Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-11-15 / 40. szám
2009. november 15. KAVE DUPLA HABBAL SZEKSZÁRDI k$4RNAP „A posta mindig megbecsült munkahely volt” SAS ERZSEBET ROVATA- Azt mesélte, el sem tudná képzelni, hogy más hivatása legyen...- Első és most már biztos, hogy az utolsó munkahelyem a posta. Immár 42 éve vagyok postás, amit édesanyámnak köszönhetek, ugyanis a katonaságtól leszerelve azt mondta, hogy a posta megbecsült munkahely. Szigetváron, szülővárosomban kezdtem a pályámat, 1968 márciusában. Bejártam Baranya megye szinte minden települését, ahol a hivatalvezetőket helyettesítettem. Ez az időszak nagy tapasztalatokat hozott számomra, azon túl, hogy kihívás is volt egyben. A faddi postahivatalba 1971 decemberében neveztek ki vezetőnek, ott 14 munkatársam volt. Akkor már nős voltam, feleségemmel - aki szintén postás volt - és két gyerekemmel ott telepedtünk le. Közben folyamatosan tanultam - az „élethosszig tanulást” ma sem hagytam abba -, amikor 1978 októberében áthelyeztek Paks- ra, ahol egy 100 fős postát vezettem 18 évig. Az 1996-os nőnap számomra azért emlékezetes, mert akkor helyeztek át Szekszárdra. Kifejezetten azzal a megbízással, hogy az addig megszerzett vezetői tapasztalataimat kamatoztassam.- Miből állt ez a kamatoztatás- Elsősorban csapatépítés, ami nem volt egyszerű. Sok leváltással, átszervezéssel járt, viszont ezek szükségszerű lépések voltak ahhoz, hogy ma elmondhassam: a szekszárdi postában eg)' elismert kol- j lektíva dolgozik. Jelenleg a főpos- i tán 120, a körzeti postákon 130 a munkatársaim száma. A posta az egyik legnagyobb szolgáltató hely, hiszen alig van olyan ember, aki ne fordulna meg nálunk ügyeit intézve.- Az utóbbi években a klasszikus postai szolgáltatások mellett újak is megjelentek...- Foglalkozunk biztosítási ügyekkel, banki tevékenységgel, kereskedelemmel Ezek a szolgáltatások a lakosság körében ismertek és népszerűek. A Magyar Posta évek óta arra törekszik, hogy hiteles szolgáltató maradjon, s hogy Vendégem a Belvárosi Kávéházban, egy férfi és egy nő. Máté István körzeti postavezető és Bakóné Gujdovics Szilvia általános osztályvezető. Interjúalanyaimmal két aktuális témáról beszélgetünk: a postai dolgozók számára nagy kihívást jelentő év végi ünnepekről, valamint az 1. számú postahivatal átalakításáról. Egy férfi: Máté János ez sikerült, azt a Szonda Ipsos felmérése is igazolja, mely alapján a tűzoltók után mi lettünk a második legnagyobb szolgáltató az országban. Ennek itt Szekszárdon is igyekszünk megfelelni.- Közeledik a postások számára a legnehezebb időszak, az év vége, karácsony...- A szokásos év végi nagy forgalommal párhuzamosan december 11. és 23- között egy nagy átalakulás előtt állunk. Nyitott pultrendszert építünk, és bevezetjük a hívószámos rendszert. Az átalakítás miatt - melynek időpontját nem mi döntöttük el - kevesebb ablaknál tudunk kiszolgálni. A lakosságtól - erre a számunkra is nehéz időszakra - több türelmet kérünk, s ígérjük, hogy az átépítés végeredménye kifejezetten az ő érdeküket szolgálja majd.- Eddig sem volt unalmas az élete, a december viszont valóban nehéznek ígérkezik. Pihenés, kikapcsolódás?- Ebben az időszakban biztos nem, egyébként edzett vagyok. Postás dinasztiából származom, apám és fiam- aki jelenleg a tolnai hivatal vezetője- is postás. A fiam és a két lányom, valamint a sport - a Dunántúli Postás SE vezetőségi tagja vagyok - és a virágok imádata, a kertészkedés teljesen kitöltik az életemet. Egy nő: Bakóné Gujdovics Szilvia- Fiatal kora ellenére régi postásnak számít...- Közel 20 éve vagyok postás, a főiskola elvégzése után osztályvezetőként dolgozom. Nekem is az első, s remélem, egyetlen munkahelyem a posta.- Milyen ügyekkel foglalkozik, mint általános osztályvezető?- A munkaügyi feladatok: felvétel, oktatás, szociális ügyek, bérügyek.- Szociális ügyek alatt mit kell értenünk?- Különböző segélyezések, nagycsaládosok támogatása, szociális segélyek, s hogy valami vidámabbat is említsek: üdültetés szervezése. A „Postások a postásokért” országos alapítvány az elhunyt postások hozzátartozóinak, illetve azoknak a családoknak nyújt támogatást, ahol beteg családtag van. Ehhez a Magyar Posta pályázatok kiírásával is hozzájáruL Tavaly - mintegy 40 pályázó közül - mi nyertük el az 1 millió forintot. A kiírásnak megfelelően az ösz- szeget csapatépítésre fordítottuk.- Ennyi pénzt - ami a munkatársak létszámát tekintve már nem olyan sok -, hogy lehetett igazságosan felhasználni?- A postai dolgozók és családtagjaik egy egész napra birtokba vehették a Bezerédj utcai Wellness Központot, a Munkácsy-kiállításra 170 jegyet vetMindkettőjüknek a posta az első munkahelye tünk, míg karácsony előtt a művelődési ház „Kincsesház” című rendezvényére 125 jegyet ajándékoztunk a kisgyermekes szülőknek. Kitűnő visszhangja volt a programoknak. A pályázatunkat az esélyegyenlőségre építettük.- Mit jelent a postán az esélyegyenlőség ami manapság sok munkahelyen megkérdőjelezhető?- Először a munkaerő felvétel során jelenik meg. Nemre, korra, lakhelyre, vallásra tekintet nélkül bárki lehet kollégánk, aki a szakmai elvárásoknak megfelel A próbaidő 3 hónap, ez idő alatt eldönthető mindkét fél részéről a megfelelés. A kisgyermekes anyukáknál figyelembe vesszük, hogy a munkaidő beosztása számukra kedvező legyen. A gyesről visszatérőknek részmunkaidő-kedvezményt adunk. A vidékről bejáró dolgozóknak 80%-os bérlettérítést nyújtunk. Tökéletesen nem lehet mindenki igényét kielégíteni, de elmondhatom, hogy minden esetben igyekszünk a leghumánusabb döntéseket meghozni.- Afentiek szerint érdemes postásnak lenni!?- Igen, ráadásul a posta nem tervez jelentős létszámcsökkentést, s a jó munkát végző munkatársai biztonságban vannak. Ennek egyik fontos eleme az oktatás, amelyen folyamatosan és rendszeresen részt vesznek kollégáink, ami az ő érdeküket, a biztonságukat szolgálja.- A decemberi nagy átalakítás az osztályvezetőkre milyen terhet ró?- Minden osztályvezető megpróbálja a munkatársait a forgalomnak megfelelően szolgálatra beosztani, hogy minél zökkenőmentesebb legyen az ügyfelek kiszolgálása. Ez az előttünk álló hónap legfontosabb feladata.- A családjában sem egyedül ön postás...- A férjem kézbesítő, s olyan „ismertségre” tett szert, hogy becenevet adtak neki, ami szerintem a szeretet jele: ő a „csikágói Peti”. Hatéves kisfiúnknak ugyan még bőven van ideje a pályaválasztásra, de nincs kizárva, hogy ő is postás lesz.