Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-08-23 / 28. szám
6 UCIUMKUI |MM4P ANNO 2009. augusztus 23. EGY NEVEZETES SZEKSZÁRDI NAP 138. Virág Ferenc tettei és szavai H a valaki élete 88 évéből mindössze ötöt tölt egy helyen, azt gondolhatnánk, nemigen hagyhatott jelentős emléket. Legszebb ellenpéldának kínálkozik erre Virág Ferenc. A Blum család gyermekeként születik 1869. augusztus 22-én Bonyhá- don, az evangélikus gimnáziumba jár. Pécsett végezte a teológiát, 1892- ben szentelték fel. Szekszárdra 1896- ban került Wosinsky Mór mellé káplánnak. Fő gondja a vallástanítás, az egyesületi és közélet. így választja ez év október 3-án alelnökévé az alakuló katolikus olvasókör, majd november 23-án elnökévé az általa életre hívott legényegylet. December 8-án az előbbi millenniumi emlékünnepélyének fő szónokaként "az egyházhoz való tántoríthatatlan ragaszkodásra, a magyar hazához való törhetetlen hűségre s kiolthatatlan szeretetre" buzdított. Karácsonykor ő az első, aki jó szóval és ajándékkal lepi meg a szeretet ünnepén a tébolyda lakóit, akik között "egyik karácsonyi szent éneket dúdol, amott az gyermekes örömmel bíbelődik a Jézuska adta keszkenővel, s a lélek világ nélkül való éjjelében eltévedt csillag pillanatnyi fénye ragyog fel" - írja tudósításában. Verseit, novelláit hozza a Tolnamegyei Közlöny. Hajnal című kötetének hangja szól Tanítványom halálára című 1897. április 18-i versében. "Légy nekünk az égben ott fenn / Közbenjáró angyalunk, / Ints a jóra, ha az erény / Nehéz útján lankadunk. / Látogass meg álmainkban / És mesélgess édesen: / Szebb hazáról, hol egymástól / Meg nem válunk sohasem." Egy hét múlva novellája főhőse már a visszásságok éles szemű látója. "Megutálta a világot... Bosszankodott a sok cudarság felett, mely méltatlanokat emel a protekció erős karjaival a dicsőség szédítő magaslatára... A szamarak, rúgott dzsentrik, kétségbeesett egzisztenciák viszik a főszerepet. S akinek fejében megrekedt egy kis Isten adománya, az játssza a jó bolondot..." A katolikus autonómiai gyűlés lelkes jegyzője, s az sem tombozza le, hogy még hittanári fizetését sem folyósítják. Viszont azért, mert részt vett egy néppárti politikus választási eseményén - hamarosan eltávolíttatják. Már 1897. augusztus 27-én tudatják: az egyházmegyei hatóság Duna- szekcsőre helyezte át. A püspök nélküli vezetés megfontolt döntése lehetett ez, hiszen két hétre rá már Dunaföldvárra tették... Pécsi karkáplán, főiskolai lelki igazgató, paksi plébános, majd 1922-ben ismét Szekszárdra kerül. "Működése alatt erős hitélet fejlődött ki", melynek csúcspontja az 1924 szeptember 7-8- án tartott itteni katolikus nagygyűlés - írja Vendel István. Némi diplomáciai manőver után "a csalhatatlan pápai tekintet" reá sugározta kegyét, s 1926. március 21-én pécsi püspökké tette. Virág Ferenc, aki 1958-ig volt püspök így áldja meg levélben a helyi oltáregyletet, "az élet hullámaiból kiemelkedő világítótornyot", s persze a plé- bánosi ideje alatt tűzvészben elpusztult harangokat személyesen is. Hét év múlva autószenteléskor mondta: "Nem tudnám felsorolni, hányszor és mily módon élt vissza az embernek gonoszsága az istenadta emberi ész eme kiváló alkotásaival is. Ez ellen, a gonoszság szelleme ellen is küzdünk, mikor az anyaszentegyház nevében szentelünk és áldunk." Dr. Töttős Gábor Ódon időben AUGUSZTUS 24-ÉN 85 éve, 1924-ben Babits Mihály Pesti Naplóban megjelent Egy fony- nyadó bokorhoz című versében írta: "rajtad egy bolond / keserű magyar fej / égből esett szeme jár1'. 65 éve, 1944-ben hunyt el szülöttünk, Kiss Lajos pécsi apátkanonok, kormány- főtanácsos. AUGUSZTUS 25-ÉN 105 éve, 1904-ben képviselő-testületünk a várossá alakítást javasolta. AUGUSZTUS 26-ÁN 120 éve, 1889-ben eleink 73125 forintért árverésen vették meg a nagyvendéglőt, a későbbi szállót. AUGUSZTUS 27-ÉN 75 éve, 1934-ben nyolc olasz katona hamvait szállították el városunkból. AUGUSZTUS 28-ÁN 80 éve, 1929-ben a Parászta-patak meggyűlt szemete este nyolctól reggelig égett. 100 éve, 1909-ben a ma társadalmi szervezeteknek otthont adó villát Wolf Arnold megvette a Táncsics utcában. AUGUSZTUS 29-ÉN 100 éve, 1909-ben az utca másik felén a mai hegyközségnek otthont adó Wéber-szeszgyár újbóli megnyitását tervezték. AUGUSZTUS 30-ÁN 80 éve, 1929-ben a református egyházmegye itt tartotta gyűlését. „A Sziklára épített ház nem omlik össze..." (Mt 7,24-29) A mai evangéliumban olvashatunk a bölcs emberről, aki szikéra építette házát A magyar nép életében Szent István király volt ez a bölcs ember, aki nem a divatnak hódolt, nem a könnyebb, pogányságot választotta, hanem Jézus Krisztust választotta, nemcsak saját személyes életében, hanem családja és a rábízott nép magyarság számára is. Szent István korától kezdve mindig voltak és vannak Koppá- nyok, akik a pogányságot hirdették és hirdetik és belsőleg pusztítottak és pusztítanak ma is. Szent István egyértelművé tette törvényeiben, fiához intézett Intelmeiben, hogy a keresztény hitet meg kell őrizni, az egyház és állam rendjét tiszteletben kell tartani, az imádságot, a kegyességet, az irgalmasságot és a többi erényt gyakorolni kell. Egyéni életpéldájával pedig arra tanított, hogy a csaédi életet tisztelni keit Magyarországon manapság küzdeni kell a családok jogaiért. Sajnos manapság az abnormális válik normálissá, és jobban védik a törvények azokat, akik akár a természettörvénnyel ellentétben küzdenek az egyneműek jogaiért. Vajon mernénk e Szent István szemébe nézni, aki védte az életet. Mi az elmúlt fél évszázadban EVANGÉLIUM 6 millió magzat életét oltottuk ki. Mernénk e Szent István szemébe nézni 2004. dec. 5- után, amikora magyar mondott nemet a magyarra, testvér a testvérre csupán, azért mert népünknek olyan vezetői vannak, akik egymásnak ugrasztották a népet. Szent István idejében nagy volt Magyarország, most kicsi, de nemcsak területileg kicsi, hanem sajnos létszámban és a fiatal generáció száma is alacsony. Hiányzik pl. a középgeneráció, akiknek ma lennének iskoláskorú gyermekei. Miért. Mert pl. 1970-ben 192. 000 gyermeket öltek meg Magyarországon abortusz által. Nem a külső ellenségtől kell félnünk, hanem félnünk kell magunk önzésétől a jobb máért, feláldozzuk a holnapot. Szent István nemcsak tanítatta, hanem nevelte és neveltette fiát Örök szép példája ennek a hozzá intézett Intelmek. A mai fiatalság nagy része erkölcsi nevelés nélkül nő fel, az iskolában, jó esetben oktatják őket, mert semlegesen akarják nevelni, ami sajnos nem sikerül, ezért könnyebben áldozatul esik a szenvedélyeknek, a bűnözésnek, ami mind fiatalabb életkorra húzódik le. Bekövetkezett, amit Mindszenty bíboros úr pont 50 éve mondott a kommunistáknak: "Ha bezárjátok az egyházi iskoék ajtajai! majd széésre tárhatjátok a javítóintézetek és börtönök kapuit" Adjunk hálát a jó Istennek, hogy nekünk van lehetőségünk gyermekeinket katolikus keresztény szellemben. A felelősség a szülőkön van, amit megígértek a gyermek megke- resztelésénél, hogy keresztény módon nevelik azt valóra, váltják. Szent István a hit megőrzését tette az első helyre, mert a hit a felnőtt embernél az üdvösségre elkerülhetetlenül szükséges, nélküle nem lehetünk kedvesek Isten előtt. A hit ad erőt a keresztény élethez, a reményhez és a szeretethez, az újrakezdéshez és a hűséghez. Talán vigasztaló lehet az eredmény, ami a legutóbbi népszámláláson született, akár városunkban, több mint 20 ezren vallották magukat a katolikusnak, és bizony hányán ezt nem merték megtenni, mert esetleg a zsigereikben benne van a félelem. Mondhatnánk nevükben, sokan vagyunk keresztények, de tettekben hányán vagyunk azok? Sok honfitársunk pedig úgy él, mintha Isten nem létezne. Abban a világban, ahol nincs jelen az Isten fölborul az erkölcsi rend. Nyugodtan lehetnénk pesszimisták és orrtógatók, de hogy még sem vagyunk, azok abban segít Szent István életpéldája is. Átélte gyermekei elvesztését, nagy reménységének Szent Imrének a halálát, de tudta, hogy hova kell segítségért fordulnia. Nagy élki fájdalmában feéjánbtta országát a Magyarok Nagyasszonyának, aki azóta is közbenjár értünk, hogy megmaradjunk kereszténynek és magyarnak. Ámen. Bacsmai László plébános ^stván 96s
