Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)

2009-01-11 / 1. szám

8 , SZEKSZÁRDI mmwmAw ANNO 2009. január 11. MESÉLŐ EMLÉKEINK 71. Aki kitalálta, hogy „Nyomják Krahácsot!” N em volt 50 esztendős, amikor meghalt. Nevét ismerte az or­szág: a Népszava kitűnő tollú riportere és publicistája a tv képer­nyőjén is gyakorta szerepelt aktuális, ötletes kommentárjaival - ajánlják a Szabad-e vállat vonni című kötetet. Arról szól, aki nevét is Szekszárdról vette és vitte országos hírre: Baktai Ferencről. Az ajánló úgy hiszi, szülővárosa megyeszékhelyünk, pedig ez a Ma­gyar Életrajzi Lexikon szerint legföl­jebb szellemi értelemben igaz, hi­szen Mezőtúron, 1924. október 15- én látta meg a napvilágot, s 1974. ja­nuár 9-én költözött az égi szer­kesztőségbe... A Garayban végzett 1942-ben, ezen a nyáron jelentek meg első versei a helyi sajtóban, melynek a nehéz idők elteltével ve­zető munkása lett. A Szabadságból Tolnamegyei Néplappá átnevezett újság, a város nemzeti bizottsága által kiadott heti­lap felelős szerkesztője 1946. au­gusztus 3-ától 1948. október 18-áig. (Nem puszta érdekesség: ez idő tájt a rivális Tolnamegyei Kis Újság szer­kesztője Molnár Miklós, aki később Mészöly Miklósként vált ismert író­vá.) A koalíciós belharcok idején leg­kevésbé sem lehetett egyszerű a szerkesztő élete, de hogy mit tartot­tak a vetélytársról, arról híven szól - a baloldali elfogultsággal aligha vá­dolható - Kapitány Ferenc: „Bürger Ferenc - a később Baktai Ferenc né­ven közismertté vált sztárújságíró, a Szabad Nép főmunkatársa - gyer­mekkori barátnak számítódott, és az ellentétes politikai felfogásunk ke­vésbé zavart bennünket...” A Kapitány említette újság­nak ugyan csak munkatársa 1948-1952 kö­zött, de ezután a legrégibb ma­gyar napilap Népszavának már valóban fő­munkatársa - haláláig. „Népszerűek voltak kommentárjai a rádióban és a televízióban” - írja róla a Magyar Élet­rajzi Lexikon, de a szakma megbecsü­lését is mutatja az újságírónak adható akkori legnagyobb elismerés, a Rózsa Ferenc-díj 1960-bóL Pedig amit legjob­ban ismerünk tőle, még meg sem al­kotta a Szabad-e vállat vonni fülszöve­ge szerint: „A Rádiókabaréban - sok politikai jegyzete mellett - Krahács »szülőapja« volt. A »meg nem értett« kisváros tréfás-vidám csipkelődő - és sok igazságot megcsillantó - Berci és Tóni bátya párbeszédében a sajátos, »baktaias« humort jelentette” - tegyük hozzá: Agárdy Gábor és Csákányi Lász­ló feledhetetlen előadásában. Ma sem tanulság nélküli, ahogy ak­kor téli olimpiáról ábrándoznak, vagy éppen (már akkor is a túlbuzgó hely- történészt gúnyolva) Peléről bizonyít­ják be, hogy „Krahácsbul származik”. A két atyafi párbeszéde így zárul a „Sánta Mária” matrózáról: - „De hát egykomám, csak marhaság ez. Hiszen Pele barna, mint a csokoládé. - Mér? Hány éve fedezték fel Amerikát? - Vagy ötszáz! - Nahát! Ha a te családod most elkezd napozni, milyen lesz 2472-ben?” Mi, szekszárdiak jelképesnek érez­hetjük, hogy 1967-ben a Magyar váro­sok című híres sorozatát szellemi szü­lőhelyének alapos, míves körképével kezdte. Utolsó írása, a Válasz DaUos Lacinak, Szekszárdra betegágyából került a Népszava karácsonyi számá­ba. Ebben mondja: „Sok zárat letör­baktai 9 wL.m I Szabad-e vállat vonni ? Baktai Ferenc gyűjteményes kötetének címlapja 1976-ból tünk, és gyerekeink olyan tudomá­nyokat tanulnak, amelynek a nevét sem tudtuk akkor”, vagyis a '40-es évek derekán. Dr. Töttős Gábor Ódon időben JANUÁR 12-ÉN 170 ÉVE 1839-ben megyei tanfelügyelőnk, Rill József tanügyi szakíró szüle­tett, s 145 éve, 1864-ben Molnár Lajos, első városi rendőrkapitá­nyunk, bűnügyi író. 45 éve, 1964- ben elhunyt Szekszárdon Pávai Vájná Ferenc geológus. JANUÁR 13-ÁN 80 ÉVE 1929-ben városunk autóbusz-üze­meltetését átvette a posta. JANUÁR 14-ÉN 135 ÉVE 1874-ben a nagyvendéglő táncter­mének átalakítására és színpad készítésére pályázatot hirdettek. JANUÁR 15-ÉN 95 ÉVE 1914-ben gimnáziumunkban 38 tanuló vett rész a gyorsírásí verse­nyen. JANUÁR 16-ÁN 130 ÉVE 1879-ben Szekszárd orvosává vá­lasztották Gájásy Lajost, a polgári olvasóegylet alapító elnökét. JANUÁR 17-ÉN 105 ÉVE 1904-ben Ujfalusy Imre - Babits Halálfiai című regényének Döme bácsija - lemondott az ügyvédség­ről: a pécsi kamara 42 évi műkö­déséért köszönetét fejezte ki. JANUÁR 18-ÁN 135 ÉVE 1874-ben sajtónk borászati egylet létesítését javasolta eleinknek. 105 éve, 1904-ben a helységünk felett szivárvány ragyogott. HIRSAV BÁLOZNAK AZ ALSÓVÁROSIAK. Tizedik, jubileumi bálját tart­ja január 24-én, szombaton az Alsóvárosi Római Katolikus Köz­hasznú Egyesület a volt Ady középiskola éttermében. A prog­ram 1730 órakor Bíró László püspök - az egyesület szellemi atyja, egyik alapítója - előadásával kezdődik. A pohárköszön­tő 19 órakor lesz, ezt követi a vacsora és a mulatság. A részvé­teli díj (3500 Ft) báli költségein felüli részét a Kórház Kápol­na javára fordítják. A kápolna felújítására felajánlásokat szíve­sen fogad az egyesület. A szervezők szeretettel várják az al­sóvárosiakat az emlékek közös felidézésére. FOLYTATÓDIK A RESTAURÁLÁS. A múlt évben adományokból és az adó 1 százalékának felajánlásából több mint ötmillió forint gyük össze A Szekszárdi Remete Kápolnáért Alapítvány számláján. Eb­ből tavaly 3,6 milliót költöttek felújításra, a fennmaradó mintegy másfél millió forintból idén tovább szépülhet a búcsúhely. EVANGELIUM „...legyenek eggyé kezedben" (Ez.37:17) A Krisztus hívők egységéért elindult törek­vés az 1740-es években Skóciában vette kezdetét. E Krisztus tanításán nyugvó moz­galom azt tűzte ki célul, hogy a világ keresztyénéi, bárhol is éljenek, együtt tudja­nak imádkozni az egyház egységéért és a Szentlélek kiáradásáért. Komoly múltra te­kint vissza ez a nemes szándék. 1968 volt az az esztendő, amikor először készült kö­zös dokumentum, amely az imahét témáját meghatározta és a világ keresztyénéire néz­ve elfogadottá tette. Az idei Imahét átfogó témája a fenti igesza­kasz. Az ez évi imádságos anyag első válto­zatát a Koreai Egyházak Nemzeti Tanácsa készítette. Az idézett ezékieli igében Isten odaadó óhaját fedezhetjük fel a megosztott izraeli törzsek egyesítése iránt. Ezékiel ihle­tett prófétai mozdulata, amellyel összeilleszti a két fadarabot, Izrael északi és déli királysá­gainak újraegyesítését jelképezi: „Aztán il­leszd össze az egyiket a másikkal egy fává, legyenek eggyé kezedben.” /Ez.37:17/ Isten prófétájára bízza az egység megújítá­sának munkáját, így Ezékiel kapja azt a kül­detést, hogy bejelentse Izraelnek: Isten kí­vánsága az, hogy a törzseket összegyűjtse és egyben tartsa az Ő kezében. Ezékiel fék adata, hogy e sürgető szükségességet kö­zölje a néppel az Úr nevében. Ehhez a nép­nek el kell fordulni a bálványoktól, és meg kell tisztulniuk Isten segítségével. „Megsza­badítom őket minden vétküktől, mert elpár­toltak tőlem, és megtisztítom őket. Az én né­pem lesznek, én pedig Istenük leszek.” Mi, keresztyének, a Krisztusban való teljes közösséget reméljük, és imádkozunk annak megvalósulásáért. Az Imahéten az Ezékiel könyvének 37. fejezetén alapuló istentiszte­letek arra szolgálnak, hogy Krisztus fényé­ben meghalljuk az Isten népének egységé­re szóló prófétai felhívást. Ehhez nyújt segít­séget Jeremiás próféta biztatása: „Ha segít­ségül hívtok, és állhatatosan imádkoztok hozzám, akkor meghallgatlak benneteket.” /Jer. 29:12/ A közös imádkozás alkalmai január 18-25. között lesznek városunk felekezeteinek templomaiban, mely alkalmakra felekezeti hovatartozástól függetlenül hívom és várom a testvéreket, lelkésztársaim nevében is. Balázsi Zoltán, református lelkész

Next

/
Oldalképek
Tartalom