Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)

2009-08-30 / 29. szám

2009. augusztus 30. KULIURA SZEKSZÁRDI vMrmp 7 A kultúra szekszárdi otthona Negyedévszázados jubileumot ünnepel(t) a Művészetek Háza Az egykori Zsinagóga épülete ma a kultúra, a művészetek otthona „Legyen ez az épület végtelen időkig ápolóhelye a haza- és az emberszeretetnek, hajléka a ma­gyar kultúrának” - hangzott el a szekszárdi zsinagóga avatásán, 1897-ben. A végtelen időkből csak egy pici szeletke, de a szek­szárdiak számára nagy idő: ne­gyedszázad telt el azóta, hogy a viszontagságos múlt után újra méltó feladatot kapott az egykori zsinagóga épülete. Kovács Etelka Huszonöt éve, a Művészetek Háza megnyitó ünnepségén felidézték a fen­ti jelmondatot, és hitet tettek amellett, hogy ennek szellemében tevékenyked­nek. Több ezer színvonalas hangver­seny, jelentős kiállítás, irodalmi est, tár­sadalmi esemény, közel kétezer polgá­ri esküvő mutatja ennek sikerét. „Büsz­ke vagyok arra, hogy ez az intézmény túlnőtt azon, amit az alapítók hittek. Országos hírűvé vált, és az utóbbi öt év­ben elérte teljesítőképességének csú­csát” - mondta a jubileum kapcsán Baky Péter igazgató. A Művészetek Háza megbecsült, fontos a szekszárdi művészek számá­ra. Ezt jelzi, hogy a 25 év 25 produk­ció című születésnapi ünnepségen, augusztus 18-án és 19-én mindannyi­an fellépti díj nélkül szerepeltek. A Ze­neiskola mindig itt tartja évzáró kon­certjét. Négy tehetséges növendékük, Amma Orsolya (cselló), Károlyi Dorina (ének), Oszter Miklós (kürt) és a legkisebb, a hatodikos Papp Zsó­fia (hegedű) változatos műsora elvará­zsolta a közönséget. A hat, humoros, lírai és szívhez szóló zeneszámot ma­gas szinten adták elő. A Ház kezdetektől lehetőséget adott fiatal zenészeknek, művésznö­vendékeknek a bemutatkozásra ide- csalogatva, és koncertlátogatóvá téve ezáltal az ő barátaikat ismerőseiket iskolatársaikat. Az ifjúsági koncer­tek sorát is dr. Méry Eva, a Művésze­tek Háza első igazgatója indította el A bensőséges jubileumi rendezvény mutatja, hogy a gyerekek szívesen hallgatják a Művészetek Háza kon­certjeit A tavaly 30. születésnapját ünneplő Mondschein Szekszárdi Német Nem­zetiségi Kórus még munkaidőben lé­pett fel, de lelkesen énekelt a csekély számú közönségnek. A Környei csa­lád gitárkoncertjére már egyre töb­ben gyülekeztek. Először a legifjabb, Attila mutatkozott be klasszikus gitár­zenével. Az idősebb testvér Miklós mély átéléssel, virtuóz módon ját­szott. Édesapjuk, Környei Miklós, a Zeneiskola gitártanára könnyedebb műveket, jazzt, saját szerzeményeket és pezsdítő táncokat adott elő fiaival a születésnap ünnepére. Dr. Méry Éva rakta le az alapokat, amelyekre később építkezni lehetett. Klasszikus zenei hangversenyeket szervezett a Művészetek Házába. Koncertezett itt a világhírű hegedű- művészPauch György, Fischer Annie és több jeles magyar zongorista, ka­marazenekarok, és szólisták. Ami­kor 1993-ban Baky Péter vette át a Ház vezetését szemléletváltás történt: könnyűzenei koncertek is helyet kaptak a repertoárban, olyan világ­hírű jazz-zenészekket mint Snétber- ger Ferenc vagy Tony Lakatos. Újra klasszikus gitárzene szólalt meg. A 25 év alatt kinevelődött új ze­nészgeneráció egyik tagja, Priskin Zsu­zsanna játszott, majd a fúvósok következtek: Bolvári Dávid trombi­tán, Havasi Eszter fu­volán. Mindannyian a Zeneiskola egykori, zenei pályára lépett ta­nítványai. A 15. produkciót, Hollósi Boglárka fuvolajátékát Lányi Péter zongoramű­vész, a Zeneiskola egykori tanítványa, ma tanára kísérte. A Művészetek Há­zának - Lányi szerint - nagyon érdekes az akusztikája. Szépen szól, bár első pillanatban sokan megijednek tőle, mert visszhangos. A zsinagógák építé­sénél előírás volt az építők számára, hogy a kántor hangjának visszhangoz­nia kell az épületben. Ezt itt is zseniá­lisan megoldották. Nem zavaró a mű­vész számára, csak másfajta előadói technikát igényel. Néhány „szára­zabb” hangú hangszernél, mint ami­lyen a csembaló, kifejezetten hasznos. U többi hangszert (szintetizátor for­májában) szólaltatta meg Lányi Péter azon az ünnepi koncerten, amelyet az ebben az évben szintén megalakulá­sának 25. évfordulóját ünneplő Szek­szárdi Kamarazenekar adott. A ritkán játszott, vag\’ méltatlanul elfeledett ze­neművek megszólaltatását küldetésé­nek tekintő zenekar elsőként egy egy­általán nem feledett, ünnepi hangula­tú művet, Bach Brandenburgi verse­nyét adta elő. A koncert második da­rabja, Boccherini: Éji zene Madridban című zeneműve éjjeli sétára vezette a hallgatókat. A zenekar vezetője, Föl- desi Lajos, a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Egyetem docense szerint a XVIII. századi szerző műve az első programzene. A hamarosan 44. születésnapját ün­neplő Szekszárdi Madrigálkórus kon­certjére nem a Ház, hanem az épület előtti tér telt meg. Az idén 25 éve ki­emelt hangversenykórus ugyanis a fülledt időre tekintettel a szabadban tartotta koncertjét, így akár az éppen ar­ra sétálók is meghall­gathatták a XX. száza­di magyar és külföldi szerzők motettáinak, vagy egy-egy rene­szánsz szerző kórus­művének magas szintű előadását. Az éjszakába nyúló Szem-FülEs(t>et a „Muslincák” dalai vezették be. A kiállí­tó művészek, Eifert János fotóművész és Kovács Tibor festőművész-tanár felváltva kalauzolták végig a nagyszá­mú érdeklődőt a Képnovellák című tárlatukon. Dr. Méry Éva igazgatásának ide­jén évente négy kollektív vagy egyéni kiállítást láthatott a Művészetek Há­za közönsége. "Úgy véltük, Márffy Ödön, Gulácsy Lajos, Szász Endre, Martyn Ferenc, Szabó Vladimir, Kátay Mihály, vagy Kokas Ignác mű­veit nem szabad két-három hét után leszedni a falakról, hogy mire híre megy, már ne legyenek láthatók" - ír­ja visszaemlékezésében a Ház első igazgatója. Ekkor vált Szekszárd legreprezenta­tívabb épülete a város egyéb rendez­vényeinek, ünnepségeinek, köztük polgári esküvők otthonává is. Ma már évente nyolc-tíz kiállítást rendeznek itt kortárs művészek alkotásaiból, köztük évenként váltva három külön­böző országos képzőművészeti tárla­tot: az Országos Színesnyomat Grafi­kai Kiállítást, a Festészeti Triennálét és Tendenciák címmel a Magyar Kép­zőművészek és Iparművészek Szövet­sége Festő Szakosztályának Kiállítá­sát. Nincs más olyan vidéki város, ahol három rendszeresen visszatérő országos képzőművészeti tárlat len­ne. A teremben hatvan-hetven alkotás is elhelyezhető, ez nagyszerű bemu­tatkozási lehetőséget jelent mind az egyéni, mind a csoportos kiállítók ré­szére. A programsor 21. produkciójaként a Tűzzsonglőrök mutatták be látvá­nyos műsorukat a Művészetek Háza előtti téren. Másnap két ifjú művész lépett fel elsőként. Szabó Dóra Karola és Bos- nyák Málna egyaránt a szekszárdi ze­neiskolában kezdte meg zenei tanul­mányait, jelenleg a Pécsi Tudomány- egyetem zeneművészeti karának hall­gatói. Előbbi hegedű-, utóbbi orgona­játékával varázsolta el a közönséget. A koncert zárásaként édesanyjuknak dedikálták saját szerzeményüket. A Ház büszkesége, a drezdai Jemlich cég által 1989-ben készített orgona - amelyet Lehotka Gábor szó­laltatott meg elsőként -, főszerepet ját­szott a szeptembertől a Zeneművé­szeti Egyetem orgona szakán tanuló Lozsányi Soma és orgonaművész édesapja, Lozsányi Tamás hangverse­nyén. Utóbbi előadásában varázsosan szóltak a westminsteri katedrális ha­rangjai, majd zárásként közösen ad­ták elő Mozart A-dúr zongoraverseny­ét az ország egyik legjobb orgonáján, ahol más neves művészek is készíte­nek CD-felvételeket. A magyar zenei élet kiválóságai játszottak itt más hangszereken is. Fellépett már itt Ko­csis Zoltán, Jandó Jenő, Lantos István, Szenthelyi Miklós, és sok más híres előadóművész. A nagyszerű Yamaha versenyzon­gora szerephez jutott a zeneiskola egykori növendékeinek, Lang Ottíliának (szoprán) és Karácsonyiné Müller Beátának (mezzoszoprán) dal­estjén is. Az énekművészeket Dobai Tamásné kísérte zongorán. Az elkövetkező 25 évben - a közel­gő felújításnak köszönhetően - még jobban kiteljesedhet a Művészetek Háza. Igazi, a XXI. század kihívásainak megfelelő művészeti intézménnyé válhat, és remélhetőleg egyre többen látogatják majd a koncerteket és a ki­állításokat, de legalább hasonló szám­ban, mint eddig. 55 A Ház kezde­tektől lehetősé­get adott fiatal zenészeknek, művésznöven­dékeknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom