Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)

2009-11-22 / 41. szám

I 1 2009. november 22. KULTÚRA » SZEKSZÁRDI yasArnap Jáki Teodóz előadása a Léleképítőn „Minden szándékkal ragaszkodni a magyarságunkhoz” ■ Hétfőn este a Babits színháztermé­ben bő félház hallgatta Jáki Teodóz bencés atya gondolatait magyarságtu­datáról, dalgyűjtői és énekoktatói tevé­kenységéről liturgiáról és a karácsony szentségéről Az előadást, mint korábban már több ízben, Vesztergám Miklós táro­gatójátéka vezette be - a „Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország” meg­unhatatlan dallamait élvezhettük is­mét. Dr. Tóth Csaba Attila meghívásá­ra ezúttal Jáki Sándor Teodóz érkezett a szekszárdi közönséghez. A bencés atya tevékenysége a szorgalom és a szolgálat követendő mintáját állítja elénk: Jáki évtizedek munkájával több, mint ötezer népéneket gyűjtött, jórészt Moldvában a csángó magya­rok között, ahol majdnem százszor járt az elmúlt bő harminc év során. Munkásságát számos díjjal kitünte­téssel ismerték el: 2004-ben például a Magyarok Világszövetsége ültetett a tiszteletére tölgyfát Árpád fejedelem szobrának közelében. Jáki Teodóz úgy beszélt léleképítő tevékenységéről hogy közben a má­nak is üzenetet fogalmazott meg. A történelem és a földrajz iránti oltha­tatlan lelkesedé­sét, a Himnusz megpróbáltatá­sait, erdélyi és felvidéki útjain gyűjtött énekeit, a Halotti beszéd szövegét, a kará­csonyi ostyatö­rés szokását mind-mind annak alátámasztására hozta fel, hogy magyarságunkhoz minden szándékunkkal ragaszkod­nunk kell. Csoóri szavait citálta, mondván: „az a magyar, akinek fáj Trianon”. (Jáki tévesen tulajdonítja ezt a mondatot Csoórinak, aki maga is valószínűleg idézte; ez a megfogal­mazás ugyanis vagy Illyéstől vagy Ka- rinthytól származik, a pontos eredet vitatott - a szerző.) Múltunk emléke­zetét tartja az előadó egyik legfonto­sabb küldetésünknek, hiszen, amint rámutatott, amelyik nép az őseit és hőseit nem tiszteli, nem érdemli meg a jövőjét. Kosztolányi-Péter Esték a kórházi kápolnáért A Szekszárdi Alsóvárosi Római Katolikus Közhasznú Egyesület tisztelettel várja az érdeklődőket az Esték a kórházi kápolnáért program keretében november 27-én, pénteken 18 órakor tartan­dó jótékony célú rendezvényére, a Garay gimnázium dísztermébe. Az est fővédnöke: Bíró László püspök. Házigazda: Heilmann Józsefné igazgató. Ötletgazda­rendező: Ékes László újságíró. A műsort ismerteti: Kiszlemé Tala- bos Magdolna. Közreműködnek: a Garay János Gimnázium kóru­sa (vezényel: Hepp Attila), a Mondschein Német Nemzetisé­gi Kórus Szekszárd (kórusveze­tő: Molnár Márta) és a Tücsök Zenés Színpad (művészeti veze­tő: Béresné Kollár Éva). A belépés ingyenes, de a szer­vezők szívesen fogadnak adomá­nyokat a Szent János és Pál kápol­na felújítására. JÁKI SÁNDOR TEODÓZ Győrött született, 1929-ben, ötgyermekes családba. A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban végzett tanulmányait követően a Hit- tudományi Főiskola hallgatója lett. A bencés rendbe 1944-ben lépett be, és 1952-ben szentelték pappá. 1958-ban zongora- és szolfézstanári, 1961-ben pedig énekzene-tanári és karvezető diplomát szerzett. 2007-es nyugdíjba vonulásáig a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium­ban tanított ének-zenét. A foltvarrás ma népművészet Európába a Kis-Ázsiából visszatérő keresztes lovagok hozták Londontól a Búcsúig Haydn-szimfóniák diákoknak Gyulainé Nagy Márta tartott érdekes előadást A foltok varázsa. Nem is lehetett vol­na más a címe Gyulainé Nagy Márta foltvarró céhmester előadásának, amelyet a megyei múzeumban tar­tott november 12-én. Már a történe­lem csodás foltvarró munkáinak látvá­nya is ámulatba ejtette a többnyire la­ikusokból álló közönséget, de alapos bemutatásuk, valamint az újabb és újabb technikák ismertetése ldcsit ér­tőbbé tette őket. Az első foltművet állítólag Buddha rendelte. A szegény hívek ajándéka­ként kapott kis darab selyem kelmé­ket varratta össze nagy takaróvá. A legrégebbi tárgyi emlékek i.e. 3400- ból, egy fáraó sírjából kerültek elő, de ebben az időben már Kínában is készítettek foltmozaikot, ami a folt­varrás máig legnépszerűbb techni­kája. Európába a Kis-Ázsiából visszatérő keresz­tes lovagok hozták, akiknek csodaszép nyeregta­karókat varrtak ilyen módon velük utazó asszo­nyaik. A középkori udvari bolondok rombuszok­ból varrt tarka ruhája közismert. A XVII. században Angliában és Franciaország­ban is fellendült textilipar. A változatos anyagok inspirálhatták a ma már népművészetté vált folt­varrás létrejöttét, amely hazájának Angliát tekint­hetjük. Hagyományait és technikáját angol ír, holland és amish kivándorlók vitték magukkal Amerikába, ahol mozgalommá vált. Kialakultak a klasszikus, ma is ismert blokk (motívum) elneve­zések, amelyek utalhatnak a minta elkészültének helyére (Ohio csillaga), a napi életből vett fogal­makra (lyuk a csűr falán, kunyhó), a természet­ből vett alakzatokra (repülő vadlibák, medve­mancs, juharlevél), vagy bibliai témákra (Jákob lajtorjája, Betíehem csillaga). Az előadó megismertetett a hallgatósággal né­hány érdekes hagyományt őrző foltmunkát az 1800-as évekből és az amishok szigorú, puritán, valamint a Cuna indiánok sokak által csodált, ne­gatív applikációs eljárással készült, élénk színű Mola foltműveit. Gyulainé Nagy Márta az alapfo­galmak: a patchwork (foltmunka), vagyis a ki­sebb darabok egymás mellé varrása, a quilt, azaz a kész, színoldalból hátlapból és közbélésből álló letűzött foltmunka, a tűzés (steppelés), a blokk (motívum) és az applikáció (rátét) mellett bemu­tatott 12 alapvető technikát, és rávilágított a tex­tilművészet felé irányuló folyamatokra. Végül né­hány karácsonyi szabásmintával ajándékozta meg a résztvevőket. Kovács EteUta m A „szimfóniák atyjának” műveiből kapott ízelítőt mint­egy 650 diák a 2009/2010-es tanév első ifjúsági hangver­senyén, november 12-én a Babits színháztermében. A Dél-dunántúli Régió zenei nevelésében meghatározó sze­repet vállaló Pécsi Szimfonietta Joseph Haydn (1732- 1809) halálának 200. évfordulója alkalmából mutatta be, hogy mi indokolja a fenti megnevezést. Kora leghíresebb és legjelentősebb zeneszerzőjének négy szimfóniájából magas színvonalon adtak elő egy-egy tételt, közben játé­kos, vidám útmutatást adtak hozzá. Elsőként az utolsó, a 104. „London” szimfónia IV. téte­lét játszották. E mű erős hangulati váltásai, lágy-lírai és heve^erőteljes részeinek váltakozása után "A medve" cammogott a színpadra, vagyis inkább táncolt a III. tétel menüettjében. Míg fel nem izzott a „Szenvedély” a 49. szimfónia gyors, lendületes Fináléjában. Aztán jött a „Bú­csú” két tétele, és a döbbenet. A zenészek ugyanis játék közben sorra hagyták el a színpadot, míg a végén két hegedű duójává vált a darab. Ahogy az egyik műsorköz­lő-játékmester bevezetésként elmondta, ezzel az Ester­házy hercegnek üzent a magyarok által is igen kedvelt zeneszerző. A műsorszámok között egy-egy korábban már felve­zetett kérdésben felidézték a bécsi klasszicizmus kiváló mesterének atyai jó barátját, Mozartot, és egykori tanít­ványát, Beethovent. A helyes válaszért CD járt vidám ze­neszámokkal amelyek között garantáltan nincsen egy sem a közönség által kedvencként megnevezettek kö­zül Aztán, hogy még inkább megédesítsék az élményt, tortákat sorsoltak ki a koncerten részt vevő Szent Lász­ló Középiskola három tagozata, a PTE-IGYFK Gyakorló- iskolája, valamint a Dienes és a Babits iskolák diákjai kö­zött, akik egészen biztosan nem felejtik el hogy Haydn 104 szimfóniát írt. Az ifjúsági hangversenysorozat januárban a Junior Stars koncertjével folytatódik, majd februárban a Talamba Ütőegyüttes lép fel K E

Next

/
Oldalképek
Tartalom