőr történe­tei első novellájának alaphangulatát, mesz- szebbre vivő össze­függéseit, de keretét is, hiszen a főszereplő innét indul, ide tér Pincelakás-irodalmunk Pincelakások Kovách Aladár 1912-es felvételén vissza. A kíméletből és tapintatból ál­talában „héthegyiek”-nek nevezett szekszárdiak e megjelölése is játékos. A város nevének számtalan - többé és kevésbé tudományos, de legalábbis el­terjedt - magyarázatai közül az egyik a latin hat hegy városa kifejezésből származtatja a magyar Szekszárdot. Apró fin­tor, ha még egy hegyet ad hozzá, de kegyes kí­mélet annak, aki - ép­pen e műben - nem szívesen gondol arra, hogy a nyilas időkben játszódó novellában a kiadós mennyiségű fel­jelentéseket égeti a fő­hős barátja, mondván: „inkább csak azokat védjük vele, akik írták”. Kettőjük között, de Csengey tragikusan rövid élete után is, Mé­szöly Miklós prózáinak és verseinek világa is érinti a pincelakásokat. Ta­lán leghíresebb novellája az 1977- ben írt Szárnyas lovak, melynek tör­téneti színhelye közel esik az egyko­ri Kótai-házhoz. Szívesen borozga- tott itt gimnazista korában - legked­vesebb tanárával, Hencze Bélával. In­nét, a Bocskai utca végétől alig kőha- jításnyira ott a szurdik, ahol a neve­zetes történet megeshetett, s ahon­nét látni a „szemközti domboldalon” a Remete-kápolnát. Ezek egyikében, a Tatai-völgy aljában állt (és áll ma is) az egykori Töttős tanya. Már a Nyo­mozás című novellában is többször fölbukkan: „A tíznapos statárium alatt itt szúrnak agyon két orosz ka­tonát, hegyezett karóval... A Töttős féle présház fölött burjánnal benőtt kivégzőbarlang. Szemre olyan, mint a többi szurdikodú; a háború után átme­netileg cigányok laktak benne, a falon még látszik a meszelés.” Ami persze ér­MESÉLŐ EMLÉKEINK 88. Ódon időben MÁRCIUS 1-JÉN 130 éve, 1880-ban Bezerédj Pált országos selyemtenyésztési mi­niszteri biztossá nevezték ki, 100 éve, 1910-ben az évfordulón ün­nepséget rendeztek Szekszárdon. MÁRCIUS 2-ÁN 175 éve, 1835-ben elhunyt I. Fe­renc, kórházunk névadója, Háry János legendabeli vendéglátója. MÁRCIUS 3-ÁN 105 éve, 1905-ben már bontot­ták Garay János és Dicenty De­zső szülőházát. MÁRCIUS 4-ÉN 105 éve, 1905-ben a vármegye- házán kétnapos mezőgazdasági előadássorozat kezdődött. MÁRCIUS 5-ÉN 115 éve, 1895-ben Wosinsky Mór a maga s gróf Apponyi Sán­dor nevében - gyűjteményük fel­ajánlásával - megyei múzeum lé­tesítését indítványozta. MÁRCIUS 6-ÁN 110 éve, 1900-ban született dr. Kún Sándor tanár, irodalomtörté­nészünk. 65 éve, 1955-ben Mik­lósi Ödön festőművészünk emlék- kiállítása nyílt meg. 45 éve, 1965- ben hunyt el Fejős Imre művé­szettörténész-könyvtárosunk. MÁRCIUS 7-ÉN 130 éve, 1880-ban Várkonyi Endre javasolta a szoborbizott­ságnak: jelölje meg emléktáblával Garay szülőházát. dekes: a tudatban már összecsúsznak s cigányok meg a szegények. Az utóbbiakat végül csupán a tár sadalom erőtlenségét 80 év után is jó jelző erőszakkal lehetett kiköltöz tetni... Dr. Töttős Gáboi EVANGÉLIUM Karcolás az autón Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ és vonalakat karcolt az autó oldalára. Haragjában a férfi megfogta a gyermek kezét, és többször ráütött, nem véve észre, hogy a franciakulccsal üti. A kórházban a többszörös szilánkos törések miatt a gyermek elveszítette az összes ujját. Mikor a kisfiú meglátta az apját, szemében fájó tekintettel kérdezte: „Apa, mikor fognak visszanőni az ujjaim?” Az apa felismerve tettének súlyát, szólni sem tu­dott. Visszament az autójához, és többször be­lerúgott. Saját cselekedetétől feldúlva leült az au­tó elé, és a karcolásokat nézte. A gyermek azt írta: „SZERETLEK APA!” A tárgyak használatra vannak, az emberek sze- retetre! A probléma a mai világban az, hogy az emberek vannak használva és a tárgyak szeret­ve. Legyünk óvatosak és tartsuk emlékezetünk­ben ezt a gondolatot: A tárgyak azért vannak, hogy használjuk, az emberek pedig hogy sze­ressük őket! Légy ura érzelmeidnek: vigyázz a gondolataidra, szavak lesznek belőlük, vigyázz a szavaidra, cselekedetek lesznek belőlük, vigyázz a csele­kedeteidre, megszokások lesznek belőlük, vi­gyázz a megszokásaidra, szenvedélyek lesznek belőlük, vigyázz a szenvedélyeidre, rabságoddá és végzeteddé válik! A harag és a szeretet nem ismernek határt. Vá­laszd a szeretetet, hogy szép és kedves életed legyen! A legtöbb ember ott rontja el a szeretet „művelésének” a módját, hogy Krisztus szerete- tének megkerülésével akar szeretni. így a szere­tet motivációja a legjobbnak tűnő szándék elle­nére is önzésből fakad. János apostol azt mondja: „Isten a szeretef’ (1 János 4,8). Soha nem fogsz tudni helyesen szeretni, ha a számodra „gyártott Isten" erejével, nem pedig a Bibliából megismerhető önmagát kinyilatkoztató Isten erejével szeretsz! Papp Barnabás baptista lelkipásztor Könyvbemutató a Szent István Házban A Szekszárd-Újvárosi Római Katolikus Társaskör szerve zésében február 21-én nagyszabású könyvbemutatóra ke rült sor a Szent István Házban. A vártnál jóval több, mintegy 180 érdeklődi Gyurkovics János, a társaskör világi elnökének, maj< Horváth István polgármester köszöntője után megilk tődve hallgatta a szerző, Kirsch János sorait Németh Jt dit és Decsi Kiss János művészi előadásában. A bemutí tásra kerülő „A katedrális küszöbén” című könyv a szei ző első kötete, mely elmélkedéseket és verseket egyarár tartalmaz. Kirsch János, Szekszárd-Újváros diakónusa, a társa: kör aktív és lelkes tagja, meghatódva és szerénységgel ft gadta az elismerő szavakat és gratulációkat, melyek n szint a kiadótól, dr. Balázs Tibortól, részint az előadóktc felszólalóktól, s nem utolsó sorban pedig a közönségti származtak. Az emelkedett, jó hangulatot a Gagliarda Kamaraki rus remek előadása, valamint a Komjáthy testvérek fii bemászó gitáros dalai csak tovább fokozták.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom