Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-11-22 / 41. szám
I 1 2009. november 22. KULTÚRA » SZEKSZÁRDI yasArnap Jáki Teodóz előadása a Léleképítőn „Minden szándékkal ragaszkodni a magyarságunkhoz” ■ Hétfőn este a Babits színháztermében bő félház hallgatta Jáki Teodóz bencés atya gondolatait magyarságtudatáról, dalgyűjtői és énekoktatói tevékenységéről liturgiáról és a karácsony szentségéről Az előadást, mint korábban már több ízben, Vesztergám Miklós tárogatójátéka vezette be - a „Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország” megunhatatlan dallamait élvezhettük ismét. Dr. Tóth Csaba Attila meghívására ezúttal Jáki Sándor Teodóz érkezett a szekszárdi közönséghez. A bencés atya tevékenysége a szorgalom és a szolgálat követendő mintáját állítja elénk: Jáki évtizedek munkájával több, mint ötezer népéneket gyűjtött, jórészt Moldvában a csángó magyarok között, ahol majdnem százszor járt az elmúlt bő harminc év során. Munkásságát számos díjjal kitüntetéssel ismerték el: 2004-ben például a Magyarok Világszövetsége ültetett a tiszteletére tölgyfát Árpád fejedelem szobrának közelében. Jáki Teodóz úgy beszélt léleképítő tevékenységéről hogy közben a mának is üzenetet fogalmazott meg. A történelem és a földrajz iránti olthatatlan lelkesedését, a Himnusz megpróbáltatásait, erdélyi és felvidéki útjain gyűjtött énekeit, a Halotti beszéd szövegét, a karácsonyi ostyatörés szokását mind-mind annak alátámasztására hozta fel, hogy magyarságunkhoz minden szándékunkkal ragaszkodnunk kell. Csoóri szavait citálta, mondván: „az a magyar, akinek fáj Trianon”. (Jáki tévesen tulajdonítja ezt a mondatot Csoórinak, aki maga is valószínűleg idézte; ez a megfogalmazás ugyanis vagy Illyéstől vagy Ka- rinthytól származik, a pontos eredet vitatott - a szerző.) Múltunk emlékezetét tartja az előadó egyik legfontosabb küldetésünknek, hiszen, amint rámutatott, amelyik nép az őseit és hőseit nem tiszteli, nem érdemli meg a jövőjét. Kosztolányi-Péter Esték a kórházi kápolnáért A Szekszárdi Alsóvárosi Római Katolikus Közhasznú Egyesület tisztelettel várja az érdeklődőket az Esték a kórházi kápolnáért program keretében november 27-én, pénteken 18 órakor tartandó jótékony célú rendezvényére, a Garay gimnázium dísztermébe. Az est fővédnöke: Bíró László püspök. Házigazda: Heilmann Józsefné igazgató. Ötletgazdarendező: Ékes László újságíró. A műsort ismerteti: Kiszlemé Tala- bos Magdolna. Közreműködnek: a Garay János Gimnázium kórusa (vezényel: Hepp Attila), a Mondschein Német Nemzetiségi Kórus Szekszárd (kórusvezető: Molnár Márta) és a Tücsök Zenés Színpad (művészeti vezető: Béresné Kollár Éva). A belépés ingyenes, de a szervezők szívesen fogadnak adományokat a Szent János és Pál kápolna felújítására. JÁKI SÁNDOR TEODÓZ Győrött született, 1929-ben, ötgyermekes családba. A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban végzett tanulmányait követően a Hit- tudományi Főiskola hallgatója lett. A bencés rendbe 1944-ben lépett be, és 1952-ben szentelték pappá. 1958-ban zongora- és szolfézstanári, 1961-ben pedig énekzene-tanári és karvezető diplomát szerzett. 2007-es nyugdíjba vonulásáig a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban tanított ének-zenét. A foltvarrás ma népművészet Európába a Kis-Ázsiából visszatérő keresztes lovagok hozták Londontól a Búcsúig Haydn-szimfóniák diákoknak Gyulainé Nagy Márta tartott érdekes előadást A foltok varázsa. Nem is lehetett volna más a címe Gyulainé Nagy Márta foltvarró céhmester előadásának, amelyet a megyei múzeumban tartott november 12-én. Már a történelem csodás foltvarró munkáinak látványa is ámulatba ejtette a többnyire laikusokból álló közönséget, de alapos bemutatásuk, valamint az újabb és újabb technikák ismertetése ldcsit értőbbé tette őket. Az első foltművet állítólag Buddha rendelte. A szegény hívek ajándékaként kapott kis darab selyem kelméket varratta össze nagy takaróvá. A legrégebbi tárgyi emlékek i.e. 3400- ból, egy fáraó sírjából kerültek elő, de ebben az időben már Kínában is készítettek foltmozaikot, ami a foltvarrás máig legnépszerűbb technikája. Európába a Kis-Ázsiából visszatérő keresztes lovagok hozták, akiknek csodaszép nyeregtakarókat varrtak ilyen módon velük utazó asszonyaik. A középkori udvari bolondok rombuszokból varrt tarka ruhája közismert. A XVII. században Angliában és Franciaországban is fellendült textilipar. A változatos anyagok inspirálhatták a ma már népművészetté vált foltvarrás létrejöttét, amely hazájának Angliát tekinthetjük. Hagyományait és technikáját angol ír, holland és amish kivándorlók vitték magukkal Amerikába, ahol mozgalommá vált. Kialakultak a klasszikus, ma is ismert blokk (motívum) elnevezések, amelyek utalhatnak a minta elkészültének helyére (Ohio csillaga), a napi életből vett fogalmakra (lyuk a csűr falán, kunyhó), a természetből vett alakzatokra (repülő vadlibák, medvemancs, juharlevél), vagy bibliai témákra (Jákob lajtorjája, Betíehem csillaga). Az előadó megismertetett a hallgatósággal néhány érdekes hagyományt őrző foltmunkát az 1800-as évekből és az amishok szigorú, puritán, valamint a Cuna indiánok sokak által csodált, negatív applikációs eljárással készült, élénk színű Mola foltműveit. Gyulainé Nagy Márta az alapfogalmak: a patchwork (foltmunka), vagyis a kisebb darabok egymás mellé varrása, a quilt, azaz a kész, színoldalból hátlapból és közbélésből álló letűzött foltmunka, a tűzés (steppelés), a blokk (motívum) és az applikáció (rátét) mellett bemutatott 12 alapvető technikát, és rávilágított a textilművészet felé irányuló folyamatokra. Végül néhány karácsonyi szabásmintával ajándékozta meg a résztvevőket. Kovács EteUta m A „szimfóniák atyjának” műveiből kapott ízelítőt mintegy 650 diák a 2009/2010-es tanév első ifjúsági hangversenyén, november 12-én a Babits színháztermében. A Dél-dunántúli Régió zenei nevelésében meghatározó szerepet vállaló Pécsi Szimfonietta Joseph Haydn (1732- 1809) halálának 200. évfordulója alkalmából mutatta be, hogy mi indokolja a fenti megnevezést. Kora leghíresebb és legjelentősebb zeneszerzőjének négy szimfóniájából magas színvonalon adtak elő egy-egy tételt, közben játékos, vidám útmutatást adtak hozzá. Elsőként az utolsó, a 104. „London” szimfónia IV. tételét játszották. E mű erős hangulati váltásai, lágy-lírai és heve^erőteljes részeinek váltakozása után "A medve" cammogott a színpadra, vagyis inkább táncolt a III. tétel menüettjében. Míg fel nem izzott a „Szenvedély” a 49. szimfónia gyors, lendületes Fináléjában. Aztán jött a „Búcsú” két tétele, és a döbbenet. A zenészek ugyanis játék közben sorra hagyták el a színpadot, míg a végén két hegedű duójává vált a darab. Ahogy az egyik műsorközlő-játékmester bevezetésként elmondta, ezzel az Esterházy hercegnek üzent a magyarok által is igen kedvelt zeneszerző. A műsorszámok között egy-egy korábban már felvezetett kérdésben felidézték a bécsi klasszicizmus kiváló mesterének atyai jó barátját, Mozartot, és egykori tanítványát, Beethovent. A helyes válaszért CD járt vidám zeneszámokkal amelyek között garantáltan nincsen egy sem a közönség által kedvencként megnevezettek közül Aztán, hogy még inkább megédesítsék az élményt, tortákat sorsoltak ki a koncerten részt vevő Szent László Középiskola három tagozata, a PTE-IGYFK Gyakorló- iskolája, valamint a Dienes és a Babits iskolák diákjai között, akik egészen biztosan nem felejtik el hogy Haydn 104 szimfóniát írt. Az ifjúsági hangversenysorozat januárban a Junior Stars koncertjével folytatódik, majd februárban a Talamba Ütőegyüttes lép fel K E