Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-06-28 / 25. szám
10 * SZEKSZÁRDI fASÄRNAP ANNO 2009. június 28. K evés város dicsekedhet azzal, hogy völgyéről külön eposz szól, amely egyben költő fia első jelentős műve. Csatár a pajzskészítő várjobbágyok megnevezése és lakhelye, s Tóbiás apát óta tudjuk róluk: egyházi nemesi kiváltságokat élveztek. Garay János a krónikáknak vakon hitt, amikor az 1440-ben Hunyadi János és Garai László bán között lezajlott ütközetet ide helyezte a Báta és Bátaszék közötti síkságról. Jóhiszemű tévedését a népi szólásmagyarázat is erősítette: ez a csata-árból származtatta a nevet. A csatári szilfa már a török idején nevezetes tájékozódási pont: a 26 napig tartó félutat jelentette Konstantinápoly és Bécs között, s később Béri Ba- loghtól lett híres. Itt kezdi Garay művét a Bemenetel szavaival: ..Áll gyönyörű síkság dúsan koszorúzva vetéssel, / És koszorúzva vidám fűvel Szegszárdnak alatta. / Ottan az ős hegylánc mint fáradt saskeselyű ül / S délre határt őriz; keleten kanyar árku mederben / Sárosán és feketén hömpölyög-el fürge halakkal / S holtok után piruló rákokkal gazdagon a Sár; / Közben a róna Csatár terjed, s közepette Csatárnak / SzázaMESÉLŐ EMLÉKEINK 79. Csatár: hőskölteményi rajzolat 1834-ből Garay János öccse, Alajos rajzán dós ágaival terepély nagy szilfa tenyészik... / Sokszor alád ülnek fáradtan tiszteletes fa!” Garay kilenc képben, 3810 hexameterben írja le a Hunyadi-család Csapó Dániel sorsdöntő csatáját és előzményeit - a saját korára levonható következtetésekkel együtt. Sokan értéktelen, olvashatatlan műnek ítélik, de más az eposzi korszak lezárulásának tartja. Tóth Dezső irodalomtörténész szerint „a Zalán futásának hatására 1833-ban írt, s a következő évben, Vörösmarty tanácsai szerint átsimítva megjelent” műben „újszerű a re- gényes-novellisztikus kalandromantika beszüremlése, s Garaynak az a törekvése, hogy a krónikás költeménynek némi mondái színezetet kölcsönözzön”. Kétségtelenül nem hibátlan, különösen Vörösmarty Zalánja árnyékában, de részleteiben megcsillan már a későbbi költői erő s fogékonyság a világ apró csodái iránt: „Láttátok? Mikor a pajkos gyerkőce karóval / Parti darázsfészekbe leszúr, mint zúg-ki reája / Szörnyű zsi- bongással mindünnen a sárga darázsnép? / S ellepik arcát, és kezeit, s lábszárait egyben; / Az pedig elbőA „terepély nagy szilfa” (Miklósi Ödön 1911-es rajzán EVANGÉLIUM Mielőtt a válás mellett döntesz Egy elvált ember három figyelmeztetése válni vágyóknak: 1. Az élet meg fog változni. Jobban, mint gondolnád. A váláskor a javak megosztása nem mindig igazságos. Ahelyett, hogy két ember nevelné gyermekeiteket, ha tiéd a felügyelet, te leszel a kenyérkereső, a fegyelmező és a lelki tanácsadó. A feszültségszinted össze-vissza ugrál. Fájdalommal nézed, ahogy gyermekeid megosztják idejüket azon igyekezetükben, hogy egyik szülőjüktől se idegenedjenek el. A zűrzavar akkor sem szűnik majd meg, amikor a gyerekek felnőnek és megházasodnak, hanem folytatódik az unokákkal. 2. Az élet nem lesz gondtalanabb: minden születésnap, ünnep, esküvő vagy temetés potenciális rémálom lesz. Az érzelmi sebek akkor szakadnak fel, amikora legkevésbé várod. A házasságod felbomlásának hatásaitól lehetetlenség megszabadulni. 3. Nem csak téged érint. Azok a barátok, akik nem akarnak köztetek választani, el fognak távolodni. Akik hűségesek maradnak, azokkal megváltozik a kapcsolat, mert ha életed legfontosabb emberétől képes vagy elszakadni, ők is erre a sorsra juthatnak. A családtagjaid, akik szerették házastársadat, szintén „válásra” kényszerülnek. Az előző házasságból jövő gyermekek miatt is temérdek gond merül fel. Az élet bonyolultabb lesz, mint valaha is volt. Kérlek, ne legyen gyerekes gondolkozásod. Ne hagyd, hogy a pillanatnyi örömök iránti vágyaid kiragadjanak Isten legjobb tervéből, a házasságból ahelyett, hogy a nehezebb utat választanád, amelyen a rövid ideig való fájdalom hosszú távon bőséges nyereséggé válik! Papp Barnabás baptista lelkipásztor dűl, kirúg, üt, ver, s híves iszappal / Dörzsöli a fúlánk sebeit fájdalmai közben.” Lát ő persze nagyobb darázsfészket is: „Párt pártot nyom, erő az erőt, s nincs szünete végig / A riadó zajnak, melly egymást fojtva üvöltöz...” S mindezt akkor írja, amikor az országgyűlés hiábavaló vitái egyre nyilvánvalóbbá válnak a kortársak előtt, s „kevesen, kiket a haza gondja / Ébren tartana még”. A követségéről éppen ekkor lemondott Csapó Dániel alispánunk a szándék nemességét kívánta jutalmazni, midőn 1834. június 28-án méltányolta a költő kérését. Mikor elfogadta a neki, Bezerédjnek és Augusznak szóló ajánlást, a régi mecénások nyomán tudta kötelességét: titokban kifizette a 100 forint nyomtatási költséget, s így egy hónap múlva megkezdődhetett a munka. Mindez az alig 22 éves Garayt saját szavaival élve „határtalan hálára s életem fogytáig adóssának kötelez le”, s újabb hazafiú buzgóságra serkentette. A mai Csatár lakói közül akadhatna, aki emléktáblán örökíthetné meg mindezt. Dr. Töttős Gábor Ódon időben JÚNIUS 29-ÉN 205 éve, 1804-ben született megyénk és kórházunk főorvosa, Tor- may Károly, aki itt adta ki Bábászati kalauzát. 130 éve, 1879-ben vihar vitte el a szőlőtermés felét, s „a Du- na-erdőn a fákat nagy téren ledöntötte”. JÚNIUS 30-ÁN 185 éve, 1824-ben született Di- czenty Pál '48-as hadnagyunk, orvos, szakíró. 95 éve, 1914-ben jelent meg Garay Antal Párisi és hazai forradalmi emlékeim 1848/49 című könyve. JÚLIUS Í JÉN 450 éve, 1559-ben a szekszárdi szandzsákbég meghalt Pécsett. 110 éve, 1899-ben szolgabirói rendelet készült el a madárpuszti- tás tilalmáról. JÚLIUS 2-ÁN 110 éve, 1899-ben meghalt Báter János nyomdász, helyi nyomdaalapító. JÚLIUS 3-ÁN 100 éve, 1909-ben városunk szabályrendeletet tervezett a borérté- kesitő hivatal szervezéséről. JÚLIUS 4-ÉN 120 éve, 1889-ben itt járt Hans Petschnig, több épületünk tervezője. 100 éve, 1909-ben már nagyban folyt a selyemgubók beváltása. JÚLIUS 5-ÉN 125 éve, 1884-ben született Őrffy Imre ügyvéd, honatyánk, a felsőház tagja.
