Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-10-04 / 34. szám
1 2009. október 4. KAVE DUPLA HABBAL msAMp „A mesében az egész világ tükröződik” SAS ERZSÉBET ROVATA Vendégem a Belvárosi Kávéházban egy férfi és egy nő. Csötönyi László, a PTE Illyés Gyula Gyakorló Általános Iskola tanára, és Tancz Tünde, a PTE Irodalom és Nyelvtudományi, valamint Pedagógusképző Intézet főiskolai adjunktusa. Más-más aspektusból ugyan, de mindkettőjüket szoros kapcsolat fűzi a meséhez, melynek napját Benedek Elek 150. születésnapján ünnepeljük. Egy férfi: Csötönyi László Egy nő: Tancz Tünde- Sokan tudjuk rólad, hogy szerelmese vagy az irodalomnak. Kétszeres Kazinczy díjas, verstnondó versenyek győztese, manapság pedig városi rendezvények műsorvezetője vagy...- Az irodalom szeretetét édesanyámtól örököltem, aztán az iskolában a tanáraim tovább ösztönöztek. Decsi származású vagyok, Bátaszéken érettségiztem, s nagyon szerettem annak az iskolának családias hangulatát. Oda fűződnek legszebb emlékeim, ott kaptam talentumot László János osztályfőnökömtől, irodalom tanáromtól, akinek a mai napig hálás vagyok ezért az életre szóló motivációért. Egyszer gimnazistaként, egyszer főiskolásként lettem Kazinczy-díjas. Erre dr. Töttős Gábor készített fel, akiben nemcsak mesteremre, de barátra is találtam. A tanító, majd a magyar tanári szakot a helyi főiskolán végeztem. Éppen az idén kezdem pedagógus pályám tizedik évét. Szép jubileum, ugyanis nyolcadikban vagyok osztályfőnök.- Gyermekszerető, gyermeklelkűpedagógus vagy, ezt mottdják Rólad- Szerintem egy jó pedagógus ismérvei: következetesség, empátia, tolerancia és humor. Ezek mentén haladva lehet sikereket elérni, s maradhat egy pedagógus hosszú távon a pályán úgy, hogy élvezi is a tanítást.- Mitjelent számodra a mese pedagógusként, édesapakén t és előadó- művészként?- A mese világa olyan, mint a kisgyereké: varázslatos eseményekkel és tárgyakkal, szereplőkkel teli, fiktív világ. Azért áll olyan közel hozzá, mert saját magát is bele tudja képzelni. Tudjuk, hogy a (nép)mese mondanivalója mindig valami örökérvényű igazság, így tehát megvan a kapcsolódás az erkölcsi neveléshez. Ezért kell mesélni a gyerekeknek. A mese tanít, nevel, példát mutat, értéket közvetít, megismertet a hagyományokkal, segít a szocializációban. Mint édesapa? A mese biztos pont a gyermek életében, a szülő számára pedig az egyik legcsodálatosabb feladat. Én így érzem, és semmilyen tévéműsor kedvéért nem mondanék le róla. Egy mese televíziós feldolgozása sosem helyettesítheti a gyermeki gondolkodást, képzelőerőt A mesemondással kapcsolatban azt gondolom, hogy meg kell teremteni az esti, pizsamás intim hangulatot. Aki erre képes, mert kellően közvetlen kapcsolata van gyermekével, önmagát is egy mesebeli élménnyel ajándékozza meg.- Ez lehet a titka annak, hogy a gyermek felnőttként is kézbe veszi a könyvet?- Legyen minta a gyerek előtt elsősorban a szülő, a pedagógus, de már az óvónő is. A mesével kezdődik a gyermek erkölcsi nevelése, s bármilyen kicsi is, tudja, amit hall, amit olvas, az mese. El tudja helyezni a saját világában, és kiolvassa belőle az élethelyzetének megfelelő tanulságot. Jómagam a Tündérmeséket kedvelem a legjobban. Arany László, Benedek Elek és Illyés Gyula meséit szeretik a gyerekeim is, de Boldizsár Ildikó boszorkányos meséi is a kedvenceink közé tartoznak. Ezeket a felnőtteknek is szívből ajánlom, de elengedhetetlen hozzá, hogy megtartsuk a gyermeki énünkből a kíváncsiságot, az érdeklődést, a fantáziát. A piciknek a maiak közül Berg Judit, Bartos Erika, Lackfr János, a klasszikusok közül pedig Andersent, a Grimm fivéreket, vagy éppen Csukás István és Lázár Ervin meséit ajánlom.-Te is mesék között nőttélfel..- Pedagóguscsaládban nőttem fel, így már ldcsi koromban találkoztam mesekönyvekkel. Akkoriban még „divat” volt olvasni. Az általános iskolában László Nusi néni volt a magyar tanárom, innen már egyenes út vezetett ahhoz, hogy magyar-népművelés, majd pedagógus szakon diplomáztam, s most a doktorimért tanulok. Pedagógusként és édesanyaként jómagam is folyamatosan "találkoztam" a mesékkel, hiszen tanítottam és meséltem a gyerekeimnek.- Milyen meséket tartottál fontosnak megismertetni tanítványaiddal gyermekeiddel?- Elsősorban az eredeti, tiszta forrásból származókat. Sajnos, sorozatosan próbálkoznak a rövidítésekkel, átdolgozásokkal, melyek éppen a lényegét, a mese „ízét” veszik el- Több tanulmányod jelent meg a mesékről mesekutatásról Milyen műfajba kell sorolnunk a mesét?- Tévedés, ha valaki azt hiszi, a mese gyermekműfaj! A mesék ugyanúgy üzennek a felnőttnek is. Minden korosztály azt bontja ki belőle, ami az életkori sajátosságának, problémájának az olvasáskor éppen megfelel.- Egyre köztudottabb, hogy a mesével gyógyítani is lehet... Hisznek a mese erejében: Csötönyi László és Tancz Tünde- Vannak szakemberek, akik meseterápiával segítenek gyerekek és felnőttek lelki problémánaik megoldásában. Nincs még egy olyan „tudó mányág”, mint a mese, amelyben az egész világ tükröződik. Minden népnek más a meséje, más az üzenete. Az antropológusok, nyelvészek, pszichológusok mást-mást kutatnak és fedeznek fel benne. Én szocializációs szempontból is vizsgálom a mesét, hiszen az segíti a társadatomba való beilleszkedést, identitást A mese iránytű, életszerű minta, a személyiség fejlődést jól segíti.- Kutatás szempontjából melyek érdekelnek a legjobban?- Az ősi mesék, mert ha egy mese évezredeken keresztül fennmarad, akkor valami fontos üzenete van, amire a mai ember éppoly „éhes”, mint elődei. A mese olyan kódrendszer, ami évezredeken keresztül fennmarad, a benne lévő szimbólumok tovább élnek, átalakulnak, s a mai modern műfajokba beépülnek.- Mit tegyenek a szülők, hogy gyermekeik olvassanak, hogyfejlődjön problémamegoldó képességük, szókincsük?- A mese és mondóka a legelső lépcsőfok az olvasás felé. Ha ez kimarad, az olyan, mint amikor egy háznak hiányzik az alapja. Az igazi mesemondás olyan bensőséges és meghitt kapcsolat a mesemondó és a gyermek között, amelyből mindketten táplálkoznak. A jövő nevelőit igyekszem a mese fontosságára tanítani, hogy a mese visszatérjen a gyermek-felnőtt életében az őt megilleti helyre.- A mesében a jó mindig elnyeri jutalmát, a rossz a büntetését? Az életben ez nem mindig így van...- A mesénél optimistább műfaj nem létezik, de a mesében is ki kell érdemelni a jutalmat, le kell győzni az akadályokat. A mese arra tanít és nevel, hogy el lehet érni a jót, de meg kell dolgozni érte, ki kell érdemelni azt. A mesék megtanítanak arra is, hogyan tudunk harmonikus kapcsolatot kialakítani embertársainkkal.
