Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)

2009-06-28 / 25. szám

10 * SZEKSZÁRDI fASÄRNAP ANNO 2009. június 28. K evés város dicsekedhet azzal, hogy völgyéről külön eposz szól, amely egyben költő fia első jelentős műve. Csatár a paj­zskészítő várjobbágyok megnevezése és lakhelye, s Tóbiás apát óta tudjuk róluk: egyházi nemesi kiváltságokat élveztek. Garay János a krónikáknak vakon hitt, amikor az 1440-ben Hunyadi János és Garai László bán között le­zajlott ütközetet ide helyezte a Báta és Bátaszék közötti síkságról. Jóhi­szemű tévedését a népi szólásma­gyarázat is erősítette: ez a csata-ár­ból származtatta a nevet. A csatári szilfa már a török idején nevezetes tájékozódási pont: a 26 napig tartó félutat jelentette Konstantinápoly és Bécs között, s később Béri Ba- loghtól lett híres. Itt kezdi Garay művét a Bemenetel szavaival: ..Áll gyönyörű síkság dúsan koszorúzva vetéssel, / És koszorúzva vidám fűvel Szegszárdnak alatta. / Ot­tan az ős hegylánc mint fáradt saske­selyű ül / S délre határt őriz; keleten kanyar árku mederben / Sárosán és feketén hömpölyög-el fürge halakkal / S holtok után piruló rákokkal gaz­dagon a Sár; / Közben a róna Csatár terjed, s közepette Csatárnak / Száza­MESÉLŐ EMLÉKEINK 79. Csatár: hőskölteményi rajzolat 1834-ből Garay János öccse, Alajos rajzán dós ágaival terepély nagy szilfa tenyészik... / Sokszor alád ülnek fá­radtan tiszteletes fa!” Garay kilenc képben, 3810 hexa­meterben írja le a Hunyadi-család Csapó Dániel sorsdöntő csatáját és előzményeit - a saját korára levonható következteté­sekkel együtt. Sokan értéktelen, ol­vashatatlan műnek ítélik, de más az eposzi korszak lezárulásának tartja. Tóth Dezső irodalomtörténész sze­rint „a Zalán futásának hatására 1833-ban írt, s a következő évben, Vörösmarty tanácsai szerint átsimít­va megjelent” műben „újszerű a re- gényes-novellisztikus kalandroman­tika beszüremlése, s Garaynak az a törekvése, hogy a krónikás költe­ménynek némi mondái színezetet kölcsönözzön”. Kétségtelenül nem hibátlan, kü­lönösen Vörösmarty Zalánja árnyé­kában, de részleteiben megcsillan már a későbbi költői erő s fogé­konyság a világ apró csodái iránt: „Láttátok? Mikor a pajkos gyerkőce karóval / Parti darázsfészekbe le­szúr, mint zúg-ki reája / Szörnyű zsi- bongással mindünnen a sárga da­rázsnép? / S ellepik arcát, és kezeit, s lábszárait egyben; / Az pedig elbő­A „terepély nagy szilfa” (Miklósi Ödön 1911-es rajzán EVANGÉLIUM Mielőtt a válás mellett döntesz Egy elvált ember három figyelmezte­tése válni vágyóknak: 1. Az élet meg fog változni. Jobban, mint gondolnád. A váláskor a javak megosztása nem mindig igazságos. Ahelyett, hogy két ember nevelné gyermekeiteket, ha tiéd a felügyelet, te leszel a kenyérkereső, a fegyel­mező és a lelki tanácsadó. A feszült­ségszinted össze-vissza ugrál. Fájda­lommal nézed, ahogy gyermekeid megosztják idejüket azon igyekeze­tükben, hogy egyik szülőjüktől se idegenedjenek el. A zűrzavar akkor sem szűnik majd meg, amikor a gye­rekek felnőnek és megházasodnak, hanem folytatódik az unokákkal. 2. Az élet nem lesz gondtalanabb: minden születésnap, ünnep, esküvő vagy temetés potenciális rémálom lesz. Az érzelmi sebek akkor szakad­nak fel, amikora legkevésbé várod. A házasságod felbomlásának hatásai­tól lehetetlenség megszabadulni. 3. Nem csak téged érint. Azok a ba­rátok, akik nem akarnak köztetek vá­lasztani, el fognak távolodni. Akik hű­ségesek maradnak, azokkal megvál­tozik a kapcsolat, mert ha életed leg­fontosabb emberétől képes vagy el­szakadni, ők is erre a sorsra juthatnak. A családtagjaid, akik szerették házastársadat, szintén „válásra” kényszerülnek. Az előző házasságból jövő gyermekek miatt is temérdek gond merül fel. Az élet bonyolultabb lesz, mint valaha is volt. Kérlek, ne legyen gyerekes gondol­kozásod. Ne hagyd, hogy a pillanat­nyi örömök iránti vágyaid kiragadja­nak Isten legjobb tervéből, a házas­ságból ahelyett, hogy a nehezebb utat választanád, amelyen a rövid ide­ig való fájdalom hosszú távon bősé­ges nyereséggé válik! Papp Barnabás baptista lelkipásztor dűl, kirúg, üt, ver, s híves iszappal / Dörzsöli a fúlánk sebeit fájdalmai közben.” Lát ő persze nagyobb darázsfész­ket is: „Párt pártot nyom, erő az erőt, s nincs szünete végig / A riadó zaj­nak, melly egymást fojtva üvöltöz...” S mindezt akkor írja, amikor az or­szággyűlés hiábavaló vitái egyre nyil­vánvalóbbá válnak a kortársak előtt, s „kevesen, kiket a haza gondja / Éb­ren tartana még”. A követségéről éppen ekkor le­mondott Csapó Dániel alispánunk a szándék nemességét kívánta jutal­mazni, midőn 1834. június 28-án méltányolta a költő kérését. Mikor elfogadta a neki, Bezerédjnek és Augusznak szóló ajánlást, a régi me­cénások nyomán tudta kötelessé­gét: titokban kifizette a 100 forint nyomtatási költséget, s így egy hó­nap múlva megkezdődhetett a mun­ka. Mindez az alig 22 éves Garayt sa­ját szavaival élve „határtalan hálára s életem fogytáig adóssának kötelez le”, s újabb hazafiú buzgóságra ser­kentette. A mai Csatár lakói közül akad­hatna, aki emléktáblán örökíthetné meg mindezt. Dr. Töttős Gábor Ódon időben JÚNIUS 29-ÉN 205 éve, 1804-ben született me­gyénk és kórházunk főorvosa, Tor- may Károly, aki itt adta ki Bábászati kalauzát. 130 éve, 1879-ben vihar vitte el a szőlőtermés felét, s „a Du- na-erdőn a fákat nagy téren ledön­tötte”. JÚNIUS 30-ÁN 185 éve, 1824-ben született Di- czenty Pál '48-as hadnagyunk, or­vos, szakíró. 95 éve, 1914-ben je­lent meg Garay Antal Párisi és ha­zai forradalmi emlékeim 1848/49 című könyve. JÚLIUS Í JÉN 450 éve, 1559-ben a szekszárdi szandzsákbég meghalt Pécsett. 110 éve, 1899-ben szolgabirói rendelet készült el a madárpuszti- tás tilalmáról. JÚLIUS 2-ÁN 110 éve, 1899-ben meghalt Báter János nyomdász, helyi nyomdaala­pító. JÚLIUS 3-ÁN 100 éve, 1909-ben városunk sza­bályrendeletet tervezett a borérté- kesitő hivatal szervezéséről. JÚLIUS 4-ÉN 120 éve, 1889-ben itt járt Hans Petschnig, több épületünk terve­zője. 100 éve, 1909-ben már nagyban folyt a selyemgubók be­váltása. JÚLIUS 5-ÉN 125 éve, 1884-ben született Őrffy Imre ügyvéd, honatyánk, a felső­ház tagja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom