Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)

2009-02-01 / 4. szám

2009. február 1. SZEKSZÁRDI EGY OLDAL EGÉSZSÉGÜNKRŐL, EGÉSZSÉGÜNKÉRT Ki és mikor kaphat előjegyzést, mit jelent egészen pontosan a fogalom, mert hát mást takarhat beteg és ellátó orvos számára, mindenesetre erre utalnak a köztu­datba kerültek. Szintúgy lényeges szót ejteni az előjegyzésbe való bekerüléshez szükséges adatokról, mit tartsunk kéznél, a táskánkban, ha telefonon folyamo­dunk időpontért, s mit, ha személyesen keressük fel a rendelőintézetet egy-egy vizsgálatért, orvosi megbeszélés végett. Végül, de nem utolsósorban mit kell(ene) tennünk, ha idő közben megoldódott ellátásunk kérdése, netán váratlan ese­mény jött közbe, s Így nem tudunk megjelenni adott szakrendelésen. Hogy ez utóbbinál mennyire fontos a gyors, felelős eljárás, kiderül cikkünk vonatkozó be­kezdéséből. Hiszen optimális megoldás természetesen létezik, melyet követve nagymértékben könnyíthetjük nem csupán saját, de betegtársaink, s az intéz­mény dolgozóinak dolgát, munkavégzését. Amit az előjegyzésről tudni kell Az előjegyzés a gördülékenyebb ellátást szolgálja Két héttel ezelőtt olvashatták Vil­lányi Ildikóval, a rendelőintézet vezetőjével készített interjúnkat a beutaló szükségessége kap­csán. Beszélgetésünk során föl­merült még egy, minden bizony­nyal sokakat érintő kérdés, neve­zetesen az előjegyzés kérdése. N. S.- Mikó, haladjunk a fent említet­tek mentén. Mi az, amit lényeges tudni a betegeknek az előjegyzési időről, az előjegyzési listáról?- Az előjegyzés - szakmai berkek­ben betegfogadási listának keresztelt dokumentum - nem egyenlő a váró­listával. Tapasztalataink szerint sokan összetévesztik a kettőt egymással. j§ Míg a várólista a műtéti beavatkozó- ? sok majdani rendjét tartalmazza, ad- | dig a betegfogadási lista a hozzánk ér- g kező páciens gyors, gördülékeny ellá- £ tását szolgálja, kényelmét igyekszik biztosítani.- A beteg személyesen vagy telefo­non keresztül kaphat előjegyzési idő­pontot. Az előjegyzést pedig maga a beteg, a hozzátartozója, illetőleg or­vosa kérheti. Személyesen a rendelő­intézet „kis ablakánál”, a betegirányí­tó pultnál lehet kérni érkezéskor, va­lamint a főportánál, de azt jóval keve­sebben veszik igénybe. Telefonon a 74/501-642, és a 74/501-688-as szá­mokon lehetséges időpontot kérni reggel hét órától délután fél háromig. Természetesen az időpont nem azt jelenti, hogy' a beutalóköteles szak- rendelést az időpont rögzítésével be­utaló nélkül vehetjük igénybe. Meg­esik, hogy a számok nehéz elérhető­ségére panaszkodnak betegeink. Mi­vel egy kolléganő „jut” a két készülék­re, s a napi ötszáz beérkező hívásból százötven-kétszáz friss előjegyzés születik, ezzel párhuzamban válaszol­nia kell a többi tanácskérésre, a meg­felelő helyre irányítani a tudakozó­kat, ezért valóban reális az akár több percre nyúló várakozási idő. A leg­jobb szándékkal és szelídséggel tu­dok türelmet javasolni a hozzánk for­dulóknak, hiszen értük dolgozunk! Naponta 1000-1300 személy fordul meg rendelőintézetünkben, s a járóbeteg-szakellátás keretében napi 2000-3000 beteget látunk eL Koordi­nálni az ő útjukat, bizony nem cse­kély feladat. Ezért lenne nagyon lénye­ges, hogy aki valami okból nem tud megjelenni a kért időpontban, az je­lezzen nekünk! A fenti két számon te­heti meg, vagy akár személyesen. Nyilvánvalóan távollétében sincs holt­időnek mondható szakasz a szakren­deléseken, de a hiányzó helyet be tud­nánk tölteni más betegekkel, s így nem kellene nekik heteket, hónapo­kat várni mondjuk a kardiológiai ki­vizsgálásra, vagy a reumatológián, a cukorbeteg-gondozásnál. Mert ko­rántsem kizárólag az orvosokon mú­lik, mikorra tudnak időpontot biztosí­tani az újonnan je­lentkező betegeknek, mi is tehetünk társaink gyors ellátásáért! Teljesítményvolumen-korlát van, ezért fontos az ellátások tervezése, ütemezése. Ez természetesen vidék­ről érkező pácienseinknek okoz adott esetben problémát, elvégre a buszok a reggeli munkába járáshoz, és a dél­utáni hazatéréshez igazodnak. Szólni érdemes a sürgősségi ellá­tásról. Az akut ellátást igénylők ter­mészetesen előnyt élveznek az idő­ponthoz kötöttekkel szemben. Elő­fordulhat ilyen a szemészeten példá­ul, ahová idegen test szembe kerülé­se, vagy súlyos glaukómás roham mi­att kerülnek betegek napközben sür­gősséggel soron kívüli ellátásra. Az egymás iránti tolerancia, empátia itt is hangsúlyt kap a várakozó betegtár­sak részérőL A tolerancia azért is in­dokolt, hiszen nem tudhatjuk, hogy legközelebb nem kerülünk-e mi ma­gunk is hasonlóan sürgős ellátással a szakorvoshoz... Az akut ellátásra egyébként - szintén kevéssé köztu­dott - lehetőség van úgy, hogy meg­határozott szakrendelések külön idő­pontokat tartanak fenn, számítva a bekövetkezésre, ezáltal nem növek­szik a járóbetegek várakozási ideje. Tíz-tizenöt per­cenként jegyezzük elő betegeinket a szakrendelésekre. Ez alatt az orvos kérdez, tájékozódik, vizsgál, további időpontot egyeztet kollégáival, to- vábbküld, diagnózist állít fel és elvég­zi a papírmunkát. Büszkén mondhat­juk, nálunk valahány szakrendelés va­lahány orvosa maximálisan igyekszik eleget tenni ennek. Nem lehet elégszer kiemelni: az előjegyzési idő nem úgy működik, mint a beutaló! Ezért szinte minden egyes szakrendelésre kell időpontot kérni! Hogy munkatársaink ki tudják keresni a betegnek leginkább megfe­lelő napszakot és időpontot az elekt­ronikus rendszerben, elengedhetet­len néhány adat megadása. Ezért min­dig készítsük elő a TAJ-kártyánkat, mert szükség van a számára, a ne­vünkre, születési dátumunkra és szü­letési helyünkre, pontos lakcímünk­re. A kártyán kívül fontos a személyi igazolványunkat magunkkal vinni a rendelőintézetbe. Talán lényegtelen­nek tűnik, mégis érdemes megemlíte­ni a személyi igazolvány és a TÁJ kár­tya állapotát. Leolvasni, a biztosított­ságot ellenőrizni, érdemi munkát vé­gezni ennek ismeretében lehet. Agyongyűrt, széjjelrongyolódott ira­tokkal annak gazdája saját idejét is húzza, saját ellátását is nehezíti. Noha a rendszernek köszönhetően gyakorlatilag minimálisra csökkent a várakozási idő, célszerű a szakrendelé­sen a kapott időpont előtt körülbelül negyed-fél órával megjelenni. Igyek­szünk tartani a tíz-tizenöt percenkén­ti ellátási időt, de ez nem minden eset­ben lehetséges, mert a betegek pana­szai soha nem egyformák, és a beteg­ségek diagnosztizálása is más-más időt vesz igénybe. Megesik, hogy a napi rohanásban megfeledkezünk az irányító pultnál történő regisztrációról Nagy hiba! Előjegyzési időpont birtokában is fel­adatunk regisztrálni, hiszen így jelez­zük a monitor mögött dolgozóknak: az előjegyzett időpontban valóban megjelentünk, s nem mellékesen ez alapján fognak minket szólítani a szakellátáskor. Amikor érvényben volt a vizitdíj fizetése, a betegek job­ban ügyeltek erre, hiszen az igazoló nyugta nélkül nem voltak ellátásra jo­gosultak, visszafordították őket még az orvossal való találkozás előtt. Mára ez változott. Ami viszont változatlan: laborvizsgálatra menni például lehe­tetlen az ablaknál kapott sorszám hiá­nyában, amint szólítani sem fognak senkit az elektronikus rendszerben történő regisztráció nélküL Ezek a dolgok túl azon, hogy a köte­lességből fakadó „kellemetlenség” ka­tegóriájába sorolhatók, mégis betar­tásuk nagyban hozzájárul a saját, és betegtársaink gördülékenyen zajló el­látásához, időt, energiát, felesleges ve- sződséget takaríthatunk meg. Érde­mes egymásra figyelnünk, megtenni azokat a pénzbe nem kerülő figyel­mességeket, amikkel stresszmentessé varázsolhatjuk időnket. 11 Naponta 1000-1300 személy fordul meg rendelőintézetünkben

Next

/
Oldalképek
Tartalom