Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)

2009-10-25 / 37. szám

10 *• SZEKSZÁRDI VASÁRNAP ANNO 2009. október 25. MESÉLŐ EMLÉKEINK 83. Borzsák Endre Babits Mihály regényében A jelentős részben Szekszárdon játszódó, s itteni valóságos alakokat is felvonultató Halál­fiai című regény megjelenésekor eleink szorgalmasan azonosították az egyes szereplőket, köztük az 1909. ok­tóber 10-én elhunyt, s azóta ut­canévvel is megtisztelt egykori refor­mátus lelkészt. Babits őt annyira jelképesnek érezte, hogy saját nevén - igaz, a ha­tás kedvéért mindig keresztnév nél­kül - szerepeltette. A tudós Akadé­mia által 2006-ban megjelentetett kritikai kiadás mindössze egyetlen bekezdést szán rá. Suta alanyváltás­sal indít: „Borzsák kálvinista tisztele- tessel, akit egész Szekszárdon jól is­mertek, Babits többször is talál­kozhatott, hisz 1909-ben halt meg." (Mármint Borzsák, és nem Babits...) Ezt is Csányi László hatásos, de korántsem igaz­ságos idézetének átvétele követi. „Italos ember volt, hangoskodó, miként a regény­ben, ahol szenili­tásba hajló öreg­ként is viszontlát­juk.” Borszerete- tére van adatunk, a hangoskodás azonban távol állt tőle. Az már egye­nesen mosolyogtató, hogy a könyve írásakor 68 éves Csányi szenilisnek mondja a 65 évesen meghalt öreget. „Verseket is írt, elménckedő klapan­ciákat, s a szekszárdi újságban jóked­vűen azzal kérkedett, hogy nem a hí­res Borgia családból származik, ne­ve tősgyökeres magyar név, ő ugyan­is bor-zsák.” A XX. századi alkotó fi­gyelme kissé szundikál, mikor Borgiát írt Borghese helyett, főváro­si lektorának már fel sem tűnt ez, pe­dig az eredeti huthorban volt némi szellem. Amikor Borghese Kamilla 1892. szeptember 12-én Esterházy Miklós grófhoz, megyénk birtokosá­hoz ment nőül, s a névejtés (borcsé­sze) ösztönözte tréfára a lelkészt, aki egyébként szá­mos országos lapban publikált, több kötete is megjelent, isko­lát, templomot, paplakot épített, s a dalárdával or­szágos versenyt is nyert 35 évi it­teni szolgálata alatt. Ezért elég­gé méltatlan őt leszólni... A regényben - jócskán eltorzít­va - igen fontos szerepet kap. Ő az, aki a meggyil­kolt Kovács Laci temetésén Hintáss (Geiger) Gyulára célozva bár a „tósztban a Múzsa csókját kente a minap Gyula homlokára, most szo­katlan szavakban áradt ki, melyek beszédének szónoki hatását a fan­tasztikus érdekességig csigázták: -... jóllehet a gyilkos éppen közöttünk áll... hallgatja beszédünket, s cinikus részvéte Júdás csókjaként leng áldo­Csányi László zatának koporsója körül...” Babits a valóságot is megidézi: Borzsák „előtt egy nagy csutora állt, díszcsutora, amit ajándékba csinál­tatott neki a dalárda, melynek oszlo­pos tagja volt." A legkülönösebb azonban nem ez a motívum, hanem Babits - valóságos és regénybeli - atyjának halála. Ez Pé­csett történt, de az író odaviszi Bor­zsákot, szinte őt okolja a temetésen való meghűlésért - s így haláláért. Az apa barátját „nagyon csúnya időben temették..., a tavasz novembert af- fektált, s Miska sokáig állt hajadonfő­vel a hideg esőben, míg Borzsák tisz- teletes befejezte már teljességgel el­ázott hangján szenilisen végérhetet- len beszédét..., otthon kirázta a hi­deg, s estére már magas láza volt..., s negyednapra... kiszenvedett.” Ez azonban a szenilitás emlegeté­sével együtt csupán játék a valóság­gal, s valódi okának kiderítése még jócskán várat magára. Dr. Töttős Gábor Ódon időben OKTÓBER 26-ÁN 125 éve, 1884-ben írta a helyi lap: az országban kínált „szegzándi” bo­rok „e név alatt való árulása valósá­gos merényletnek tekinthető”. 85 éve, 1924-ben avatták a hősök em­lékművét, Orbán Antal Bajtársak cí­mű szobrát. OKTÓBER 27-ÉN 105 éve, 1904-ben sajtónk egyete­mistáink fővárosi összefogását cél­zó felhívását közölte. OKTÓBER 28-ÁN 110 éve, 1899-ben hamispénzt gyártó helyi kompániát füleltek le. OKTÓBER 29-ÉN 220 éve, 1789-ben II. József meg­újította Nagy Ferenc generális ne­mesi rangját: ő a belvárosi tempbm építéséhez ad majd jelentős össze­get. 105 éve, 1904-ben elhunyt szülöttünk, Késmárky József tudós plébános. 70 éve, 1939-ben avat­tak országzászlót városunkban. OKTÓBER 30-ÁN 120 éve, 1889-ben a Szekszárd Vi­déke az új nemzedék satnyulása okát a sok tanulásban látta. OKTÓBER 31-ÉN 100 éve, 1909-ben a Bálint-híd javí­tására az alispán 2000 koronát en­gedélyezett. NOVEMBER 1-JÉN 150 éve, 1859-ben Augusz Antalt Buda és Pest díszpolgárává válasz­totta. Borzsák Endre Erzsébet-bál A Magyar Máltai Szereretetszolgálat Szekszárdi Csoportja november 7-én, 19 órakor rendezi hagyományos, jóté­kony célú Erzsébet-bálját a Babits Mi­hály Művelődési Ház márványtermé­ben. A zenét a Kalocsa-Kovács-zenekar szolgáltatja, a bált a Bartina Néptánc Egyesület táncosai nyitják meg. A bál bevételét a városban és a kör­nyéken élő szegény, elesett emberek megsegítésére fordítják. A bál védnö­kei: Bíró László püspök, Horváth Ist­ván polgármester és George Twickel báró. Jegyek kaphatók a Máltai Szeretet­szolgálat irodájában (Hunyadi u. 4.) október 19-től, naponta 9-11 óráig. Telefon: 74/319-884. A 3500 forintos belépőjegy a támo­gatást és a vacsorát is magában foglal­ja. Szeretetszolgálatunk tagjai süte­ménnyel és borkóstolóval várják ven­dégeiket. Támogató jegyek 500 forin­tos értékben vásárolhatóak. EVANGÉLIUM Tisztító tűz Jézus mondja: „Azért jöttem, hogy tüzet bocsássák a földre, és mennyire szeretném, ha már lán­golna!" Lukács 12,49 Idén nyáron a hatalmas szárazság számos helyen bozót- és erdőtüze­ket okozott. Ha a lángok felcsap­nak és elkezdenek terjedni, szinte lehetetlenség eloltani a tüzet. Kí­sérleteket lehet tenni a tűz lokalizá­lására, továbbterjedésének meg­akadályozására, de ehhez rendkí­vül magas színvonalú és összehan­golt munkára van szükség. Jézus az evangélium terjedéséről beszél itt, amely, mintegy tűzvész söpör végig az egész világon. Ez a tűz pedig nem békességet hoz, ha­nem békétlenséget gerjeszt. Csa­ládokon, emberi kapcsolato­kon belül ellenségeskedése­ket támaszt. Kérdezhetnénk: „Milyen evangélium, milyen jó hír az ilyen?” Ma, amikor a békét­lenség tüze ég családokon belül, hogy lehet ezt a mon­datot krisztusi üzenetként to­vábbadni? Jézus tüze nem a békétlenség tüze. Ez a tűz tisztít. Letisztáz. Megtisztít. Éget azért, hogy az elhallga­tott konfliktusok, a meg nem beszélt sérelmek napvilágra kerüljenek. És miután előke­rültek, kapcsolatok meg­gyógyuljanak. Jézus tüze nem pusztít, hanem megtisz­tít és újjá tesz. „Mennyire szeretném, ha már lángol­na!” - mondja Jézus. Lángol­na, ez a krisztusi tűz. Kovács Zoltán metodista lelkész

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom