Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-08-09 / 26. szám
2009. augusztus 9. KÁVÉ DUPLA HABBAL szí VASÁR „Úgy siess, hogy oda is érj” SAS ERZSÉBET ROVATA Vendégeim a Belvárosi Kávéházban egy férfi és egy nő. Lafferthon Marianne dietetikus, személyi edző, gyógytornász, valamint Szegedi Zsolt gyógymasszőr. Mindketten napi munkájuk során olyan emberekkel találkoznak, s igyekeznek nekik segíteni, akik a helytelen életmód, rossz tartás, túlsúlyosság, kevés mozgás, valamint a korral járó, illetve örökölt mozgásszervi betegségektől szenvednek.- Milyen szerepet játszott ifjúkorában a mozgás?- Ötödikes koromban az egyik tornaóra végén megjelent Sulák Endre edző, és súlyemelőket toborzott. Jelentkeztem, s miután szorgalmas voltam, országos bajnoki címmel és két év válogatottsággal fejeztem be a sportpályafutásomat.- Saját elhatározás hatására maradt abba sportkarrier?- Sajnos gerincproblémáim lettek, nagy szenvedések között készültem a válogatottal a világbajnokságra, s végül a fájdalom „győzött”. Kezelésekre jártam, reumatológiai szakrendelésekre. A fájdalmakra a megoldást a masz- százs jelentette, Lóridon Angéla keze alatt hétről hétre csökkentek a panaszaim, majd teljesen meg szűntek.- Meghatározó élmény lett a fájdalom „elűzése”, hiszen ezt választotta hivatásul..- Az egyesületi sportmasszőr, Lakatos János és Lóridon Angéla keze alatt tapasztalt eredmények alapján döntöttem el. hogy én is ezzel szeretnék foglalkozni. A masszőri bizonyítványt 2004-ben szereztem meg, majd felvettek a kórház reumatológiai osztályára.-Miahivatásategfontosabb „kelléke”?- Empátia, segítő szándék, türelem, szakmai tudás - ezekkel mind rendelkezni kell Ha sorrendet szeretnénk felállítani, akkor a szakmai fejlődés a legfontosabb. Ötéves tevékenységem mérlege mintegy 4000 páciens és 25 ezer kezelés. Hála a pácienseknek, akik méltónak találnak arra, hogy megosszák velem problémájukat, hogy aztán együtt keressük a kiutat. Sokat tanulok tőlük, amivel aztán mások hasznára tudok lenni.- Mozgásszervi problémákkal melyik nem küzdjobban?- A betegek túlnyomó többsége nő, de az is igaz, hogy a férfiak nem törődnek olyan mértékben magukkal, mint a hölgyek. A legjellemzőbb a derékfájás, a nyak és vállfájdalom. ElszomoríEgy férfi: Szegedi Zsolt tó, hogy évről évre egyre alacsonyabb a betegek átlagéletkora. Ez a túlterheltségre, a stresszre vezethető vissza, illetve a helytelen táplálkozásra, a mozgásszegény életmódra. Az élet nagyon elgyorsult, mind fizikai, mind lelki, mind szellemi terhelést illetően nőtt, ami tükröződik a testen is.- Igénylik a betegek a jó tanácsokat, s aztán betartják őket?- Jó tanácsot mindenki szívesen fogad, és kérnek is, sokszor akár az utcán is. A dolog neheze az alkalmazásban van. Megszokásainkat - mit eszünk, mennyit és hogy pihenünk, vagy csak dolgozunk és alszunk - át kell formálni. Időt kell szakítani magunkra. Egy tanács csak annyit ér, amennyi megvalósul belőle. Mindenesetre egyedül nehéz. A csoportos tevékenységek, jó közösségben végzett gyógytorna hozhat előrelépést.- Mivel tartja karban önmagát?- Jó időben 14 éves fiammal és párommal, Katával, motoros túrázással töltjük a hétvégéket. Előszeretettel látogatunk kilátókat, mindig lenyűgöz az elénk táruló látvány, talán, mert az egész hetemet egy kis helyiségben töltöm. Kedvencünk még a pécsi extrém park, ahová évente ellátogatunk. A naponta mozgásra szánt időt kerékpározással és sétával töltjük. Egy nő: Lafferthon Marianne- Mikor határoztad el, hogy az egészségügy valamelyik ága lesz a hivatásod?- Mindig is vonzott a pálya, érdekelt az orvoslás. A szüleim doktornak szántak, de úgy gondoltam, az azzal járó felelősséget nem tudom vállalni. A diétás nővéri, illetve akkor már dietetikusi munka szintén az egészségügyhöz kapcsolódott. A diploma megszerzése után különböző fekvőbeteg intézetekben dolgoztam dietetikusként, így a paksi rendelőintézet cukorbeteg tanácsadójában étrendi tanácsadóként, és az atomerőmű diétás étlapját állítottam össze.- Az etnberek többsége az ANTSZ- nél ismert meg. Mikor kerültél oda?- Tizenöt éve kínálkozott a lehetőség, hogy az ÁNTSZ megyei intézetének dolgozója lehessek. Az egészséges táplálkozás témaköre mellett az egészségnevelés más területein is kaptam feladatokat, amelyhez több ismeretre volt szükségem. A PTE Illyés Gyula Főiskolai Karának Egészségfejlesztő Mentálhigiénikus szakán 2001- ben kaptam diplomát. A Kriston- intimtornával 2003-ban ismerkedtem meg, és immár öt éve oktatom. A diétás tanácsadás munkaköri feladatom volt, azonban szerettem volna komplex módon foglalkozni a fogyni vágyókkal. Fontos volt, hogy erről is többet tudjak, s egy edzőképzésen ezt meg is tettem.- Mikor döntötted el, hogy önálló vállalkozásba kezdesz?- Az ÁNTSZ elsorvasztásának folyamatában három éve megszűnt a munkaviszonyom. Már korábban dolgoztam vállalkozóként szociális intézményekben dietetikusként, ezt a tevékenységi körömet bővítettem azáltal, hogy létrehoztam a Testkultúrházat. A szellemi alapok megvoltak hozzá, hiszen a szolgálatnál közvetlen főnököm, dr. Vendég Magdolna mindig támogatta a képzéseken, továbbképzéseken való részvételemet. A sportoktatói tanfolyam elvégzése után, 2008 májusában úgy döntöttem, hogy belevágok. Szellemi muníciómat közben gyógy- masszőri végzettséggel bővítettem.- Mit jelent, mit takar az általad választott , Jókor, jó helyen, jó kezekben” szlogen?- Érezzük saját felelősségünket egészségünk megőrzésében, s a genetikailag is kódolt felnőttkori túlsúlyt „elveszíteni”. Tudjuk, hogy ez jobb közérzetet, jobb minőségű éveket jelentene, de az ezzel kapcsolatos tetteket elnapoljuk. Jókor, mert mindig várjuk azt a kedvező időt, amikor kevesebb a gond, a megoldandó feladat, de ez legtöbbször csak illúzió. Ha erőt veszünk magunkon, edzés után érezzük, hogy megérte. Jó kezekben, jó helyen, hiszen a Testkultúrház törekszik komplex szolgáltatást nyújtani.- Aki ilyen kompletten igyekszik megszervezni mások egészségét, hogy vigyáz a sajátjára.- Nagyon kevés a szabadidőm, a hétvége viszont a családomé. Édesanyám nyolcvanhárom éves, két felnőtt gyerekem Budapesten tanul és ünnep, ha hazalátogatnak. Az utazás a kedvenc időtöltésem: párommal Hársfalvi Lászlóval felkerekedünk, s ha hosszabb időre megyünk, bicikliket is visszük magunkkal Az úti cél általában valamilyen vonzó természeti környezel ahonnan a víz semmiképpen sem hiányozhat! Segítenek, ha fáj, sajog...
